Nemzetközi sajtószemle, 2013. július 18. Die Presse A lapban megjelent vendégkommentárjában Martonyi János azt szorgalmazza, hogy maradjanak a tényeknél a Magyarországról szóló tudósítások. A külügyminiszter szerint a kétharmad több mint egyértelmű alapot adott a politikai és gazdasági átalakításra, ám mint írta, a bírálók számára mindig nehéz volt konkrét példákkal igazolni, hogy a hatalom megsértette volna a jogállamiságot és az alapvető jogokat, bár ilyen mennyiségű jogalkotás során becsúszhatnak hibák. Szerinte ezt támasztja alá, hogy az Európa Tanács nemrégiben elutasította a megfigyelési eljárás megindítását. Ugyanakkor az Európai Parlament által jóváhagyott Tavares-jelentésről úgy gondolja, hogy az jó néhány pontban ellentmond a valóságnak. Martonyi a szavazási eredményből azt olvasta ki, hogy az Európai Néppárt frakciója jóformán egyhangúlag elutasította a határozat-tervezetet, amelyet ily módon a beterjesztők a pártpolitikai erőviszonyok próbájának is szánhattak. A konkrét kifogásokról szólva a miniszter azt állítja, hogy nálunk egyáltalán nem rossz a bánásmód az etnikai és vallási kisebbségekkel szemben. Ma már szigorú büntetésekkel sújtják a gyűlöletbeszédet, vagyis teljesült a zsidóság ez irányú kívánsága, a romák beilleszkedésének segítése pedig a kormány fő céljai közé tartozik. A gazdaságpolitika ugyan nem a hagyományos takarékosságra épít, de ennek oka, hogy az igen alacsony keresetek mellett a lakosságot már nem lehet tovább terhelni. Ebből következően azoknak kell nagyobb hozzájárulást vállalniuk, akik erre anyagilag képesek. De már jelentkeznek az eredmények: az unió megszüntette a túlzott deficit-eljárást, az államadósság lassan csökken, kedvező a kereskedelmi és a fizetési mérleg. Jól alakul a munkanélküliség és ismét lehet növekedésről beszélni. Martonyi szerint az unióval a vitákat, amelyekre van példa más tagállamok részéről is, jogi alapon kellene rendezni. A magyar fél mindaddig elfogadja az eljárások eredményeit, amíg azok mögött nem politikai vagy ideológiai megfontolások húzódnak meg. Úgy fogalmaz, hogy Magyarország nem az Európa-szkepszis, hanem egy új öntudat országa, de a magyarok számára nincs alternatívája az erős Európának. Le Monde A világ egyik legtekintélyesebb újságja visszatér a Tavares-jelentés elfogadására és úgy ítéli meg, hogy azzal az Európai Unió megfigyelés alá helyezte Magyarországot. Rámutat, hogy a portugál képviselő által készített felmérés igen súlyos megállapításokat tartalmaz a magyar demokrácia megsértéséről, de a véleményt osztják a hagyományos baloldalon túl is. Hozzáteszi: idáig ez a legsúlyosabb reakció egy közösségi intézmény részéről a nacionalista Orbán Viktor hatalomra kerülése óta tapasztalható torzulásokra, bár az állásfoglalás jelenleg a szóbeli elutasításra korlátozódik. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövő évi európai és magyarországi választások miatt az EU nemigen vonhatja ki magát a magyar eseményekből. A cikk úgy értékeli, hogy a konzervatív oldalon két, ellentétes felfogás ütközik: az egyik Orbán Viktoré, aki szerint Európa a bürokraták birodalma lett, a másik Viviane Redingé, aki azt mondja: az alkotmány nem játék, és hogy az igazságszolgálatás területén ellenőrizni kell az egyes államok teljesítményét, mert az befolyásolja a gazdasági eredményeket is. A Le Monde úgy látja, hogy bár az Európai Parlament egyelőre nem hozott létre megfigyelő mechanizmust, a két hete elfogadott határozat azonban komoly nemzetközi pofon Orbán Viktornak, mert a döntés nem születhetett volna meg a néppárti képviselők egy részének támogatása nélkül. A belpolitikában azonban a miniszterelnök hasznot húzott a vereségből, miután már régóta azt hangoztatta, hogy a bírálat mögött csupán a baloldal összeesküvése áll, illetve egy másik változat szerint az a liberálisok bosszúja, amiért kiszorultak a magyar politikából. Most pedig azzal állt elő, hogy a szálakat valójában a multik mozgatják, amelyek eszközül használják az EP-t a rezsicsökkentés miatt. Amúgy a közszolgáltatások árának mérséklése lényeges konfliktusforrás Magyarország és az érintett cégek, illetve a brüsszeli Bizottság között. Az ellenállás élére Orbán állt, és hangütése előrejelzi a választási kampány euroszkeptikus jellegét egy olyan országban, ahol a lakosság 40 %-a a szegénységi szint alatt él. A kormányfőnek mindenesetre a magyar ügyön keresztül sikerült felvetnie a nemzetek szuverenitásának kérdését Európában. Die Presse Az egyik magyar zsidó alapítvány kérésére törölték a Facebook oldalairól a kuruc.infót, amely az Egyesült Államokból uszított a zsidók, romák és melegek ellen. Az antiszemitizmus ellen küzdő „Tett és védelem“ alapítvány az amerikai antidiszkriminációs ADL-lel együtt fordult a közösségi portálhoz, rámutatva, hogy az inkriminált szélsőséges honlap rasszista és zsidóellenes tartalmakat terjeszt. Így most annak 70 ezer látogatója maradt hoppon. Tengerentúli sajtóforrások szerint a kuruc-infót egy kaliforniai magyar borász működtette. Orbán Viktor egy évvel ezelőtt felszólította a washingtoni törvényhozás tagjai, hogy vessenek véget a portál antiszemita provokációinak. Frankfurter Rundschau A lap arra figyelmeztet, hogy Európában egyre nagyobb földbirtokok vannak csupán néhány tulajdonos kezén. Közülük jó párnak semmi köze a mezőgazdasághoz: spekulánsok, akiknek a tevékenysége felveri a termőterületek árát. Magyarországról szólva az összeállítás kimutatja, hogy nálunk az agrárvállalkozások 8,6 %-a kapja az uniós támogatások 72 %-át. A képhez azonban hozzátartozik, hogy az EU-belépés után a kisgazdák jó ideig nem juthattak brüsszeli pénzhez, ami azt jelentette, hogy a parasztok 93 %-át elvágták az uniós forrásoktól. Ezzel együtt a magyar helyzet jól jellemzi az állapotokat a legtöbb kelet-európai országban: habár idehaza jelenleg külföldiek még nem szerezhetnek földet, mégis hozzávetőleg 1,5 millió hektárt idegen befektetők ellenőriznek. Egy idevágó tanulmány szerint a következmény az, hogy visszaszorulnak a családi kisvállalkozások, ideértve és a helyi élelmiszer-termelés kultúráját.
Posted on: Thu, 18 Jul 2013 15:03:13 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015