Mi változik az új helyesírási szabályzatban? Ön jól tudja, hogy az „észszerű” a helytelen, az „ésszerű” a helyes forma? Tudja, miért hibás a „BÚÉK” forma, és hogyan kellene helyesen írni? Tisztában van vele, hogy Mariannal megy az Odeon moziba, vagy Mariann-nal az Odeon Moziba? Ráadásul büszke is erre? Már nem sokáig! Elkészült a hivatalos helyesírási szabályzat, az AkH. legújabb változata. A 12. kiadásában szerepel néhány változtatás a magyar helyesírást illetően. Megváltoztatták a szabályokat a hat szótagnál hosszabb összetett szavak írásánál, bizonyos tulajdonneveknél és dátumoknál. Apróságok változnak a magyar helyesírási szabályzat legújabb kiadásában. A szakma szerint elmarad a szükséges nagy reform. Az új helyesírási szabályzat előkészítését nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés - írja a Nyest.hu. A portál kiemeli, hogy bár a szakma szerint szükség lenne átfogó reformra a nyelvhelyességi szabályok terén, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága ezt nem vállalta fel, helyette a régieket kozmetikázta. Tárgyas helyett határozott tárgyas, alanyi helyett határozott alanyi ragozás lesz, ami a cikk szerint nem fogja segíteni a szabályok megértését. hirdetés A faszék helyes, a fa-szék helytelen marad A soron következő tizenkettedik kiadás nem érinti sokban a helyesírást. A kiadás legpozitívabb része az, hogy a jövőben azokat a többszörösen összetett szavakat is írhatjuk kötőjel nélkül, amelyek hat szótagnál hosszabbak. Viszont továbbra sem lehet majd kötőjellel írni a két tagból álló összetett szavakat, például az alumínium-megmunkálás ezentúl is hibás lesz. Ezen túl az olyan szóösszetételeket sem lehet kötőjellel írni, mint a faszék és a pácsó, pedig a kötőjel megkönnyítené az olvasást. Szembetűnő változás lesz, hogy míg korábban a kettős betűre végződő vezetékneveket kötőjellel kellett toldalékolni, addig a kettős betűre végződő magyar keresztneveket kötőjel nélkül, összeolvadással. Ez a szabály megszűnik, a jövőben már nem Mariannál fogunk találkozni, hanem Mariann-nál. További változás, hogy a betűszók után kapcsolódó tagot külön kellett írni, hamarosan viszont a kötőjeles megoldás helyes lesz a helyes. Eddig úgy írtuk helyesen, hogy OTP bank, ezentúl viszont OTP-bank lesz. Az új szabályozás tartalmazza annak lehetőségét is, hogy egy mozi nevében lévő mozi szót nagybetűvel írjuk. Eddig csak arra volt lehetőség, hogy a Nemzeti Színház mellett azt írjuk, hogy Toldi mozi, a jövőben a Toldi Mozi is helyes lesz. Sőt a vendéglátó-ipari egységek neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel, tehát a Búfelejtő Kocsma is helyes írásmód lesz. Változik a számok toldalékolása is. Eddig csak úgy írhattuk azt, hogy elsején, hogy 1-jén, viszont ezentúl az 1-én is helyes lesz. Emellett az elsejei nyomán az elsej(e)i írható lesz 1-j(e)i és 1-(e)i alakban is. A lásdból lehet ld., de lsd. nem A legnagyobb változás, hogy a -szerű utótagot a jövőben nem képzőként, hanem összetett utótagként kell írni. Tehát ezentúl nem ésszerű, hanem észszerű. A javaslat Kenesei Istvántól, az MTA Nyelvtudomány Intézetének igazgatójától származik. hirdetés Az olvasók számára szembetűnő változás lesz, hogy bár nyomdatechnikai okokra hivatkozva az újságokban eddig el lehetett hagyni a mellékjeleket, ezentúl erre nem lesz lehetőség, mert a technikai feltételek semmivel sem indokolják a jelek elhagyását. Tehát ezután csak Citroënt lehet írni, Citroent nem. Korábban bizonyos esetekben csak egyféle rövidítést tett lehetővé a szabályzat, ez viszont lazul. A római katolikust ezentúl róm. kat.-ként, az oldalt old.-ként, a lásd pedig nemcsak l.-ként, hanem ld.-ként is rövidíthető lesz. Lsd.-ként továbbra sem. Az eddigi kizárólagos B.ú.é.k. helyett viszont egyedül a BÚÉK forma marad helyes. A szabályok változása csak kevés esetben fogja érinteni a helyesírást – azaz túl sok új dolgot nem kell majd megtanulnunk, ha az akadémia pillanatnyi szeszélyeit szeretnénk követni (és az eddigiekkel már tisztában vagyunk). Tulajdonképpen azt is megkérdőjelezhetnénk, hogy van-e oka tizenkettedik kiadásról beszélni a tizenegyedik egy újabb változata helyett – valójában azonban korábban sem mindig a radikális változások jellemezték az új szabályzatokat, csupán a legutóbbi kettő, az 1954-es és az 1984-es hozott lényeges változásokat. Az újdonságokról kétrészes cikksorozatban számolunk be. Ebben a részben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyeket a szabályzat korábban is érintett, de a tizenkettedik kiadásban már másképp foglal állást velük kapcsolatban. A sorozat következő részében azt vesszük szemügyre, mik azok a kérdések, amelyek korábban nem voltak szabályozva, de ezentúl lesznek – illetve mik azok, amelyeket korábban szabályoztak, de többé nem fognak. Kötőjelek Az új szabályzat egyik legpozitívabb vonása, hogy bizonyos esetekben többféle írásmódot is lehetővé tesz. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak. Továbbra sem lesz azonban lehetséges kötőjellel írni azokat az összetett szavakat, amelyek hat szótagnál hosszabbak, de csak két összetételi tagból állnak (alumínium-megmunkálás), amelyek több tagból állnak, rövidek, de szerkezeti egyértelműsítésük indokolná a kötőjel használatát, vagy amikor az összetétel egyszeres, rövid, olvasás segítése szempontjából mégis célszerű lenne kötőjelet használni (fa-szék, pác-só). Az úgynevezett harmadik mozgószabály szerint korábban ha azonos utótagú összetételek előtagjai kerültek mellérendelő kapcsolatba, az utótagot külön kellett írni: fényjáték, árnyjáték, de fény-árny játék. Ezentúl azonban bizonyos szaknyelvi kifejezések esetében elfogadható lesz a nagykötőjeles írás is: fény–árny játék. Ezentúl az is kérdés, illetve megjegyzendő adat lesz, hogy hol használhatjuk ezt a megoldást. (Az alapkérdés persze az, hogy ha valami a szaknyelvben elfogadható, akkor máshol miért nem.) Arról nem is szólva, hogy ez a megoldás szembemegy azzal az alapelvvel, hogy az összetett szavakat egy szóba (tehát legalábbis kötőjellel) írjuk. A korábbi szabályozás szerint korábban a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál). Az új szabályozás szerint most már a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Mariann-nal. Ez kiterjed minden tulajdonnévre: a Sakk-kal (de sakkal) – korábban a címek kérdése nem volt szabályozva. Korábban a betűszókhoz kapcsolódó utótagot külön kellett írni, ha az utolsó betű ugyanazt a szót rövidítette, mint az utótag – ezentúl viszont a kötőjeles írás lesz a helyes, a korábbi CIB bank helyett a CIB-bank írásmódot kell majd alkalmaznunk. Az elválasztás szabályai úgy változnak, hogy nem változnak: a szabályzatba bekerül, hogy nem esztétikus az összetételi szóhatártól egy betűnyire elválasztani (súlya-dó) – tiltani azonban ezt nem tiltja továbbra sem semmi. Kisbetű, nagybetű... Korábban az intézménytípusra utaló elnevezések (pl. minisztérium, vállalat stb.) kisbetűvel volt írandó akkor is, ha egy bizonyos intézményre utalt. Ezentúl azonban belső használatra elfogadható a nagybetűs írásmód is. (A gyakorlatban ez a szabály értelmezhetetlen: belső használatú dokumentumokon bárki azt csinál, amit akar – másrészt nehéz elképzelni, mi minősülhet egy minisztériumban belső dokumentumnak, legalábbis ha feltételezzük, hogy demokratikusan, átláthatóan működik.) A korábbi szabályozás szerint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk” (189. c) – ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a pénzügyi osztály nemsokára Pénzügyi Osztályként is helyesnek minősül. Korábban a mozik és a vendéglátóipari egységek megnevezései nem lehettek a tulajdonnevek részei, azaz nem lehetett nagybetűvel írni őket (szemben a színházakkal): a Városi Színház mellett csak az Odeon mozi állhatott, Odeon Mozi nem. Ennek azonban vége, sőt, ha az Odeon Moziban megnéztünk egy filmet, a Holló Sörözőben is leguríthatunk egy korsóval. A lehetőségek azonban nem értek véget: ezentúl a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel. Toldalékolás A szabályzat korábban nem engedélyezett bizonyos alakokat akkor sem, ha valaki kiejtésének azok feleltek meg. Így például a düh szót a mai magyar beszélők kétféleképpen ejtik: [dü] vagy [düch]. A szó leírásában ez nem okoz gondot: a h egyértelműen írandó, hiszen az alak tárgyesetben mindenkinek [dühöt], az egyes szám harmadik személyű birtokos személyragos alakja [dühe] stb. Eltérhet azonban a kiejtés akkor, ha a szót a -val/-vel raggal látjuk el: lehet [düvel] és [dücchel] is: a helyesírás eddig csak a dühvel alakot fogadta el, ezután viszont elfogadható lesz a dühhel alak is. Hasonló jellemző a -gAt képzős igék írására: itt egyes esetekben korábban csak bizonyos mássalhangzó-kieséses változatok voltak elfogadhatóak, a jövőben azonban a bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem. Változik egyes, keltezést kifejező számnevek toldalékolása is: az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz. Sokak számára bizonyára a legmegdöbbentőbb változás lesz, hogy a -szerű elemet ezentúl nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat: azaz az ésszerűt felváltja az észszerű. A javaslat eredetileg Kenesei Istvántól, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatójától származott. Mint Kenesei rámutatott, bár nincs önálló *szerű szó, ez az elem úgy viselkedik, mint az összetett szavak elemei, azaz mellérendelésben el lehet hagyni: domb- vagy hegyszerű, ahogyan domb- vagy hegyhát – a képzőkkel ugyanezt nem lehet megtenni: *domb- vagy hegység. Javasolta tehát, hogy a szerkezetet írják úgy, mint a többi összetételt – később aztán ő maga látta be, hogy vannak fontosabb szempontok is, mint például az egyszerűség, a hagyomány – a Magyar Nyelvi Bizottság viszont az eredeti javaslatnak megfelelően a változtatásról döntött. Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a jelenlegi helyesírási szabályzat lehetővé teszi, hogy nyomdatechnikai okokra hivatkozva idegen szavakról elhagyjuk a mellékjeleket. A magyar sajtó ennek következtében Jyväskylä városának nevét Jyvaskyla alakban írja, Łódźból Lódz (sőt Lodz) lesz, Menzel keresztneve Jiříből Jirívé (vagy Jirivé) válik stb., holott a mai technikai körülmények ezt semmivel sem indokolják. Nos, örömmel vesszük tudomásul, hogy a Magyar Nyelvi Biztottság ezt a hivatkozási alapot egy jól irányzott mozdulattal kirúgja a magyar sajtó alól, és ezentúl a mellékjelek semmilyen okból kifolyólag nem lesznek elhagyhatók. Bizonyos esetekben a helyesírási szabályzat csak egyféle rövidítést tett lehetővé, most azonban a Magyar Nyelvi Bizottság nem tanúsít többé ellenállást az írásszokással szemben, így a római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem). Ennél is radikálisabb változás történik a boldog új évet kívánok (-unk stb.) esetében: az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik. Korábban, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 9.15 típusú megoldás minősült helyesnek: ezentúl azonban a 9:15 is elfogadható lesz. Az ínyencek olyan nyalánkságoknak is örülhetnek, hogy a korábbi tőbelseji ezentúl külön, tő belsejiként lesz írandó. Nagybetű vagy kisbetű? Nem a helyesírást érinti, de az új szabályzat szerint betűrendbe soroláskor figyelembe kell venni, hogy a szót nagy- vagy kisbetűvel írjuk-e – de csak akkor, ha egyébként a szó betűről betűre azonos. Ilyenkor a kisbetűs kerül előre: arany, Arany. (Azt, hogy a helyesírási szabályzat miért szabályozza a betűrendbe sorolást, magunk sem értjük: ez egyáltalán nem helyesírási kérdés.) Fellélegezhetnek az ügyvédek: ezentúl a helyesírási szabályzat is engedni fogja, hogy a szerződésekben bizonyos közszavakat (mint Vevő, Felperes, Megbízott, Kezes stb.) nagybetűvel írjanak. Nem csupán lehetséges, de kötelező is lesz nagybetűvel írni a csillagképek nevének minden elemét: Kis Kutya, Nagy Medve. Az új szabályzat kitér már arra is, hogy bizonyos tárgyak (ereklyék, fegyverek, drágakövek, járművek stb.) is viselhetnek nevet, A Szent Jobb és a Szent Korona már korábban is így szerepelt a szabályzathoz kapcsolódó szótárban, ám szabály nem vonatkozott rá. (Az 1998-as Helyesírási kéziszótárban azonban még szent jobb szerepelt. és ezek is nagybetűvel írandók, így például a Szent Korona és a Szent Jobb, vagy akár a Rózsaszín Párduc (a képzeletbeli rózsaszín gyémánt). Szintén nagybetűvel írandóak a fegyvernevek, melyek ezentúl hivatalosan is márkanévnek minősülnek: Uzi, Kalasnyikov. A nemesi előnévvel rendelkezők viszont ezentúl nem írhatják nagybetűvel előnevüket: a nagybányai Horthy Miklós lesz az egyedüli elfogadható forma. Kicsit bonyolult lesz az idegen nevek névkiegészítőinek írása: Jean-Claude Van Damme csupa nagybetűvel a nevét, ezért mindig így kell majd írni; Erich von Däniken viszont kisbetűvel írja a vont, ezért kisbetűvel kell majd írni, de csak akkor, ha a teljes név szerepel – ha a keresztnév elmarad, akkor Von Däniken lesz az egyedüli helyes forma. Szomorkodhatnak azok a lakóparkok is, melyek eddig nevükben nagybetűvel írták a lakópark szót: ezentúl kizárólag a kisbetűs, Fenyőliget lakópark típusú megoldás számít majd helyesnek. A díjak, kitüntetések neveinek szabályozása pedig olyan bonyolult lesz, hogy meg sem próbáljuk összefoglalni a szabályait: mintájául az Osiris-féle Helyesírás javaslatai szolgáltak (l. a kötet 225. oldalától kezdve). Ez a szabályozás nem csupán a kis- és nagybetűket, de a kötőjelek használatát is érinti. Kötőjelek A szabályzat leszögezi, hogy ha egy kötőjeles szó összetételi taggá válik, akkor a másik tagot is kötőjellel kapcsoljuk hozzá: E-vitamin-túladalgolás. Az általunk látott példákban azonban az eredetileg is kötőjeles alak mindig előtagként szerepel, így nem tudjuk, hogy a kör-e-mail típusú összetételeket is szentesíti-e majd a szabályzat. A közterületek neveinek szabályozása tulajdonképpen a nyolcvanas évek második felétől érvényes, a szabályzathoz csatlakozó szótár is ezt követi, de magában a szabályzatban eddig nem szerepelt.Ha azonban közterület neve lesz egy kötőjelet tartalmazó földrajzi név, akkor a kötőjel kiesik: ha pl. egy Anna-hegy tetején levő teret a hegyről szeretnénk elnevezni, akkor az Annahegy tér lesz. (Ez korábban csak szaknyelvi szabályozás része volt, mostantól általános iskolásokat is lehet vele nyúzni.) Kötőjellel kell írni az egy tulajdonnévből és egy köznévből álló csillagászati neveket (Magellán-felhő), az összetett kistérségneveket Hévízi-Keszthelyi kistérség (melléknévi alakban: hévízi-keszthelyi kistérségi!). A kistérségek nevének szabályozása azért érdekes, mert 2013. január elsejétől a kistérségek megszűntek.Szintén a kötőjeleket érinti, hogy az url-ekhez a toldalékot kötőjellel kell kapcsolni: a nyest.hu-n. Szintén a kötőjelekkel kapcsolatos, hogy az idegen elemek közül nem csupán azokat kell külön összetételi elemnek tekinteni, amelyek önálló szóként is használatosak (centi, deci, extra stb.), hanem azokat is, melyek ha önálló szóként nem is használatosak, önálló használatú utótag is járul hozzájuk (pl. szupra- a szupravezetőben). Ez azért lényeges, mert korábban a szupravezetőgyártást egybe kellett írni, mivel csak egyszeres összetételnek minősült: most már többszörös összetétel lesz, ezért kötőjelesen írandó: szupravezető-gyártás. (Igaz, az ilyen kötőjelek többé nem kötelezőek, így a korábbi írásmód is helyes marad.) A nagykötőjellel kapcsolatos új szabály, hogy a dátumok közötti nagykötőjel nem tapad, előtte a pont megmarad: 2013. I. 1. – III. 7.; 2013. március 11. – 2014. április 1. Mivel azonban a nagykötőjelet éppen az különbözteti meg a gondolatjeltől, hogy előtte és utána szóköz található, a gyakorlatban ez mégiscsak azt fogja jelenteni, hogy a dátumok közé gondolatjelet kell írni. (Az ilyen használatot egyébként a korábbi szabályzat is tartalmazta, pl. a f. hó 5. – f. hó 25., illetve a Szojuz–24 – Szaljut–5 űrkomplexum példák „bonyolultabb” esetében. Helyesebb lett volna ezt elhagyni.) Ha már az írásjelek tapadásánál tartunk: az új szabályzat részletesebb tipográfiai leírást fog tartalmazni az írásjelekről: így például a pontról, a három pontról, a kérdő- és felkiáltójelről, a vesszőről, pontosvesszőről, kettőspontról le lesz írva, hogy előttük sosem állhat szóköz, utánuk viszont kötelező – és persze az is, hogy a nagykötőjel és a gondolatjel egyforma, az utóbbi sosem tapad, az előbbi viszont általában igen... Ennyivel is könnyebb... Bár a jelenlegi szabályzatból bőven lett volna mit kidobni (mint a fent említett betűrendbe sorolást vagy a nagykötőjel rendhagyó, gondolatjelszerű használatát), csak viszonylag kevés szabályt töröltek. Ezek egyike a korábbi 159. pont, mely az asszonynevek írásmódját szabályozta, amúgy is a jogi előírásokra hivatkozott. Annak nyilván semmi értelme, hogy a szabályzat folyamatosan kövesse a jogi előírásokat (lehetőség sincs rá), ha pedig a jog valamit amúgy is szabályoz, azt felesleges a helyesírási szabályzatnak megismételnie. Hasonlóan jó oka van a 298. pont törlésének. Ez a postai címzést szabályozza, és a posta által közzétett címzésminták követésére biztat – itt sincs értelme, hogy egy máshol kialakított szabályzást a helyesírási szabályzat megismételjen. Szintén törölték a 263 d) szabályt, mely éppen a géptípusok nevéhez kapcsolódó számok írását szabályozta: ez írta elő, hogy a fenti Szojuz–24, Szaljut–5 esetében nagykötőjelet kell használni. A szabály törlésével azonban ebben az esetben is használhatunk kiskötőjelet, tehát a már bemutatott szerkezet nyugodtan írható Szojuz-24–Szaljut-5 űrkomplexum formában, azaz a „nem tapadó nagykötőjel” abszurditása kiirtható lett volna, ha nem erősítik meg a dátumos szabályozással. A "Mariannal" helyett mostantól a "Mariann-nal", a "CIB bank" helyett pedig a "CIB-bank" a helyes alak. A kettős betűre végződő magyar keresztnevekhez is kötőjellel kell kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot. Ha a betűszó utolsó betűje ugyanazt a szót jelzi, mint ami az utótag, kötőjelet kell használni, mint a bankos példa esetében. A -szerű elemet a szóösszétetelek mintájára kell majd írni: az "ésszerű" helyett az "észszerű" lesz a helyes alak. Néhány toldalékolási szabály a kiejtéshez idomul: a "dühvel" alak mellett mostantól elfogadható a "dühhel" is, a "tekinget" mellett pedig a "tekintget" is. Változik egyes, keltezést kifejező számnevek toldalékolása is: az 1-jén alak mellett elfogadható lesz az 1-én is, az 1-j(e)i mellett az 1-(e)i. Intézményi egységek, mozik és sörözők nevét így is lehet majd írni: helyes a "Pénzügyi Osztály", az "Odeon Mozi" és a "Holló Söröző" is. Az idegen szavak mellékjeleit ezentúl nem lehet elhagyni: ha van ilyen írásjel a billentyűzeten, ha nincs, kötelező lesz eredeti formában kiírni a Łódź vagy a Jyväskylä nevet, a sima Lódz, illetve Jyvaskyla nem elég. Szakdolgozatíróknak fontos: az oldalt mostantól nem csak így lehet rövidíteni: "o.", hanem így is: "old.", a lásd jelzés rövidítésére pedig az "l." alak mellett az "ld." is helyes lesz (de az "lsd." továbbra sem). Az óra és perc jelölésére a pontos alak mellett a kettőspontos is elfogadható lesz: "9.15"-öt és "9:15"-öt is lehet írni, "b.ú.é.k"-kal viszont nem, csak "BÚÉK"-kal üdvözölhetitek egymást. Minden összetett szót - a többszörösen összetett, hat szótagnál hosszabb szavakat is - egybe lehet írni, kötőjelet azonban továbbra sem lehet használni a hat szótagnál rövidebb vagy csak két tagból álló szóösszetételek esetén. Például: "alumíniummegmunkálás", "pácsó".
Posted on: Fri, 06 Sep 2013 08:59:45 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015