Mindig az első lépés a legnehezebb.. mindenben. Megfogalmazni, majd kimondani valamit. Bocsánatot kérni,vagy megbocsátani. Változni,vagy változtatni. Elengedni,vagy magunkhoz ölelni. Dönteni arról,hogy valaki a barátod vagy szerelmed legyen.Mindig az első lépés a legnehezebb. Talán mert nem szeretünk változni és változtatni. Ha már valamit megszoktunk akkor az általában úgy is marad. Hiszen minden változás fájdalmas dolog!És mindig konfliktussal jár! Éppen ezért az ember szeret a kis biztonsági zónáján belül maradni,ahol a jól ismert szokásokkal le lehet élni egy életet. A biztonsági zónánkból kilépni a legnehezebb dolog ezen a világon. Megtenni az első lépést, ott hagyni a biztosat,még ha rossz is, valami bizonytalanért. Talán ennél csak az a nehezebb,amikor azt az első lépést nem azért kell meg tenni mert rossz helyen vagy.. hanem azért mert valaki még ennél is jobbat tervezett neked. Könnyen hozzászokunk ahhoz,hogy megbántunk és megbántanak. Hogy megalázunk és megaláznak.Hogy kihasználunk, és kihasználnak. Tényleg sok mindent képesek vagyunk megszokni: fájdalmat, megaláztatást, közönyt, kitaszítottságot. Még sincs erőnk megtenni az első lépést, mert félünk az ismeretlentől. Szépen lassan fogyunk el, a türelmünk, az erőnk, az időnk, a szeretetünk. Így lesz belőlünk a mai modern ember,távol mindentől és mindenkitől...
Posted on: Mon, 22 Jul 2013 20:39:19 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015