Márta Mangra Pár évvel ezelőtt, a veresegyházi rehabon megismertem egy, akkor 17 éves fiút, aki teljesen megváltoztatta a meglátásomat, magyarul azt, hogy "mihez képest" van nekem bármi bajom is. Születésekor oxigén hiányos, agyvérzés után Életbe maradt...., teljesen nyomorékul! Semmije nem működik, ráadásul vak. Az életét kirögzítve egész nap a kerekesszékbe tölti. Születésekor, édesapja eldöntötte hogy CSAK angolul fog beszélgetni a fiával azért, hogy ha bármit is hoz az élet, Laci (ez a fiú neve), kommunikálni tudjon a világ bármelyik részén... és ez így is lett. Évek óta, minden nyári szünetben, különböző nemzetközi táborokban volt, a szüleivel. Idén volt az ELSŐ ALKALOM, amikor, a Máltai Szeretetszolgálat által Írországban megszervezett táborban volt szülők nélkül (!!!), egy teljesen ismeretlen kísérővel! Laci most kb 80 kg., cipelni kell, etetni, itatni, szóval mindent! Ő egy végtelenül közvetlen, roppant értelmes, barátságos Ember. Nyáron nagyon izgult (én is) az út miatt, de MEGCSINÁLTA. BÜSZKE VAGYOK RÁ ÉS KÖSZÖNET AZOKNAK, AKIK KITALÁLTÁK ÉS MEGSZERVEZTÉK AZT, hogy Ezeknek az embereknek is lehetőségük legyen, még ha rövid ideig is, az Élet szebbik oldalait is! Tudom hogy ez a téma nem tartozik Ide, de nem tudtam nem megosztani Veletek.
Posted on: Tue, 17 Sep 2013 09:24:34 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015