November 25-e, Katalin napja van. Alexandriai Szent Katalinra emlékezünk ezen a napon, akit a középkor legnépszerűbb női szentje volt. A név görög eredetű, tisztát, szeplőtlent jelent. A legenda szerint, ami több magyar kódexben is fennmaradt, egy alexandriai pogány király gyönyörű és okos leánya volt, aki szülei halála után tovább uralkodott. Már gyermekkora óta egy istenhez imádkozott, s egy országjárás során eltévedve az imádság mentette meg őket. Kíséretével egy remete házához értek, aki befogadta őket éjszakára, s azt tanácsolta Katalinnak, hogy elalvás előtt Szűz Máriához imádkozzon, hogy mutassa meg az ő fiát. Álmában meg is jelent neki, majd még egy éjszakán is, amikoron pedig Jézus eljegyezte Katalint. Az akkor 18 éves lány visszatérve a palotába zeneszóra lett figyelmes; Maxencius császár kényszeríti keresztényeket arra, hogy a bálványoknak áldozzanak. Katalin kéri tettének beszüntetésére, de az erre megölet ötven keresztényt, a vita tovább folytatódik, s a keresztények is tovább hullanak. Erre a császár második feleségéül kéri Katalint, aki azonban hű marad jegyeséhez. Éktelen haragjában a császár börtönbe vetteti Katalint, de ez sem töri meg a nőt. A császár erre négy nagy kereket készíttetett borotvákkal és vasszögekkel kiverve. Ezzel szaggatták szét azokat, akik nem hódoltak a bálványok előtt. Ez a sors várt Katalinra is. Ez sem hatotta meg az erős nőt, aki időközben egyre több embert térített meg. A császár még egyszer felszólította Katalint, hogy legyen a felesége, különben lefejezteti, ám ő inkább a halált választotta. Fejét levágván testét a Sinai hegyre vitték az angyalok, s az onnan folyó olaj azóta gyógyír minden sebre. Magyarországon is széles körben tisztelték, a kerék motívum miatt a fuvarosok, bognárok, fazekasok, szűzi élete miatt a hajadon lányok és okossága miatt a diákok, egyetemek, kórházak védőszentje. A népi tudatban Katalin napja az utolsó az újborral kezdődött kisfarsang idejéből, vagyis még utoljára lehet lakodalmat, bálokat tartani a közelgő advent miatt. Szokás volt ezen a napon - lehetőleg mezítláb lopott - gyümölcságakat vízbe tenni, s ha azok kihajtottak karácsony napjáig, akkor a közeljövőben férjhez megy a nagylány. Volt ahol minden ágnak egy fiúnevet adta, s amelyik előbb kihajtott, olyan nevűnek jósolták a férjet. A legények lopott leányinget tettek a párnájuk alá azt remélve, hogy megálmodják feleségüket. Általános dologtiltó nap volt ez a nők számára. Az időjárás tekintetében mai napig fennmaradt jóslat, hogy ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog (és fordítva). Ez alapján egész karácsony napjáig lucskos időre számíthatunk.
Posted on: Mon, 25 Nov 2013 13:47:58 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015