Petefészekrák Petefészkekben igen sokféle rosszindulatú daganat alakulhat ki. Ezek döntÅ‘ többsége cisztás mirigyrák (adenokarcinóma), ezért az alábbiakban ennek ismertetésére szorÃtkozunk. ElÅ‘fordulás A petefészekrák az asszonyoknál az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A petefészekrák a nÅ‘k összes rákos megbetegedésének mintegy 4%-át teszik ki. Annak esélye, hogy egy nÅ‘nél élete folyamán petefészekrák alakuljon ki, 1,7%, a petefészekrák okozta halál esélye pedig 1% körüli. Okok A petefészekrák okait ma még nem ismerjük, bár a kockázati tényezÅ‘krÅ‘l egyre többet tudunk. HajlamosÃtó tényezÅ‘k lehetnek: BRCA1 és BRCA2 génmutációkat eredetileg emlÅ‘rákkal kapcsolatban mutatták ki. Mára már bizonyos, hogy az emlÃtett dominánsan örökÃthetÅ‘ génmutációk a petefészekrák kockázatát is jelentÅ‘sen megnövelik. Az összes petefészekrák körülbelül 9%-ában mutatható ki az emlÃtett mutációk valamelyike. Az összes génhordozó mintegy 40-50%-ánál alakul ki petefészekrák 70 éves korukig. Ezzel szemben a teljes populáció kockázata csupán 1,7%. Életkor: A legtöbb eset a változókort követÅ‘en alakul ki. A petefészekrákok mintegy felét 63 éves kor felett diagnosztizálják. Szülészeti kórelÅ‘zmény: Azoknál a nÅ‘knél nagyobb a kockázat, akiknek az elsÅ‘ havivérzése 12 éves kor elÅ‘tt jelentkezett, az utolsó pedig 50 éves kor felett, nincs gyermekük, vagy elsÅ‘ gyermeküket 30 éves kor után szülték. Úgy tűnik tehát, hogy a petefészekrák kockázata arányosan nÅ‘ az élet során bekövetkezett ovulációk számával. Családi kórelÅ‘zmény: Azoknál gyakoribb, akiknek elsÅ‘ fokú rokonságában fordult elÅ‘ petefészekrák, emlÅ‘rák, bélrák vagy prosztatarák. Fogamzásgátlás: A fogamzásgátló tabletták megakadályozzák a tüszőérést és az ovulációt, Ãgy kivédik a petefészek mirigyrákjainak körülbelül 50%-át. Tünetek A korai petefészekrák nagyon tünetszegény, ráadásul meglévÅ‘ tünetei sem jellegzetesek. Gyakori a hasi puffadás, vérzészavarok, kismedencei idegentest-érzés, deréktáji és alsólábszár-fájdalom, és a legkülönfélébb gyomor- és bélpanaszok. Az elsÅ‘ komoly tünetek megjelenésekor (pl. szabad hasűri folyadék, aszcitesz megjelenése) a betegség már sok esetben gyógyÃthatatlan. Ezért is égetÅ‘en szükséges a petefészekrák szűrÅ‘módszereinek mielÅ‘bbi kidolgozása. Diagnózis Ultrahang vizsgálat: Különösen a szÃnkódolt hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák korai felismerésében. Hasi tükrözés (laparoszkópia): A daganat közvetlen megtekintése és szövettani vizsgálata perdöntÅ‘. A számÃtógépes rétegvizsgálat (CT = computer tomográfia) és a nukleáris mágnesrezonancia vizsgálat (MRI = magnetic resonance imaging) különösen a betegség stádiumának meghatározásában lehet az orvos segÃtségére. A vérbÅ‘l kimutatható tumorjelzÅ‘, az úgynevezett Ca-125 marker szintén hasznos információt ad az orvosnak, ez a molekula azonban nem csak petefészekrákokban jelenik meg a vérben, sÅ‘t rákos megbetegedéstÅ‘l függetlenül is kimutatható olykor, ezért önmagában nem diagnosztikus értékű. Kórlefolyás A betegség lefolyásának nyomon követése, a betegség kiterjedésének megÃtélése a klinikai stádiumok megállapÃtása alapján lehetséges, mely az azt követÅ‘ kezelés megválasztásában is döntÅ‘ jelentÅ‘séggel bÃr. A petefészekrák stádiumai: A petefészekrák kiterjedése meghatározható TNM-rendszer (tumor - nyirokcsomó - metasztázis= áttét) szerint, és létezik úgynevezett klinikai stádiumbeosztás is. A petefészekrák T kategóriái: Tx: Az orvosnak nem áll rendelkezésére információ az elsÅ‘dleges daganatról. T1: A rák csak a petefészek vagy petefészkek állományára korlátozódik. T1a: A daganat csak az egyik petefészek állományára korlátozódik, és nem mutatható ki a kismedencei hashártya folyadékból. T1b: A daganat mindkét petefészekben jelen van, azok állományát nem lépi túl, és nem mutatható ki a kismedence hashártya-folyadékából. T1c: A daganat egyoldali vagy mindkét oldali, átlépi a petefészek szöveti határait, vagy kimutatható a kismedence hashártya folyadékból. T2: A rák ráterjed kismedence szöveteire és/vagy a kismedence hashártya felületére. T2a: A rák ráterjedt a petevezetékekre és/vagy a méhre, de a kismedencei hashártya folyadékból nem mutatható ki. T2b: A rák ráterjedt más kismedencei szervekre is, de nem mutatható ki a kismedence hashártya folyadékából. T2c: A rák ráterjedt a petevezetékekre, méhre és/vagy a kismedence egyéb szerveire, és a kismedence hashártya folyadékából is kimutatható. T3: A rák egy vagy kétoldali, és ráterjedt a kismedencén kÃvüli hashártya-felületekre is. T3a: Az áttétek csak mikroszkóppal láthatók. T3b:Az áttétek szabad szemmel is láthatók, de nagyságuk nem éri el a 2 cm-t. T3c: Az áttétek 2 cm-nél nagyobbak. A petefészekrák N kategóriái: Nx: A nyirokcsomók állapotáról az orvosnak nincsenek pontos információ. N0: A nyirokcsomókban áttét nem mutatható ki. N1: A rákos sejtek az elsÅ‘dleges daganathoz közeli nyirokcsomókban is megjelentek. A petefészekrák M kategóriái: Mx: Távoli áttétek létezésérÅ‘l nincsenek pontos információk. M0: Távoli áttét nem mutatható ki. M1: Távoli áttét mutatható ki. A petefészekrák klinikai stádiumai: I. stádium: A rák a petefészek vagy petefészkek állományára korlátozódik. IA. stádium: A rák az egyik petefészek állományára korlátozódik. A kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki. IB. stádium: A rák mindkét petefészekben megtalálható, de csak azok állományára korlátozódik. A kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki. IC. stádium: A rák egy vagy két petefészekben van jelen, és az alábbi jelenségek közül legalább egy fennáll: A rák megjelenik a petefészek felszÃnén. A cisztás daganat megrepedt. A kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek mutathatók ki. II. stádium: Az egy vagy kétoldali rák a kismedence más szerveire (méh, petevezeték, húgyhólyag, szigmabél, végbél) is ráterjedt. IIA. stádium: A rák ráterjedt a petevezetékre vagy a méhre, de a kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki. IIB. stádium: A rák más kismedencei szerve is ráterjedt, de a kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek nem mutathatók ki. IIC. stádium: A rák ráterjedt más kismedencei szervre is, és a kismedence és a hasüreg mosófolyadékából daganatos sejtek mutathatók ki. III. stádium: A rák ráterjedt a kismedencén túli hashártya-felületekre és/vagy a környéki nyirokcsomókra. IIIA. stádium: A kismedencén túli hashártya-felületeken mikroszkópos áttétek mutathatók ki, de rák nem található meg a környéki nyirokcsomókban. IIIB. stádium: A kismedencén túli hashártya felületeken 2 cm-nél kisebb áttétek mutathatók ki. IIIC. stádium: Az alábbi állapotok valamelyike áll fönn: 2 cm-nél nagyobb kismedencén túli hashártya áttétek vagy a környéki nyirokcsomókban áttétek találhatók. IV. stádium: Távoli áttétek a májban, tüdÅ‘ben, lépben, távoli nyirokcsomókban, stb.). Kezelés Műtét: Amennyiben lehetséges, fogamzóképes korban törekedni kell a méh és az ellenoldali petefészek megtartására. Sajnos ez ritkán lehetséges. Gyakoribb a petefészkek eltávolÃtása a méhhel, a nagycseplesszel (a hasűri hashártya egyik része) és a környéki nyirokcsomókkal együtt. Valamennyi elérhetÅ‘ daganatot el kell távolÃtani. Sugárkezelés: ElvégezhetÅ‘ külsÅ‘ berendezéssel (kobalt ágyú, részecskegyorsÃtó), vagy beültetett sugárzó izotóppal. Olykor az izotópot a hashártya felületére folyadék formájában viszik fel. Citosztatikus kezelés: A kezelést általában 6 alkalommal, 3-4 hetes ciklusokban végzik. Az elmúlt évtizedekben a platina vegyületek (ciszplatin, karboplatin) és a taxánok bevezetésével jelentÅ‘sen javult a kemoterápia hatékonysága. A diagnózis felállÃtását követÅ‘en az egyéves túlélés 78%, az ötéves túlélés mintegy. 50%. Amennyiben a rák nem lépte át a petefészkek szöveti határait, az ötéves túlélés esélye 95%. Sajnálatos, hogy a betegeknek csak 29%-a tartozik ebbe a stádiumba. MegelÅ‘zés A petefészekrák megelÅ‘zésére biztos módszerekkel nem rendelkezünk. Családi halmozódás esetén fontos lehet a fogamzásgátló tabletta használata, valamint a gyermekvállalás, a megfogant életek elfogadása. Bizonyos daganatok által termelt fehérjék, ún. tumor-markerek vérbÅ‘l való kimutatása és ezzel a korai diagnózis ma még nem kellÅ‘en kidolgozott eljárás. Hasznos tudnivalók Mint már utaltunk rá, egy családon belül gyakorta halmozódnak bizonyos rákféleségek (pl. emlÅ‘rák, petefészekrák, prosztatarák, vastagbél-végbélrák). Nagy valószÃnűséggel a hajlam azonos génhibákra vezethetÅ‘ vissza. Akinek családjában tehát az emlÃtett daganatok valamelyike ismételten fordult elÅ‘, tekintse magát veszélyeztetettnek, és szervezze meg a rendszeres szűrÅ‘vizsgálatot. Mivel erre kialakult elÅ‘Ãrások még nincsenek, a részleteket a nÅ‘gyógyásszal kell a betegnek megbeszélnie. A családban halmozódó génhiba kimutatására szükséges lehet genetikai tanácsadás igénybe vétele, ahol családfa-analÃzis segÃtségével lehet a kockázatot megadni.
Posted on: Wed, 20 Nov 2013 09:41:52 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015