Miért kell desztilláltvizet inni? Nagyon rossz állapotban van a - TopicsExpress



          

Miért kell desztilláltvizet inni? Nagyon rossz állapotban van a Duna, de az még csak a közeljövőben fog kiderülni, hogy mennyi alattomos, nehezen kimutatható szennyeződést engedünk a vízbe. Arról pedig fogalmunk sem lehet, milyen varázslatos volt a folyó élővilága a 150 évvel ezelőtti iparosodás előtt. A legnagyobb Duna-expedíció kutatóhajóján most vizsgálják a civilizált világunk szennyezőanyagait a Duna vizében. De lehetne ezt a Tisza, a Maros, a Rába, stb…, vagy Balaton és az egyéb tavak vizeiben is vizsgálni, mert mindenütt megtalálhatóak ma már a gyógyszer-maradványos ürülék szennyezések, a földekre kiszórt rovar- és gyomirtók, valamint egyéb kemikáliák szennyezései, az ipari üzemek olaj- és nehézfém szennyezései, stb…Másutt meg a talaj- és egyéb felszín alatti vizek állapotát vizsgálják, amióta Tejfalussy Andrással és velem együtt jó néhány természetgyógyász hirdeti, hogy csak desztilláltvizet szabad ivásra, ételek és italok készítésére felhasználni, mert ma ez az egyedüli olyan tiszta víz, amely nem okoz betegséget, hanem ezzel ellentétben tisztítja a szervezetet a daganatoktól, a szennyezésektől, méreganyagoktól, ráadásul a japánok vizsgálódásainak köszönhetően Fukushima óta már azt is tudjuk, hogy egyedül a desztilláltvíz képes eltüntetni a vízből a nukleáris szennyezéseket is! Nem véletlen, hogy az orvostudomány is alkalmazza a szervezet tisztítására és vízhiány pótlására, infúziók formájában a desztillált vizet! (só-pótlásra is használják a benne lévő 1%-nyi tiszta NaCl-el!) Az ivóvíz bázisok, vízkivételi műveknél a talaj szűrőképességét használjál fel a folyóvizek, talajvizek megszűrésére, azonban ezen a talajon sok kemikália, gyógyszermaradvány simán átjut az ivóvizekbe. Ha valakinek van autója, akkor időnként kicseréli az olaj-, lég- és vízszűrőket, mert azok a sok szennyeződéstől eltömődnek és nem képesek ellátni a szűrő funkciójukat. A folyók melletti vízkivételi műveknél az elmúlt 100 évben egyszer sem cserélték ki a talajt, hogy annak javuljon a szűrőképessége, hanem abban csak felhalmozódtak és feldúsultak az elmúlt 100 év szennyezőanyagai és belemosódtak az ivóvíz bázisokba!!!! Már a romániai jár az a három kutatóhajóból álló német-osztrák-magyar-szerb-román expedíció, amelynek a fedélzetén biológusok, vegyészek, ökológusok vizsgálják a folyó állapotát. A Duna menti országok létesítette folyóvédelmi bizottság, az expedíciónak az a különlegessége, hogy most először vizsgálják meg Regensburgtól egészen a Duna-deltáig körülbelül 2600 folyamkilométeren át, hogy mennyi úgynevezett szerves mikro-szennyező van a vízben. Mikroszkopikus mennyiségben is káros minden szennyezőanyag!!!!! "A világ összes, civilizált vidéken áthaladó folyójában, meg talajvizében probléma, hogy a gyógyszer- és hormonmaradványok akadály nélkül kerülnek a vécékből a vízbe és a talajvízbe, valamint az egyéb föld alatti vizekbe, mert még nem fejlesztettek ki olyan ipari méretekben hatékony technológiát, amellyel ezt a szennyezést ki lehetne vonni a kommunális szennyvízből" – magyarázta, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének (BLI) igazgatója. "Az utóbbi években derült ki sajnos, hogy ezek a molekulák fatális hatással lehetnek az élővilágra, annak ellenére, hogy nagyon piciny mennyiségben vannak jelen a vízben. A késői felfedezésnek az is az oka, hogy az ilyesmit nem vizsgálták rutinszerűen. A szennyezők kimutatása nagyon költséges vizsgálatokat igényel, amelyeket csak a legprofibb laboratóriumok tudnak elvégezni" – mondja, az expedíció tudományos vezetője. "A fogamzásgátlókból származó ösztrogénjellegű anyag a vízibolháimnál befolyásolja a peteszámot" - hozott egy jellemző példát saját kutatásaiból G. Tóth László. A BLI szakemberei számos vízmintát vizsgáltak ezen okok miatt, és mint kiderült, súlyos problémáról van szó!! Mindenhonnan kimutatták a gyógyszermaradványokat, a Balatonból és a Parlamentnél vett Duna-mintából is, egyedül a gleccservíz volt mentes a szennyezéstől. A gleccservíz nagy magasságban keletkezett megfagyott csapadék olvadéka, s szinte desztilláltvíz minőségű, az összes oldott ásványi anyag tartalma mindössze 15 mg. Ilyen palackozott gleccserjég-olvadékvizet forgalmaznak az olaszok Lauretana néven. Ez a világ legdrágább palackozott vize, itthon nem is kapható, de a szomszédos országokban 1000.- Ft –ba kerül egy másfél literes kémiailag semleges palack ilyen víz. Desztilláltvíz minőség tehát a jó ivóvíz, ez jó italok és ételek készítésére is. Ez szennyezés tehát a harmadik csapás, ami Európa folyóit éri az ötvenes-hatvanas évek hatalmas vegyi szennyezése és a hetvenes évek még nagyobb mértékű ipari-, mezőgazdasági- és háztartási szennyezése után. Egyelőre nem tudjuk pontosan megítélni a szennyezés egészségügyi következményeit. A szermaradványok beszivárognak az ivóvízbe, ám a minőségét a szerint állapítják meg, hogy egyes szennyezők mérgezőek-e, nem pedig az alapján, hogy miként hat az egészségre a sokféle, de kis koncentrációjú szermaradvány. Egy 2004-es amerikai tanulmány szerint fájóan hiányoznak (sciencedirect/science/article/pii/S0048969704001937) a vizsgálatok arról, hogy milyen hatása van annak, ha valaki hosszú időn át mikroszennyezett vizet iszik. A fogamzásgátlók maradványai miatt aggódók nem nyugodhatnak meg, hogy ivóvízből jóval alacsonyabb koncentrációban mutatták ki a szermaradványokat, mint amennyi hatóanyagot egy pirula tartalmaz. Ugyanakkor van olyan kutató, aki szerint abból kell kiindulni ( hosted.ap.org/specials/interactives/pharmawater_site/day1_01.html) hogy a gyógyszerek lényege éppen az, hogy kis dózisban gyakoroljanak speciális hatást az emberi szervezetre!!!!!!!! A Duna-expedíció dolgát az nehezíti, hogy muszáj mérhető mennyiséget gyűjteni a nagyon kis koncentrációjú szennyezőkből. Az egyik típusú mintavétel az úgynevezett large volume sampling. A szerb Argus kutatóhajó hátsó részén van az a jókora tartály, amelyen folyamatosan nagy térfogatú minta áramlik át, és a szennyezőket egy hordozó anyag köti meg. A másik, úgynevezett passzív mintavételező csövében ugyancsak folyamatosan kering a víz, a belehelyezett töltet pedig felszívja a szennyező molekulákat. A tölteteket néhány száz kilométerenként kell cserélni. Ilyen mintavételezőket amúgy óceánjáró szállodahajók orrába is fel szoktak szerelni. Azt viszont, hogy mennyi gyógyszert engedünk A Duna forrásától, a Fekete - tengerig a Dunába és a Duna mellékfolyóiba, csak jövőre fogjuk megtudni, mert addig biztosan eltart a minták elemzése. Más kérdés, hogy ezeket a vizsgálati eredményeket mikor tárják széleskörű nyilvánosság elé? A mai embereknek fogalmuk sincs a régi bőségről!! Nem dőlhetünk hátra elégedetten az utóbbi két évtized két nagyberuházása, a bécsi és a csepeli szennyvíztisztítók beüzemelése után. G. Tóth László szerint ideje lenne foglalkozni a mellékfolyók és a tavak szennyezésével is, a Szamos például meglehetősen rossz állapotban van. Azt pedig már senki sem tudja megállapítani, hogy a Duna mostani élővilága mekkora töredéke csupán az eredeti, iparosodás előtti állapotnak. "A tokfélék száma csökkent, a horgászok mindennap tapasztalják, hogy kevés a kifogható hal. Nagy kipusztulások mentek végbe, ártéri ívó-területek szűntek meg, és csak reménykedhetünk benne, hogy visszafordítható folyamatokról van szó" - magyarázza Csányi Béla. A probléma ugyanis az, hogy a halak szervezetéből is ugyanazokat a szennyezőanyagokat lehet kimutatni, mint a vízből! Egy halászlét ma már víz- és hal-méreganyagok koncentrációjának lehet tekinteni!!!!! A biológus szerint a burjánzó élet sem feltétlenül garancia arra, hogy valóban olyan tiszta a folyó, mint évszázadokkal ezelőtt. Az expedíció éppen a Lágymányosi híd lábánál fogott ki élő dunai kérész lárvát a pakurás, motorolajos, szennyezett part menti sávban. "Örvendetes, hogy visszatért a Dunára ez a rovar, de az is megtörténhet, hogy évek hosszú során kialakul egy olyan élőlény, ami tudomást sem vesz a szennyről, mert a szennyben él!" A petézéshez készülő nőstény kérészek közül több tízmillió pusztul el a petecsomóival együtt a mesterséges tárgyak közelében. Ily módon csak emiatt több tízmilliárd forintos természetvédelmi kár keletkezik, és sérül a dunai kérészek utódgenerációja. A természetvédők szerint ez a jelenség is alátámasztja, hogy a Dunán és a parton fölépített műtárgyak gyakran előre nem várt természetkárosítás okozói lehetnek, csökkenthetik a folyó biológiai sokféleségét, előnytelenül hatnak a folyó ökológiai állapotára és ezáltal, a víz minőségére is! Ez az egész folyam-ellenőrzés szép kezdeményezés, de közel sem elég! Az amerikai környezetvédelmi minisztérium kimutatása szerint 876.000 olyan - hormonháztartást felborítani képes - vegyület szennyezheti a vizet, aminek csak töredéke az itt vizsgált hormonmennyiség. A háztartási vegyszerek, kozmetikumok, az ipari vegyszerek, az állattartás gyógyszerei és táplálék kiegészítői, a sportolóknak adagolt szerek, rovar, féreg és rágcsálóirtó vegyszerek, permetezőszerek, mind hatással vannak a hormonok termelésére. Ezek ráadásul együtt kerülnek a lefolyóba, egymással reakcióba lépnek, és teljesen új - talán még veszélyesebb vegyületeket képeznek. Nemrég olvastam egy elemzést a hazai vízszennyező anyagokról, ami teljesen elborzasztott: viztisztitos.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=704597 viztisztitos.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=529095 viztisztitos.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1183903 viztisztitos.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=694365 viztisztitos.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1104942 Jómagam eddig előadásaimon, 130.000 mérgező anyagra szoktam hivatkozni az ivóvízben, de kiderült, hogy én is és Tejfalussy András úr is tévedtünk, mert még ennek is többszöröse az a sok szennyezőanyag, ami az „ivóvíz”-ben lehet. Kíváncsi lennék, ha egy 100 évvel ezelőtt élt ember meginná a mai csapvizet, az utána még hány napig élne??? Vagy mi lenne ha egy ilyen ember megenne olyan élelmiszereket, amelyet iparilag ebből a szennyezett vízből állítottak elő?? A betegségmutatók olyam rohamosan emelkednek, hogy ezért is került sor a több ország által közösen végrehajtott kutatásra. A gyógyításnál tehát leg fontosabb, hogy a méregterhelését csökkentsük az ivóvizeinknek és a táplálékainknak, s ezáltal a szervezetünknek is. A szervezetünkbe a vízzel és az ilyen vízzel készült táplálékkal eddig bejutott és ezáltal, a betegséget előidéző méreganyagoktól pedig csak úgy tudjuk megszabadítani testünket, hogy mindenhez desztillált vizet használunk, nem csak kúraszerűen, hanem folyamatosan, a gyógyulás után is, hogy ne legyünk újból feltöltve az ivóvízben lévő szennyezőanyagokkal. Verőce, 2013, szeptember 11. ’Dr.Weixl Várhegyi László Tudományos Rendőrség PJT
Posted on: Thu, 12 Sep 2013 16:54:04 +0000

Trending Topics



Recently Viewed Topics




© 2015