PlayIt 2013 ősz – A bejutás Karóra, Pocok Tizedes és jómagam ismét elhittük, hogy az aktuális PlayIt jobb lesz elődeinél, de szomorúan konstatáltuk, hogy a nagyon a kevés pozitívum mellett megmaradtak a negatívumok. Bár a videóimból már nagyrészt kiderültek a rendezvény hibái, azért ezeket szeretném nyomatékosítani a következő beszámolóban. Előző éjszaka már mindent bepakoltam, hogy reggel, álmosan ezzel már ne kelljen vesződni. Valljuk be, hétvégén reggel 6-kor felkelni nem szokás, sőt ez az időpont nem létezik számomra hétvégén, de ha már megvettem az elővételes jegyet 1800Ft-ért, akkor luxus lett volna kihagyni. Szerencsére Pocoknak és Karórának is sikerült jegyet szereznie Zolikának köszönhetően az utolsó pillanatban. 8-kor találkoztunk a Blaha Lujza tér mekije előtt, szinte egyszerre érkeztünk oda. Ezután jött egy kis vásárlás, én csak egy energiaitalt vettem, úgy gondoltam, hogy nyolc szendvics meg egy Tuc elég lesz. A kettes metró nem járt, így várhattunk a pótló buszra. A Puskás Ferenc Stadionnál leszálltuk, szépen lassan elsétáltunk a Syma csarnokhoz és megkerestük a nekünk szükséges sort. Igen, most több sor volt, külön vették a helyszíni vásárlókat az elővételesektől, sőt utóbbiak még két csoportra osztották, a sima elővételesekre illetve a Deluxe vagy Limitált jeggyel rendelkezőkre. Ez a két új ticket jóval drágább volt, mint a sima, ugyanakkor a vásárlói kapnak PlayIt ajándékcsomagot, ingyenes ruhatárat, kaját és lefoglalhattak jegyüktől függően pár játékot. Szépen haladtunk előre, közben jött egy csekkolás, melynél kiderült, hogy Pocoknak és Karórának más jegye van, amik ugyanúgy elővételesek csak éppen ezeket a jegyeket készítő cég csinálja, így ők mehettek a sor elejére, én meg árválkodhattam a sor végén. Gondoltam eléggé unalmas lesz másfél órát egyedül, zenét hallgatva várni, de még mindig jobb egy-két kellemetlen régi ismerősnél. Néha-néha araszolgattunk előre, aztán jött egy nagyobb tömeg és a sor egy nagy embermasszává vált. Konkrétan a sok érkező szépen előre pofátlankodott, én meg a csoport utolsó harmadának a szélén voltam valahol félúton. Gondolom nem akartak, hogy a sor kimenjen az úttestre, ettől függetlenül kicsit sem tetszett a helyzet, de nem tudtam mit csinálni, mert annyian voltak. Amikor megindultunk, akkor próbáltam előrébb kászálódni, de az egész olyan volt, mint a Forma-1-es futamok rajtjai: valaki jól kijött az egészből és jó pár emberrel előrébb került, valaki pedig csúnyán visszaesett. Emellett a hideg is igen zavaró volt, félóra ácsorgás után már teljesen átfagyott a lábam. A zenét is kikapcsoltam, hátha a biztonsági őrök néha mondanak valami értelmeset, így viszont hallgatnom kellett a körülöttem lévőket. Azt a konzekvenciát vontam le, hogy ha én kockának, élettelennek számitok, akkor ők ugyanazok, csak tízedik hatványon. Ez a gyanúm később még inkább beigazolódott, úgy gondolom, hogy Pocok, Karóra és én a sztereotípia áldozatai vagyunk. Mindhárman szeretünk játszani, de ezen kívül van egyéb más, sok esetben fontosabb elfoglaltságunk, de a videojátékban kevésbé jártas embereknek mi is kockák vagyunk. Ez ellen küzdök/küzdünk már egy ideje több-kevesebb sikerrel. Pocok és Karóra poénos telefonhívásai legalább felvidítottak és Zolika is előbukkant, de ő is mehetett a sor elejére. Fél 10 körül nagyobbat sikerült előrehaladnunk, de a kocka massza annyira gyorsan akart bejutni, hogy a sornál lévő két kisebb fa már a 45 fokos szöget súrolta. Az egész olyan volt, mintha körülöttem mind videojáték fan zombik lennének, akik egyfolytában a „Videojátékot adj!” felkiáltást ordibálnák. Az épület terasz részének aljához érve a securitysek kettébontották a tömeget. Itt az egyik megkért minket, hogy két oszlopba álljunk, és hagyjunk középen helyet, nehogy valaki rosszul legyen, de ezt sokan nem értették meg. Valaki meg ezt a terasz alatti várakozást egyszerűen csak checkpointnak nevezte.
Posted on: Mon, 02 Dec 2013 13:22:32 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015