Nemzetközi sajtószemle, 2013. augusztus 27. Deutsche Welle (Forrás: Galamus) A német közszolgálati rádió a magyar romák szemszögéből fontos gesztusnak nevezi, hogy a jogvédők és jogászok nyomására felújítják a nyomozást a romagyilkosságok ügyében és kivizsgálják a hatóságok hibáit is, miután legalább egy feltételezhető tettes még mindig szabadlábon van. Ezen kívül a Legfőbb Ügyészség döntése nyomán a nyomozás kiterjed katonai területre is, hiszen a katonai titkosszolgálat is érintett az ügyben. Előzőleg Balog Zoltán bejelentette, hogy kártérítést akarnak fizetni. Vagyis a miniszter ily módon súlyosan vádolja az akkori szocialista-liberális kormányt, egyben pedig beismeri, hogy részben a magyar államot is felelősség terheli. Nem kizárt, hogy Orbán Viktort meghatotta az a nyílt levél, amelyben a romák egyik képviselője, Helmeczy László leírta több túlélő nyomorúságos életkörülményeit. Horváth Aladár mindenesetre úgy értékeli, hogy a hatalom a jelek szerint őszintén kárpótolni akarja az áldozatokat, és tekintettel a választásokra ez világos jelzés is lehet, hogy ez a kormány elhatárolódik a szélsőjobb diszkriminációjától a romákkal szemben. Wall Street Journal Magyarország a kábítószer-ellenes harc keretében rendőröket vezényel ki egyes iskolákba, miközben a lépés a bírálók szerint még csak nem érinti a probléma lényegét. Sárosi Péter, a TASZ munkatársa ellentmondásosnak tartja a döntést, főleg amiatt, hogy közben fokozatosan csökkentik a drogmegelőzésre fordított összeget. Azon kívül úgy látja, hogy az állandó rendőri jelenlét olyan környezetet teremt, amelyben megbélyegzik és kriminalizálják a magatartási gondokkal küszködő gyerekeket, ahelyett, hogy motiválnák őket. A magyar iskolákban már előzőleg is kemény intézkedéseket hoztak. Januártól például a rendőrök egyenesen az igazgatóhoz viszik, ha egy általános iskolást lógáson kapnak. Továbbá az új tanévtől a diákok külön engedély nélkül délután 4 előtt nem hagyhatják el az iskolát. Reuters Egyelőre nem lehet tudni, hogy az állam és a bankszövetség tárgyalásaira szánt hivatalos javaslatnak tekinthető-e az MNB kezdeményezése, miszerint a jelzáloghitelek egy részét el kellene engedni. Mindenesetre az elképzelés újabb szavazatokat hozhat Orbán Viktornak a választások előtt, a háztartásoknál ugyanis több pénz maradna a fogyasztásra, ami egyben segíthet a gyengélkedő gazdaságnak, bár az is igaz, hogy sok érintett sokkal nagyvonalúbb támogatásra számít. És egyelőre nem világos, hogy a bankok, az állam, vagy a kettő együtt viselné-e a program költségeit. A pénzügyi szektor mindenesetre aggódik, hogy újabb terhek nehezedhetnek rá. Ráadásul úgy tűnik, hogy a jegybank terve nem csak a lakáshitelesekre, hanem az összes jelzálog-ügyletre kiterjedne, ami megkétszerezi a szóban forgó tétet (összesen 3,5 trillió forint). Viszont az árfolyamkockázat megszűnte sokkal nagyobb játékteret adna a Nemzeti Banknak, amely ily módon tovább csökkenthetné az alapkamatot. Elemzők szerint az ötlet sokkal kevésbé radikális, mintha a tartozásokat azonnal forintra váltanák át. Samu János a Concorde-tól azt mondja: a bankok vehetnek egy nagy levegőt, megkönnyebbülésképpen. Bloomberg A hírügynökség által megkérdezett 22 elemző közül 16 azt várja, hogy mai döntésével a Monetáris Tanács mérsékli az alapkamatcsökkentés ütemét, éspedig 0,1 %-ra, miközben a Fed terve a kötvényvásárlási program visszafogására szűkíti a feltörekvő gazdaságokban a monetáris politika mozgásterét. A kamatdöntő testület a tavalyi visszaesés után igyekszik megtámogatni a kilábalást, szem előtt tartva egyúttal a pénzügyi stabilitást és az állampapírok vonzerejének megőrzését is. Trippon Mariann, a CIB bank közgazdásza úgy látja: az MNB érzi, hogy a mostani alapkamat már közel jár a lehető legalacsonyabb szinthez és a Monetáris Tanács érzékeli a külső környezetből fakadó kockázatokat. Ezzel együtt amíg az országkockázati felár nem rosszabbodik jelentősen és hosszabb távon, addig lassan mennek lejjebb a kamattal. Mindenesetre befektetők azt várják, hogy a szint a következő három hónapban 3,8 %-ra süllyed, majd félév múlva visszaemelkedik 4 %-ra. A Goldman Sachs ugyanakkor ez alkalommal lehetségesnek tartja, hogy a kamat mégiscsak 0,25 %-kal csökken, tekintve, hogy a forint az elmúlt hónapokban viszonylag rugalmasan reagált a tőkekivonásokra.
Posted on: Tue, 27 Aug 2013 04:21:26 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015