Nemzetközi sajtószemle, 2013. augusztus 14. Wall Street Journal A három fő közép-európai gazdaság feltehetőleg túljutott a legnagyobb nehézségeken. A vonatkozó 2. negyedévi adatokat ma hozzák nyilvánosságra és ezek várhatóan már jelzik a fényt az alagút végén, miután ezeket az országokat előzőleg igen érzékenyen érintette az euroövezet adósságválsága. A kilábalás részben a német gazdaságnak, részben pedig annak az intézkedéssorozatnak köszönhető, amelyet ezek az államok maguk vezettek be a hitelválság kezelésére. Magyarország esetében az elemzők azt várják, hogy éves szinten immár növekedésre vált át, jóllehet az első három hónap adatai még recesszióról tanúskodtak. A magyar fejlődés valószínűleg 0,6 % lesz az egész évre vetítve, hála elsősorban a mezőgazdaság jó teljesítményének. Az építőiparban a kormány infrastruktúra-fejlesztő programjai hoztak javulást, noha a lakásépítés továbbra is gyengélkedik. Szakértők szerint azonban az ipar egésze nem nő, a szolgáltatásokban pedig egyenesen visszaeséssel kell számolni. Viszont a fordulat közepette is csekély marad az infláció. (A Bloomberg megszólaltatja Timothy Asht, a londoni Standard Banktól, aki azt gondolja, hogy a választások előtt duplán előnyös lenyomni az energiaárakat, mert így a Monetáris Tanács is lejjebb mehet az alapkamattal.) Guardian A brit liberális lap Felcsútra küldte brüsszeli tudósítóját, aki úgy összegezte tapasztalatait, hogy a kelet-európai autokraták új próbakövet jelentenek a demokrácia számára, miután Orbántól kezdve Zemanon át Erdoganig a demokratikus erős emberek új fajtája van felemelkedőben. A magyar kormányfő szűkebb hazájáról az újságíró úgy látta, hogy az tipikus magyar falu, csak az nem szokványos benne, hogy gőzerővel épül az új stadion, amely agyonnyomja a környéket. Mi van emögött? Nagyzási hóbort, hiúság, vagy ez is csupán az utóbbi három év szédítő változásainak része? Mindenesetre a cégek támogatási rendszerének átalakítása folytán a gazdasági szféra tavaly 6 milliárd forintot adományozott a futballnak, ennek az összegnek a fele Felcsútnak jutott. Vagyis az üzletemberek szívesen járnak az erőskezű kormányfő kedvében, akiről azonban széles körben úgy gondolják, hogy saját hatalma tartósítására visszaél felhatalmazásával. Molnár Péter, Orbán korábbi közeli munkatársa szerint világosan látszik, hogy a politikus mindent maga dönt el, azért módosít dolgokat, hogy saját kezébe összpontosítsa a hatalmat, ám ez súlyosan meggyengíti a demokráciát. Csakhogy Orbánon kívül van a térségben jó pár más, demokratikusan megválasztott, populista, erős ember, aki ugyancsak megfélemlítéssel igyekszik szétverni az elégedetlenséget, megbélyegezni az ellenzéket, féken tartani a médiát, és egyáltalán: saját céljainak megfelelően átszabni a rendszert. Itt van mindjárt Putyin és Erdogan, azután Ponta, bár neki beletört a bicskája, amikor megpróbálta megbuktatni Basescut. Csehországban Zeman éppen most akarta megerősíteni a saját befolyását. Ezek a vezetők – Oroszországot leszámítva – ügyelnek arra, hogy betű szerint betartsák a törvényeket. Molnár Péter azt mondja, Orbán világbajnok abban, hogy látszólag a jog keretein belül maradjon, ám közben nyilvánvalóan túllép a jogszabályokon. Ő is nulla összegű játszmának tekinti a politikát, ahol a győztes mindent visz. Ezekben az országokban az ellenzéket szélsőségesnek és árulónak nyilvánítják, rendszeresen hangzanak el paranoiás kirohanások külföldi összeesküvésekről, hogy leszereljék a bírálókat. A nacionalista retorika a másik oldalt idegen hatalmak hazafiatlan bábjainak állítja be. Győri Enikő külügyi államtitkár például magyarellenes hadjáratról beszélt, vagyis, hogy külföldi vállalkozók Brüsszelbe járnak panaszkodni az új adók miatt. Hozzátette: szó sincs a demokrácia leépítéséről, a kritikák ostoba véleményeket fejtenek ki, és ez EU-ellenes érzelmeket kelt. Ő Orbánt olyan vezetőnek tartja, akinek víziója van, hogy helyreállítsa Magyarország élenjáró pozícióját a régióban és feltartóztassa a nemzet hanyatlását. Mint mondta, szó sincs arról, hogy újra akarnák rajzolni a határokat, a cél a nemzet túlélése a Kárpát-medencében. A magyar parlament szerepköre gyakorlatilag arra korlátozódik, hogy szakmányban hagyja jóvá a törvényeket, Orbán akarata szerint. Ám a miniszterelnök pattogása viszályt robbantott ki Brüsszellel, ennek egyik legfrissebb fejleménye a Tavares-jelentés, amely megfigyelő mechanizmust sürget, hogy ellenőrizzék a politikus akcióit. Úgy tűnik, hogy a magyar események miatt az unión belül hamarosan új rendszer segítségével követik majd figyelemmel a demokráciát a tagállamokon belül. A tudósító ennél a pontnál ismét idézi Molnár Pétert, aki orwellinek és tökéletesen hazugnak nevezi a kormány által használt autoriter nacionalista hangvételt, lásd a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát. Az eltérő vélemények elutasítása és a pluralizmussal szembeni ellenszenv legélesebben a sajtóban mutatkozik meg. Kezdve a jogi keretektől, a felügyeleti hatóságoknál elhelyezett lakájokon át, a közmédia uniformizálásáig. De idetartozik az is, hogy a kereskedelmi tévéket lojális üzletemberek és oligarchák irányítják, akik anyagilag a kormánymegrendelésektől függnek és visszafogják a kritikus újságírást, valamint a politikusok számonkérését. Az is a lojalitást segíti elő, hogy kirendelik az adóellenőröket a vállalkozókhoz és magánemberekhez, ha azok sokat ugrálnak, illetve, hogy másfelől az engedelmességet közmegbízatásokkal díjazzák. Példa erre az új trafikrendszer. És szólni kell a határon túli magyaroknak adott állampolgárságról, aminek szintén az a célja, hogy Orbán újraválasszák. Bajnai Gordon szerint ami idehaza van, az Orbánisztán, aminek Felcsút a tipikus példája. Molnár Péter ugyanakkor drámának nevezi azt, ami a miniszterelnökkel történt, tudniillik, hogy saját hibái megsemmisítenek egy igen tehetséges politikust, aki oly módon el van veszve. (A cikk az újság címoldalán, Orbán Viktor fényképével jelent meg.) Tageszeitung A német lap importált nácigondnak minősíti a Jobbik romániai tevékenységét. A provokációkkal szemben azonban formálódik az ellenállás, a román kormányoldal pedig tiltakozik. A beszámoló szerint Basescu nyilatkozata reakció a legújabb kétoldalú diplomáciai viszályra, amelyet Vona Gábor váltott ki. A pártelnök kijelentése, illetve a félkatonai Magyar Gárda jelenléte ellen civil szervezetek emelték fel a szavukat és a bukaresti Külügyminisztérium ugyancsak megszólalt az uszító beszéd miatt. Az újság idézi a magyar diplomácia válaszát, miszerint a Jobbik nem a kormány álláspontját képviseli. Román nacionalistáknak ugyanakkor kapóra jön az incidens, hogy legitimálják magyar- és idegenellenes kirohanásaikat. Kelemen Hunor ostobának nevezte a Jobbik nézeteit és szorgalmazta, hogy szorítsák vissza a szélsőségeseket
Posted on: Wed, 14 Aug 2013 15:29:51 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015