Már hosszabb ideje próbálom győzködni a devizahiteleseket, hogy próbáljunk meg egy egységes álláspontot kidolgozni, melyet, mint követeléseinket, letehessünk a Kormány asztalára. Ez idáig sikertelen volt minden próbálkozásom. Belekezdtem egy sajátos közvélemény kutatásba a facebookon fellelhető és elérhető devizahitelesek között. A lelkesedést, mellyel segíteni szerették volna az egységes álláspont kialakítását, lesújtóan keveseknél tapasztaltam. Ha a véleménynyilvánításra lehetőséggel bírók számát nézem, akkor a beérkezett visszajelzések számátilletően megállapítható, hogy katasztrofális a közöny. Tisztelet és hála azon néhány lelkes segítőnek, akik meghallva a hívó szót, azonnal vették a fáradságot, és jól felfogott érdekükben, tettek is valamit az ügyünk előremozdításáért. Köszönet nekik még egyszer! Az eredményeket látva, és az elmúlt hónapok tapasztalataira támaszkodva, úgy éreztem, hogy muszáj már végre valakinek elkészíteni ezt a beadványt. Mivel az eddigiek azt mutatták, hogy a legtöbben a kisujjukat sem kívánják megmozdítani a saját érdekükben, hanem a fotel kényelméből, mint valami külső szemlélő, csak arra várnak, hogy a sült galamb az ölükbe pottyanjon. Úgy döntöttem, magam készítem el ezt a beadványt. Igyekeztem minden lényegi kérdést érinteni benne, de könnyen elképzelhető, hogy akár mások által fontosnak ítélt témák kimaradtak belőle. Ezért itt és most kérek mindenkit, hogy vegye végre a fáradságot és veselkedjen neki ennek a rövidnek nem mondható, de annál fontosabb anyagnak. Aztán ha végzett az átolvasással, akkor vagy kattintson egyet az egyetértését kifejezve, vagy fűzze hozzá az általa fontosnak ítélt, és ebből esetleg kimaradt észrevételeit. Szeretném, ha összeállna egy tisztességes anyag, melyet büszkén, és mint meggyőződésünkkel megegyező állásfoglalást letehetnénk végre az asztalra. Köszönet azoknak, akik részt vesznek ebben a munkában! Hortobágyi Gábor (alias: Gábor Horti a facebookon) AJÁNLÁS A KORMÁNYNAK, ULTIMÁTUM A BANKOKNAK Javaslat a civil szervezetek részéről, melyet megfontolásra és lehetőség szerint alapjaiba történő változtatások nélküli elfogadásra ajánlunk a Magyar Kormánynak és a Magyar Parlamentnek. Mivel a magyar társadalom széles rétegeit érintő problémára keressük közösen a megoldást, ezért elvárjuk, hogy e problémát, a lakosság, valamint a kis-és középvállalkozások, és az őket képviselő civil szervezetek ajánlása alapján, a Kormányfő, a kormányképviselők és az országgyűlési képviselőink, mint az általunk, az érdekeink képviseletével megbízott személyek, élvezve a bizalmunkat, teljes és átfogó módon rendezzék. I. A probléma keletkezésének körülményei: Mint ismeretes, a rendszerváltást, 1989.évet követően, a magyar társadalom szerkezetében lényegi változások történtek, melyek mind a politikai berendezkedést, mind a gazdasági és pénzügyi szféra struktúráit jelentősen megváltoztatták. Mára ismeretessé vált az átmeneti korszak (az utóbbi 20-23 év) hibáinak nagy része. Csak néhány példát sorolnánk fel: - A politikai elit nem került teljes leváltásra - Az előző rendszerben elkövetett társadalomellene bűncselekmények felelősei nem kerültek felelősségre vonásra. Ma is háborítatlanul köztünk élnek. - Az úgynevezett privatizáció még az előző politikai berendezkedésű állam idejében megkezdődött, és ebben az időszakban a hajdani állami vagyon nagy része, mely a Magyar Társadalom köztulajdona kellett volna, hogy maradjon, az egykori politikai funkcionáriusok magántulajdonába került. - A rendszerváltást követő években, évtizedekben, a még megmaradt állami vagyonelemek szinte maradéktalanul külföldi érdekeltségű vállalkozások tulajdonába kerültek, a hazai politikai elit aktív közreműködésével. Ezek legsúlyosabb elemei a közüzemi szolgáltatásokat birtokló külföldi vállalatok, de akár a teljes ipari, vagy a mezőgazdasági termékfeldolgozó üzemek is ebbe a kategóriába sorolhatók, a kereskedelmi szektorról már nem is beszélve. - A Magyar gazdaság és pénzügyi szektor legfontosabb pillérei, a pénzintézetek, bankok szinte maradéktalanul külföldi kézbe kerültek. - A bajt csak fokozta a 2004. évben végbement Európai Uniós csatlakozásunk, mely kellően körültekintő, a Magyar érdekeket messzemenően szem előtt tartó szabályozás hiányában, szintén az ország külföldi érdekeknek való kiszolgáltatottságát növelte. - A 2010. évben tartott választásokon a Magyar Társadalom többsége a leadott szavazataival kifejezte, hogy ebből az elrontott rendszerváltásból elege van, és minden területen, bele értve a pénzügyi szektort is, változásokat akar. Olyan változásokat, melyek szem előtt tartják a Magyar Társadalom érdekeit, elősegítik a magyar gazdaság fellendítését, és az ország lakosságának életszínvonalát legalább az Uniós átlag közelébe emeli. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a jelenlegi Kormányunk és az őt támogató parlamenti pártok, jelentős erőfeszítéseket tettek ugyan a fent leírt problémák csökkentése érdekében, de nem avatkoztak be kellő mértékben a torz, a társadalmat és gazdaságot bénító pénzügyi szektor önállóságába. A bankrendszer ma Magyarországon, szinte állam az államban módjára működik. Ellenőrizetlenül onthatják társadalmunkra a legkülönfélébb, akár jogszabályokat is áthágó, pénzügyi termékeiket, hiszen az ellenőrzésükre, és kordában tartásukra hivatott állami szervek, úgy, mint PSZÁF, GVH, egyáltalán nem látják el a szabályozó, és a megfelelő szankciókkal őket a törvényesség keretein belülre kényszerítő feladatukat. Ezért most azt várjuk el Kormányunktól és a parlamenti képviselőinktől, hogy ennek a szabályozatlan, profitéhes, minden társadalmi és törvényességi normát áthágó viselkedésnek egyszer, s mindenkorra vessen véget. II. Alapvető elvárásaink: 1./ Elvárjuk, hogy a pénzügyi szektor működését szabályzó jogszabályokat vizsgálják felül, és harmonizálják azt a Magyar Polgári Törvénykönyvben foglalt jogszabályokkal. 2./ Elvárjuk, hogy a Magyarországi pénzintézetekre vonatkozó szabályozás ne tegye lehetővé az Európai Unió alapító tagországaiban elfogadott normáktól és szabályoktól való eltérést. 3./ Elvárjuk, hogy a Magyarországi pénzintézetek ellenőrzésére hivatott szervek a kellő körültekintéssel, és megfelelő szigorral járjanak el a pénzintézetek jogszabályoktól és elvárható társadalmi normáktól eltérő viselkedése esetén. 4./ Elvárjuk, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem a Pénzügyi Jogok Biztosa hivatalán keresztül, a mindenkori biztosnak kellő felhatalmazást adva, valós érdekvédelmet biztosítson az esetleges károsultaknak. 5./ Elvárjuk, hogy a hitelezési gyakorlatban az ország és a társadalom tagjainak felemelkedését szolgáló, a kiemelten fontos területekre kedvezményes kamatokat biztosító, ezáltal az egészséges beruházási szerkezetet elősegítő szabályozást léptessenek érvénybe. Nem lehet mindent az úgynevezett piaci folyamtokra bízni, mert ezeknek semmi közük sincs a társadalmilag elfogadott, az építő jellegű felzárkóztatást segítő hitelezési gyakorlathoz. Ekkor csak fejetlenség és káosz alakul ki a pénzpiaci termékek között, mely csupán a pénzügyi befektetők profitéhségét hivatott kiszolgálni. 6./ Elvárjuk, hogy az új szabályozással ne engedjék meg a pénzintézeteknek, hogy a gazdaság többi szereplőitől eltérően, minden kockázatviselést elhárítsanak magukról, majd a hibás működésük folytán bekövetkezett esetleges csődhelyzetükben közpénzekből segítsék meg őket. 7./ Elvárjuk, hogy az új szabályozásban a pénzintézeteket kötelezzék az ügyfeleik teljes körű, tájékoztatására. A termékeikkel kapcsolatos várható kockázatok mélyreható elemzésével, és azok részletes ismertetésével, tegyék lehetővé a szerződni kívánó ügyfeleiknek a kockázatok mérlegelését, ezáltal biztosítva számukra, hogy csak kellő megfontolás után vállaljanak szerződéses kötelezettséget. 8./ Elvárjuk, hogy az új szabályozás kimondja, hogy a pénzintézetek kötelesek teljes jogú partnereknek tekinteni az ügyfeleiket. Szűnjön meg az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége. Tegyék lehetővé ügyfeleik számára az szerződés időtartama alatt, a külső körülmények változása folytán bekövetkező módosítási igények közös kidolgozásában való részvételt. Folyamatosan, és részletesen tájékoztassák ügyfeleiket a szerződés teljesítésének részleteiről. Követhető módon adjanak elszámolást minden befizetett forintösszegről. 9./ Tegyék lehetővé az ügyfelek számára az időközben piacra kerülő, kedvezőbb feltételekkel bíró hitelkonstrukciókra való, büntető szankciók nélküli, zökkenőmentes átváltás lehetőségét. Ha valami, akkor ez egészen biztos, hogy egészséges versenyt generál a különböző pénzintézetek, vagy azonos pénzintézetek különböző pénzügyi termékei között. 10./ Elvárjuk, hogy a Kúria és az Ügyvédi Kamara gondoskodjon a megfelelően felkészült szakemberekről, akik a pénzügyi jogban jártassak, és elfogulatlanul, a pénzintézeteket és ügyfeleket egyenrangú félként kezelve ítélkeznek, ill. képviselik az esetleges vitás kérdésekben. 11./ Nem utolsó sorban elvárjuk, hogy a mindenkori ország vezetés nyitott legyen, a társadalmi problémák kezelésének prioritást adva, a társadalom tagjainak jelzése alapján a problémák kivizsgálására, haladéktalanul vegye napirendre azok megtárgyalását, és a jelzett, valóban jogos kifogásokat, azonnal orvosolják. III. Devizaalapú hitelezés problémáinak kiküszöbölésére tett javaslatunk: 1./ Soron kívül és azonnal állítsák le a devizahitelek miatti kilakoltatásokat, mindaddig, ameddig ez a kérdés jogilag kifogásmentesen rendezésre nem kerül. Igaz, hogy Magyarországon nincs precedens jog, azonban a Kúria 2013. július 4-én elfogadott határozata világosan rámutatott arra, hogy a hasonló devizahitel szerződések alapvetően érvénytelenek, ezért szinte mindegyike megtámadható a bíróságokon, és megfelelő érvekkel alátámasztva semmissé nyilvánítható. 2./ Mivel ezek a szerződések szinte kivétel nélkül jogszabályok megsértésével köttettek, ezért a jogi kifogásolásuk, ellentétben az eddigi gyakorlattal, megfordításra kell, hogy kerüljön. Azaz, az eddig az adóst terhelő, a szerződés érvénytelenségét, vagy érvényességét eldönteni hivatott bírói ítélethez a kereset benyújtásának és bizonyításnak kényszere, a jövőben kerüljön a bankokhoz. Ők támadják meg a ilyen szerződések érvénytelenségét kimondó általános határozatot, melyet akár a Kúra, akár a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter hozhatna meg. 3./ A szerződések jelen formában történő érvénytelenítése nem befolyásolhatja a teljesítési kötelezettséget. Minden adós köteles az általa felvett kölcsön összegének és a jogszabályban szabályozott kamatainak visszafizetésére. 4./ A kölcsönösszegének azonosnak kell lennie a ténylegesen az adós rendelkezésére bocsátott forintösszeggel. 5./ A kamat mértékét a szerződések semmisségét általánosságban kimondó határozatban kell rögzíteni. Ez a mérték képezheti további egyeztetés tárgyát, mielőtt határozatba foglalására sor kerülne. Általunk javasolt, és többségi egyetértéssel megerősítésre került kamatok az alábbiak: A./ A szerződésekben eredetileg rögzített kamatok és kezelési költség együttes mértéke a futamidő eddig eltel időszakára vonatkozóan, majd a szerződés módosítását követő időszakra a mindenkori Magyar Nemzeti Banki alapkamat és elfogadott mértékű (2 – 3 % közötti) kereskedelmi kamat. Ezen felül semmilyen címen további összegek felszámításának nincs helye. Ez a megoldás a szerződéskötési akarattal leginkább egyező feltételeket képezi le a hitel eltelt futamidejére, majd ezt követően egységes feltételeket teremt az azonos szerződéstípusok részére. B./ A szerződések eltel időszakára egységesen meghatározott kamat kerüljön felszámításra. Ennek mértékét az azonos típusú általános európai piaci kamatok mértékével megegyező módon kell meghatározni, mivel a szerződések többsége már az Uniós csatlakozásunkat követően köttetett. Csupán azért térhetett el a magyarországi gyakorlat az általánosan Uniós gyakorlattól, mert a jogszabályok ide vonatkozó része nem kellően lett harmonizálva az Uniós jogszabályokkal. A szerződésmódosítást követő időszakra szintén az előző pontban meghatározott módon, a mindenkori Magyar Nemzeti Banki alapkamat és elfogadott mértékű (2 – 3 % közötti) kereskedelmi kamat kerül felszámításra. Ezen felül semmilyen címen további összegek felszámításának nincs helye. Ez a megoldás mind a bankok részéről, mind pedig más Európai Uniós pénzügyi körök részéről nehezen támadható, egységes és kiszámítható feltételeket biztosít az azonos típusú szerződések feltételei közt. Ehhez a ponthoz kívánjuk hozzáfűzni azt az észrevételünket, hogy ezt a jogharmonizációt és egységes feltételeket teremtő szabályozást ki kellene terjeszteni a magyarországi gyakorlatban alkalmazott forinthitelekre is. Ezzel megvalósulna az egységes bánásmód, és a súlyos és túlzott mértékben terhelt forinthitelesek is jogorvoslatot kapnának. 6./ A devizahitel szerződések módosítását, és forint elszámolású hitelekké alakítását ki kell terjeszteni az összes magyarországi devizahitelre, függetlenül attól, hogy azok milyen felhasználási céllal kerültek felvételre. A hivatkozott, spekulatív céllal felvett hitelek kiszűrésére a forinthitellé alakítást követően is sort lehet keríteni. A bizonyíthatóan ilyen céllal felvett hitelekre nem vonatkoznának a fentiekben meghatározott, szabályozott kamatok. Ezek változatlan formában, az eredeti forinthitel kamatokkal kerülnének elszámolásra az elmúlt időszakra, és minden ilyen ügyfél a bankjával egyedi megállapodást köthetne a futamidő további részére. Számukra is lehetővé kell tenni a különböző banki hitelkonstrukciók közötti, zökkenőmentes váltási lehetőséget. Ezzel ösztönözve a bankokat, hogy „ne rajtuk akarják elverni a port” a maguk által vélt veszteségeik miatt. 7./ Az újrakalkulált és szerződésmódosításra kerülő kvázi devizahitelek elszámolásakor a fent említett kölcsönösszeg, és az új szabályozás szerinti kamatokkal kiszámított tartozásból le kell vonni az adós által eddig befizetésre került teljes összeget, függetlenül attól, hogy azt a bank milyen jogcímen szedte be az adóstól. Az így kialakult tartozás tisztázását követően fel kell ajánlani az adósoknak az esetleges előtörlesztési lehetőséget, melyet mindenféle plusz költség nélkül megtehetnek, akár részben, akár a tartozás teljes összegére nézve. Ezzel az intézkedéssel további háztartások és kisvállalkozások szabadulhatnának meg a hitelterheiktől, vagy azok egy részétől. Ezzel az adósságkitettsége a magyar társadalomnak jelentős mértékben csökkenne, mely pozitív hatással lehet mind a gazdaság, mind pedig a fogyasztás fellendülésére. 8./ Nem tekinthetünk el a felelősség feltárásától, és felelősségre vonástól sem. Továbbá a büntetőjogi felelősség megállapítása esetén a kártérítési igények rendezése is elengedhetetlen. Ezek hosszadalmas folyamatok, ezért ezeknek időt kell adni, azonban nem szabad szándékosan akadályozni, vagy késleltetni, ezt a folyamatot. Ellenkezőleg. Minden, a témában érintett állami szervnek a maximális körültekintéssel és hatékonysággal kell dolgoznia az ügy részletes tisztázása érdekében. A büntetőjogi felelősség megalapozottságának gyanúja esetén, időben fel kell készülni a várható kártérítési perekre. Ennek gyakorlati megvalósításához ismételten fel kell készíteni a bírói és ügyvédi kart. Semmi szükség nincs arra, hogy ezen perek a későbbiekben, a jelenleg folyó devizahiteles perekhez hasonlóan, tanácstalan ügyvédek és bírók kezébe kerüljenek, akik szubjektív döntéseikkel ismét csak társadalmi feszültségek forrásává válhatnak. Bízunk Kormányunk és képviselőink bölcsességében, és hisszük, hogy nemzetünk felemelkedésének és biztonságának legfőbb támaszát szolgálják a fent összefoglalt követeléseink. Aláírások: ………………………………………………………………………………. Megjegyzés: Amennyiben valaki úgy véli, hogy valami fontosat kihagytam volna, úgy kérem, hogy jelezze mielőbb, hogy kiegészíthessem az anyagot. Hortobágyi Gábor
Posted on: Tue, 10 Sep 2013 14:03:01 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015