November 5-i írásom ismétlése : Viko Hun A statisztikai adatok igazolják a lakosság lélekszámának növekedését,és a gazdaság fejlődését.A lélekszám alakulása:1920-ban 7,6millio,1930-ban 8,7millio,1940-ben (az utolsó békeévben) 9,5millio.A gazdaság fejlődése átlagosan évi 0,8-1,2%-os növekedést mutatott,a külkereskedelem egyenlege 1930-tól kezdve mindig pozitív volt!Nem szabad elfelejtkezni arról,hogy ezek a számadatok Trianon(i sokk) után, egy világgazdasági válság ellenére mozdultak kedvező irányba!Horthynak nagy szerepe volt abban,hogy a békediktátum után nem roppant össze az ország.A legyőzöttek feletti békediktátum megteremtette a 2.világháboru lehetőségét.Ausztria annektálása után a magyar kormánynak azzal is számot kellett vetnie,hogy a hazai félmilliós német kisebbség léte ürügye lehet a németek terjeszkedésének,Horthynak kellett megnyugtatnia a közvéleményt.Kielben tárgyaló magyar küldöttség Hitler azon ajánlatát,hogy az egész Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása fejében Magyarország indítson háborút a csehek ellen visszautasította azért is mivel a remélt brit és az olasz jóváhagyás nélkül a revízió nemzetközi legitimitást nem élvezet volna.A müncheni négy hatalomhoz fordult a kormány.Horthy és a magyar vezetés vegyes érzelmekkel fogadta a müncheni egyezményt,a magyar igényeket számba sem vették.Horthy még1x a brittekhez fordult,kevés sikerrel,ezért nem volt meglepő a németek felé történő orientálódás,Hitler világossá tette,hogy Berlin a tengelyt tekinti illetékesnek a határkérdésben és a francia,brit diplomácia nem szívesen vállalta volna a szövetséges cseh terület csonkító döntését.Magyarország és Horthy amíg lehetett kitartott semlegességi politikája mellett(amikor a német csapatok megtámadták Lengyelországot a kormányzó el volt szánva arra ,hogy Magyarország megőrzi a semlegességét,mintegy 70 000 lengyel menekült M.o.-ra.),de idővel a magyar revízió ügye egyre inkább a német hatalmi törekvéseknek rendelődött alá (I.-II. Bécsi döntés). A semlegességét nem tudta végül megőrizni, az a Kárpát-medence szerencsétlen földrajzi fekvésén is múlott. J.F. Montgomery 1933- 1941 között az USA budapesti nagykövete volt. Így emlékezett meg Roosevelt amerikai elnök szavairól és Magyarország, nekik szóló hadüzenetéről: „Nyilvánvaló, hogy Hitler kényszerítette Magyarországot a hadüzenetre, tudom, hogy ez a három kormány (Magyarország, Románia, Bulgária-a szerző megjegyzése) nem a saját kezdeményezésére, vagy népe óhajának engedelmeskedve tette ezt, hanem Hitler eszközeként.” Kezdetben nem számoltak magyar részvétellel az oroszok ellen,a moszkvai verség után Hitler komolyabb magyar részvételt sürgetett és felszólított a bolsevizmus elleni harcra.A vezérkar óriási nyomást gyakorolt a kormányzóra,kormányra a mielőbbi hadba lépés érdekében és az ismeretlen bombatámadás kapóra jött a felső vezetésnek,a németbarát Werth H. által szerkesztett memorandumot Bárdossy nem helyeselte,de az erősödő német nyomás hatására és a kassai bombázást követően az álláspontja lassan megváltozott.Horthy és az ország vis maior helyzetbe került, ha nem csatlakozunk a németekhez, akkor a románok és a szlovákok tarthatnak igényt az első és második bécsi döntés Magyarországnak juttatott területeire, de az sem kizárt a németek győzelme esetén, hogy még más magyar területeket is megkapnak Hitlertől. Ez az állítás igazolható azzal a jegyzékkel, amelyet a szlovák kormány juttatott el Hitlerhez 1941. június 13-án, biztosítva a német kancellárt, hogy fegyveresen részt vesz, a Szovjetunió elleni háborúban. A kancellár -viszonzásul -, a magyarokkal szembeni területi követeléseik teljesítését ígérte. A német külügyminiszter Riebentropp, Magyarországra érkezve a magyar haderő teljes nagyságrendbeli orosz frontra küldését kérte Bárdossy László miniszterelnöktől:500.000 – katonát követelt! (harmadára sikerült lealkudni.) Hazánk csak egy apró kis figura volt a nagyhatalmak politikai-katonai sakktábláján és világhatalmi törekvéseikben.Becsületbeli kötelezettségek nem játszottak szerepet semelyik állam esetében sem nálunk a fő meghatározó szempont a revízió ügye volt,majd amikor látható volt a háború kimenetele akkor Kállay Horthy tudtával előzetes fegyverszüneti megállapodást kötött az angolokkal még a román kiugrás előtt,ami akkor lép életbe ha elérik az amerikaiak vagy az angolok a magyar határt.Arról nem tehettünk,hogy a meghiúsult,elszabotált kiugrási kísérletünk után később az angolok és az oroszok felosztották Európát ezzel az angolok cserbenhagytak minket és odadobtak a kommunistáknak. F. F. Montgomery könyvéből a titkos angol-magyar megállapodás 1.Magyarország felajánlja a szövetségeseknek a feltétel-nélküli megadást. 2.a szövetségesek fogják megállapítani,mikor lép az életbe.Időközben a szövetségesek katonai egyezményt kötnek Magyarországgal. 3.Nagy-Britannia vállalja,hogy az eseményekről Amerikát azonnal,a Szovjetet egy hónappal később értesíti.Nagy-Britannia azt kívánta,hogy Magyarország más úton ne vegyen fel kapcsolatot a nyugati hatalmakkal. 4.a brit nagykövet azt tanácsolta ,hogy Magyarország ne provokálja ki az ország német katonai megszállását,mert ez nehezítené,vagy lehetetlenné tenné Magyarország és a szövetségesek között a jövőbeni katonai együttműködést és oda vezethetnek,hogy a németek az egész magyar hadsereget az orosz frontra küldjék. 5.a magyar Külügyminisztérium állandó kapcsolatot teremt az isztambuli brit konzulátussal. Ezt a kapcsolatot a Külügyminisztérium szentmiklóssy követ,(a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője) útján tartotta fenn,aki az angoloktól egy rövidhullámú rádióleadót és titkos számjeles kulcsot kapott.Rajta keresztül a kapcsolat fennállt az angol konzulátussal egészen 1944.márciusáig,amikor a németek megszállották Magyarországot. Tehát teljesen igaztalanok azok a vádak amik M.o.-t az utolsó csatlósnak nevezte,mivel nem voltunk a németek csatlósai (és azok a szlovákok voltak).Magyarország politikáját tekintve nagy részben semleges volt a német megszállásig,ellentétben a románokkal,szlovákokkal...akik teljes csatlósai és kiszolgálói voltak a németeknek mind a katonai műveletekben való részvételt és a deportálásokban történő együttműködést tekintve,tehát megállapíthatjuk,hogy a párizsi békediktátum ugyanolyan igazságtalan volt mint a trianoni. november 5., 0:42 • Tetszik • 1 Viko Hun Miért kellett átmenetileg bevezetni a numerus clausus-t ? Trianon után az egyetemeink felé elveszítettük, viszont a határokon túlról rengeteg zsidó honfitárs áttelepült, mert nem akart csehszlovák vagy román állampolgár lenni. Klebelsberg Kúno már a szegedi egyetem átadásakor (Ez a kolozsvári egyetem és annak könyvtárai áthozatala után alakult meg 1921-ben) bejelentette, hogy átmeneti intézkedés a numerus clausus. Nos anno Szabó Dezső azt írta, hogy jót tettünk a zsidósággal amikor bevezették, mert a tehetséges zsidó fiatalok most nagyobb számban mennek ki Párizsba és Londonba tanulni. (magyar fiatalok is kimentek tanulni) A Zsidó Tanács a kormányzót arra kérte,hogy ne mondjon le és ne vonuljon ki a politikából, mert akkor a zsidókra biztos halál vár, inkább engesztelje ki a németeket.A zsidó törvényeket a parlament alkotta meg német nyomásra, a felsőház írta alá. Horthy készen állt korlátozni a zsidók gazdasági szerepét,mivel úgy gondolta,hogy a diszkriminációt túl lehet élni,az esetleges igazságtalanságokat pedig majd a háború után orvosolhatják,ugyanakkor az embertelenségeket,deportálásokat nem szabad megengedni.Horthy azt nyilatkozta,hogy az ország életéből valóban ki kell kapcsolni a forradalmár kommunista zsidókat,míg az asszimilált zsidókat nem érheti bántódás,ahogy a hazaszeretetükhöz sem fér kétség és éppolyan magyarok,mint ő maga,a németek zsidóüldözése egyértelműen összeegyeztethetetlen volt elveivel.Tanácsadóit és a Felsőház zsidó tagjait szintén meg kívánta védelmezni,továbbá deklarálta,hogy nem tűrné a zsidóság egyszerű megrablását.Számos zsidó közéleti személyiséget mentett fel a sárga csillag viselése és más diszkriminatív kötelezettségek alól. Horthy idézet:A zsidókról nem szabad általánosságokban gondolkodni.Számos tiszteletre méltó ember található közöttük,így pl. Weiss M.,Goldberger L.akik egyenként is többet tettek a magyar gazdaságért,mint az összes szélsőjobboldali együtt.Horthy a nürnbergi törvényeket nem volt hajlandó bevezetni még Hitler fenyegetőzésére sem,a szomszédos államok viszont korlátlanul együttműködtek a németekkel.Szálasiig funkcionáló magyar kormányok (miniszterelnökök), szinte kivétel nélkül az orránál fogva vezették Hitlert a zsidókérdés általa végleges megoldásának titulált tárgyában, vagyis abban a végleges megoldásban, amelyet Lengyelországtól kezdve Horvátországig bezárólag , végrehajtottak a Gestapo emberei és a velük kollaborálók.Magyarország német megszállásáig (1944. március 19.) hazánkban voltak a legnagyobb biztonságban a magyar állampolgárságú és a külföldről idemenekült zsidók. Horthy és kormánya minden szükségessel ellátta őket, a lakosság tömegei segítették az átmeneti szállásokban elhelyezett lengyel, osztrák, szlovák, cseh és román zsidókat. Horthyt nem csupán partner volt ezekben a manőverekben, hanem közvetlenül irányította kormánya tevékenységét, de ha kellett, akkor,- mint legfelsőbb hadúr, a hadsereget is igénybe vette Hitler aljas szándékának meghiúsítására. 1944. augusztus 26-án például, Budapestre rendelte az esztergomi páncélos hadosztályt, és ezzel megakadályozta, hogy a Gestapó pribékjei elhurcolják a fővárosban lévő zsidókat. Hasonló módon senki sem mert fellépni Hitlerrel szemben Európában!Horthynak az előzőekben leírt fellépései példa nélkül áll a Holocaust történetében,egyetlen vezető sem tudott katonai erők bevetésével fenyegetőzve véget vetni a zsidók deportálásának.Horthy közbelépésének jelentőségét Raul Wallenberg svéd diplomata ismerte fel,akit fogadott Horthy és biztosította,hogy maga is meg szándékozik védeni a zsidó közösséget és támogatja ez irányú terveit. A legnagyobb benyomást azonban az tette külföldön amikor megegyeztek a Nemzetközi Vöröskereszttel,hogy jelentős számú zsidónak semleges országokba és Palesztinába engedték a kitelepülését. Megcáfolhatatlan tény, hogy a Hitler által megszállt vagy felügyelt európai államokhoz viszonyítva, hazánkban voltak a leghosszabb ideig és a leghatékonyabb védelem alatt a magyar, valamint idegen állampolgárságú zsidók.Horthy azon kevés európai államférfi egyikének bizonyult akik tárgyalásaik során képesek voltak szembeszegülni Hitlerrel,és következetesen tudták képviselni álláspontját.Két alkalommal amikor úgy ítélte meg,hogy Hitler megalázóan beszél vele,egyszerűen faképnél hagyta Hitlert.1944 elején elfogyott Hitler türelme,a főhadiszállására hívta Horthy kormányzót.Hitler ultimátumszerűleg követelte Horthytól a teljes mozgósítást Oroszország ellen,a nümbergi törvények alkalmazását az egymilliónyi magyarországi zsidóval szemben,a teljes ipari mozgósítást,a munkások rendelkezésre való bocsátását,a lengyel (kb. 70ezer) és egyéb menekültek kiszolgáltatását,német ellenőrzést a vasúti és hajózási útvonalak felett és a német csapatok beengedését a rend fenntartására.Horthy visszautasította az ultimátumot.Hitler erre már felkészült és márc.18.-ról 19-re virradó éjszaka TIZENEGY hadosztályt mozgásba helyezett és hajnali négy órakor páncélos csapatok szállták meg Budapestet.Kállay miniszterelnök a török követségre menekült. Horthy Klessheimből való visszatérése után Chorin F. és Kornfeld Moric vezette küldöttség kereste fel,arra kérve,hogy ne mondjon le és ne vonuljon ki a politikából.Inkább engesztelje ki a németeket egy új kormány kinevezésével,ha ez nem történik meg a zsidókra biztos halál vár.36 órája volt,hogy kinevezze az új kormányt a németek Imrédyt vagy Szálasit akarták,végül Sztójayt nevezte ki.Augusztusban a kormányzó azt követelte a Sztójay miniszterelnöktől,hogy bocsássa el Endre Lászlót és Baky Lászlót.Mikor Sztójay ezt nem merte vállalni, a kormányzó kinevezte a Lakatos Kormányt.Ez a németek nyílt kihívását jelentette. Ez a világ jobb és tisztességesebb lenne ha az angolul beszélő népek vezetői csak egy kis részét mutatták volna annak a bátorságnak,amit ebben az időben Horthy tengernagy mutatott.-írja Montgomery.Mikor a nyilaskeresztes párt előkészületet tett a hatalom átvételére és a német Gestapo,leütve a kormányzó fiát,Miklóst,zsákban szállította el 1944.okt.15.-én Horthy kibocsátotta proklamációját,amelyben bejelentette,hogy fegyverszünetet kért.A németek családjával együtt letartoztatták és Németországba szállították. John Flournoy Montgomery 1933-1941-ig volt az Egyesül Államok követe Magyarországon.1947-ben elérkezetnek látta az időt,hogy igazságot szolgáltasson annak a nemzetnek,amelynek fővárosában nyolc éven át élt és amelynél félreismertebb ,igazságtalanabb elítélt nincs még egy Európában. november 5., 0:46 • Tetszik • 1 Viko Hun Nézzük meg azokat a dokumentumokat, amely 1943. október 12-én, valamint 14-én készült, és évtizedekig porosodott az Egyesült Királyság Külügyminisztériuma Domíniumi Irodájának levéltárában ami egyben az oka is a késői kiugrási kísérletünknek.A dokumentumokból kitűnik, hogy A.W.G.Randall külügyi tanácsosnak azt nyilatkozta Namier professzor, a Cionista Világszövetség Zsidó Ügynökség vezetője,hogy munkatársai súlyos aggodalommal gondolnak azokra a lehetséges következményekre, amelyek a Magyarországon viszonylagos biztonságban élő 800. 000 zsidót sújtanák, ha a magyar kormány idő előtt szakítana Németországgal. Mint mondta, az itteni zsidók úgy érzik, Németország valószínűleg nem tűrné el a magyarok elszakadását, és amíg azt hadseregük helyzete lehetővé teszi, a magyar kormány ilyen lépésére a németek az ország megszállásával válaszolnának, és kiirtanák az Európában utolsóként fennmaradt jelentős zsidó közösséget.Egy másik, kissé részletesebb levélben A.W.G.Randall, hogy a zsidók szemszögéből az egyetlen remény az volt, ha a magyarok azt választanák, hogy nem lépnek addig, amíg gyakorlatilag biztossá válna, hogy a németek nem képesek reagálni. Koszorús Ferenc vezérkari ezredes emléktábláját a Dohány utcai zsinagógával átellenben, aki Horthy Miklós kormányzó parancsára Európában egyedüliként reguláris haderőt vetett be a németekkel és kiszolgálóikkal szemben zsidók, jelen esetben negyedmillió buda-pesti zsidó honfitársunk védelmében.Ha Koszorús igen, Horthy miért nem? Ha a parancs végrehajtója a zsidóság megmentője, akkor a parancs kiadója miért fasiszta? Minden jel arra mutat, hogy a Koszorús Ferenc cselekedete, mellyel közel negyedmillió (özvegy Horthy Istvánné 230 ezret említ) magyar zsidót mentett meg a biztos halált jelentő németországi deportálástól, nem teljesen ismeretlen sem a magyar, sem pedig a nyugati közvélemény azon része előtt, melyet jobb szó híján véleményformálónak lehet nevezni. Nyilván ezen esetet ismerők azt is tudják, hogy egy katona, főleg egy megszállt országban, mely karnyújtásnyira van attól, hogy hadszíntérré váljon, nem cselekszik parancs nélkül. S jelen esetben a parancs kiadója nem más, mint a Legfőbb Hadúr, Magyarország kormányzója: vitéz nagybányai Horthy Miklós. Akiről Vígh Károly történész, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke, az Ugrás a sötétbe és számos más, az adott korral, még a Kádár korszakban foglalkozó könyv szerzője a Magyar Nemzet fent említett cikkében is megállapítja, hogy csak napokkal korábban szerzett tudomást a Németországba deportált magyar zsidók valódi sorsáról. Azt már özvegy Horthy Istvánné emlékirataiból lehet tudni, hogy az Auschwitzi jegyzőkönyv néven ismert dokumentumot 1944. július 3-án, juttatta el a Kormányzóhoz Török Sándor író, a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetségének alelnöke. Azaz a Kormányzónak (és Koszorúsnak) két napja volt az elhárító hadművelet megszervezésére és végrehajtására. Ha a Kormányzó olyan fasiszta és zsidógyűlölő lett volna, mint amilyennek 1945 után, és sajnos ma is beállítani próbálják, akkor a hír vétele után azt teszi, amit a dicső Vörös Hadsereg tett 1944. augusztusában Varsó előtt, amikor a Visztula túlpartján ölbe tett kézzel és lábhoz tett fegyverrel bevárta, amíg a Werhmacht végez a szovjetek számára nemkívánatos, az angliai emigráns kormány és a Honi Hadsereg által támogatott varsói felkelőkkel (lásd Andrzej Wajda: A csatorna című filmet), hogy utána álszent és szemforgató módon sajnálkozzon a történtek felett. A Horthy-éra 1921-től 1944. március 19-ig nem volt fasiszta.Nem volt elnyomás, hiszen működhettek az ellenzéki pártok, még a szocdem is, a választásokon az ellenzék is indulhatott- néha elég szépszámú szavazatot is kapva- és működött a jogbiztonság.Ráadásul az üldözött külföldi zsidók is itt kaptak menedéket a német megszállásig, az ipar és a bankok többsége zsidó kézben maradt. Horthy 75. születésnapjára jachtot kapott ajándékba Hitlertől. Bizalmas körben csak annyit mondott, hogy Jachtot küldött nekem, mi a fenét csináljak vele? Menjek át vele Pestre? Azt hiszi, engem személyes ajándékokkal lekenyerez? Aztán mivel viszonozzam? Ha úr volna, küldenék neki hátaslovat vagy fogatot, de ennek a hülye szobafestőnek olyasmi nem való. (viko) november 5., 0:53 • Tetszik • 1 ------------------------------------------------------ 2013. november 5. Csapó T. Éva ez a levél Hothy Miklós titkos irataiból van, amit 1962-ben adtak ki, sehol máshol nem lelhető fel. Horthy Miklós levele Sztójay Döme miniszterelnöknek 1944 június eleje Kedves Sztójay! Amidőn két és fél hónappal ezelőtt a német csapatok bevonulásával kapcsolatban a magyar szuverenistást kollátozó ismert események bekövetkeztek, vissza akartam vonulni a nemzet által rámruházott kormányzói hatalom gyakorlásától. Bár saját szempontomból ez lett volna a legtermészetesebb megoldás, mégis rövid megfontolás után el kellett ejtenem ezt a tervemet, mert mindenekelőtt ki kellett neveznem egy kormányt, amely Németország bizalmát bírja, hogy a megszállástól- ígéretük szerint- szabadulhassunk. Azonkívül úgy éreztem, hogy nemzetemmel szemben kötelességem kitartani, mert ellenkező esetben az ország mai rendkívül nehéz viszonyai között az ilyképp előállott helyzet következményei kiszámíthatalanok lettek volna. Tudatában voltam azonban annak, hogy e kormánynak az adott kényszerhelyzetben számos olyan intézkedést kell hoznia, amelyeket nem tartok helyesnek, s amelyekért nem vállalhatom a felelősséget. Ezek között az intézkedések között szerepel a zsidókérdésnek nem a magyar gondolkodásmódjának, a magyar viszonyoknak és ezekhez képest a magyar érdekeknek megfelelő kezelése. Mindenekelőtt világos, hogy ami ezen a vonalon német intézkedés, vagy ami német kívánságra tett kormányintézkedés volt, azt nem állhatott módomban megakadályozni, így e tekintetben passzivitásra voltam kényszerítve. Bár ilyképp a tett intézkedésekről nemcsak előzetesen nem szereztem tudomást, hanem utólag sincs minderről tájékoztatásom. Noha nekünk a múltak hibái folytán a német viszonylathoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb arányú zsidóságunk van, s részesedésünk a gazdasági életben az ipar, a kereskedelem ellátásában, továbbá különösen a mérnöki munka terén, sőt a mai háborús viszonyok között különösen igénybe vett orvosi teendők ellátása körül sokkal nagyobb mérvű, mint az a Német Birodalomban volt- mégis nálunk továbbmenő intézkedések történtek a gazdasági élet ellátásából s általában mindenemű munkából való kikapcsolásuk terén, mint magában a Német Birodalomban egy évek során át tartó akció folyamán. Szükségesnek tartom, hogy ebben a két vonatkozásban, a túlzások megszüntetése érdekében a megfelelő intézkedések haladéktalanul megtörténjenek. Az indokolatlan túlzások, különösen kegyetlen és számos esetben embertelen intézkedések folytatásának elkerülése érdekében óhajtom továbbá, hogy a magyar királyi Belügyminisztériumban a zsidók ügyeinek irányítását dr vitéz Endre László államtitkár kezéből kivétessék, a helyette ezzel, előzetes hozzájárulásom kikérése mellett, egy megbízható, megfelelő személy bízassék meg, továbbá, hogy a karhatalom részére a vonatkozó utasítások kiadásával eddig foglalkozó Baky László államtitkár ettől az állástól való felmentése iránt hozzám mielőbb előterjesztés tétessék. Felkérem, hogy a jelen kéziratomban foglaltakat a minisztérium tudomására hozni, és azok érvényesítése érdekében a szükséges lépéseket haladéktalanul megtenni szíveskedjék. Horthy Viko Hun Horthy gyakran intézett kirohanásokat Sztójay ellen, akit megvetően eredeti szerb nevén Sztojakovicsnak nevezett.Ezt a bolondot tette felelőssé minden bajért.Bakyról és Endréről azt tartotta, hogy bár régi szegedi tisztjei közül valók, nem engedelmeskedtek parancsainak.Az országot pedig meg kell szabadítani a hozzájuk hasonló kegyetlenkedő őrültektől. Horthy a visszavonulásáról Kállaynak a következőket mondta:...nem engedheti meg, hogy valami bitang üljön a helyére. Ő megesküdött az országnak, hogy nehéz óráiban nem fogja cserbenhagyni, ő még ma is az a tengerész, aki nem hagyja el a süllyedő hajót, hanem az utolsó percig kitart a helyén.Kinek lenne jó ha Imrédy Béla ülne a helyére? Ki fogja megvédeni a hadsereget, egymillió magyar fiút, hogy el ne vigyék őket az oroszok ellen?Ki fogja megoltalmazni az országnak azt a becsületes rétegét, amely mindaddig vakon bízott őbenne?Ki fogja megvédeni a zsidókat, a külföldi menekülteket, ha ő elhagyja a helyét?Lehet, hogy nem tud megvédeni mindenkit, de sokat, nagyon sokat tehet, és hiszi, hogy még tud használni a népének, s el tudja érni, amit rajta kívül senki más. november 5., 21:39 • Tetszik
Posted on: Mon, 11 Nov 2013 15:57:09 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015