PÉCSEM ÉS AZ ÉNEM avagy ÓDA PÉCCSEL VALÓ KAPCSOLATOMRÓL Persze, minden szentnek maga felé hajlik a keze, És mindenkinek a legszebb a saját virágoskertje, Egy borász nyilván, megesküszik a saját borára, Ahogy a szegény legény, a saját szülőfalujára! Sok érdekes helyen jártam, Európa szívében, Belgrádban, Bukarestben, Berlinben, Bécsben, Az Olasz Csizmáról lógattam a vízbe a lábam, Portugáliában, indiai étteremben is kajáltam! Párizsban a Szajnánál, Londonban a Temzénél, Svájcban a Lugano Tónál simogatta arcom a szél, Thessalonikiben Nagy Sándor köszönt egy nagyot, A lovas-szobra bennem, mély nyomot hagyott! Száz helyen, ezer apróságra csillant fel a szemem, Sorolhatnám hol, mi varázsolt el egy picit engem, Mindenhol rám talált, amiben gyönyörködhettem, Bárhol jártam egy kicsit mindig gazdagabb lettem! Büszkén mondom, szép országunkat is bejártam, Jártamban keltemben millió egy csodát találtam, Olyat is, amit nekünk a kedves természet adott, Legalább annyit, melyet ügyes emberi kéz alkotott! Hegyek, zöld völgyekkel, festményre való tájképek, Folyók, tavak, erdők, pillangókkal teli, virágos rétek, Szerpentinek, alagutak, hidak, kilátók, és tornyok, Várak, kastélyok, paloták, templomok, katedrálisok! Falvak, városok, mindent összekötő autópályákkal, Állati állatkertek, vidámparkok, vidám játékokkal, Mélygarázsok, magas épületek, óriási áruházak, Repterek, ahol repülőgépek le, dübörögve szálnak! Ámultam Thaiföldön is, ahogy itthon is sok helyen, Élmény volt látni a világ sok oldalát, személyesen, Van mindenhol csodálnivaló, de nekem mind hiába, Hogy Pécsnél szebbet találjak, az teljesen kizárva! Körülnéztem, szép volt, jó volt, köszönöm szépen, Sokkal színesebb minden élőben, mint a TV-ben, Hogy ilyen sokfelé járhattam, áldom a sorsomat, De semmi sem múlhatja felül, az én kis városomat! Nem jártam mindenhol, így nem láttam mindent, De amit láttam, nekem szinte semmit sem jelent, Széles, díszes a paletta, de nekem Pécs van csak, A lakatfalon a lakatok, engem örökre ideláncolnak! Buda és Pest, együtt, egy viszonylag kóser páros, De kétségkívül Pécs a legszebb magyar város, Pécs kicsi, sőt valójában csak egy nagyobb falu, Persze büszke városka lévén, e besorolás tabu! Halk kisváros, bár sok a rendezvény, a fesztivál, Utcáinkon van, hogy tízezer mulató ember sétál, Fishing, Rockmaraton, PEN, POSZT, és a Karnevál, Amin sok-sok saját csillagunk, lelkesen muzsikál! Van is, nincs is hegyünk, nem magas a Mecsekünk, Így nem fáradtság a Tv Toronyba felmennünk, Arra van szomorú vidámparkunk, és az állatkert, Alant pedig sok helyszín, ami már díjat is nyert! Nincs Big Benünk, de van egy-két toronyóránk, Eiffel Torony nem, de sok kilátó a hegyen vár ránk, A folyók elkerülnek minket, nagy tavunk egy van, A mi „Tengerünk”, a csodálatos orfűi katlanban! Vidéki város, megyeszékhely, Kulturális Főváros, Kerti, Urán, Meszes, és a Belváros, mely látványos, Sorolhatnám, hogy mink van, és hogy mink nincs, De összességében, Pécs maga legnagyobb kincs! Egy csillogó ékszer annak, aki csak távolról nézi, És valódi gyémánt annak, aki egész életét itt éli, Összecsiszolódtunk, ahogy együtt nőttünk fel, Annyira beleszerettem, nem is vágyok innen el! Pécs, a városunk, gyönyörű akár nappal, akár éjjel, Tán nem hibátlan, de rendelkezik ezer szépséggel, Sorolhatnám, de nem csak ezért tökéletes nekem, Hanem, mert ideköt sok ember, és az életem! Szerethetném sok mindenért, de más a helyzet, Persze szeretem a hazám,no és a környezetemet, De én valójában a kedves emberek miatt maradok, Haverok, barátok, nők, akik nélkül senki vagyok! Elköltözhetnék külföldre, vagy más hazai városba, De nem teremne, sem itt, sem ott babér számomra, Itt raktam le szerény névjegyemet, itt ismernek, Pénzt kereshetek máshol, boldog csak itt lehetek! Ebben a szép kisvárosban éltem le én az életem, De nem csak a megszokás tart még itt engem, Fontos a sport, a munka, a barátok, az emberek, De semmi sem ér annyit, mint a szép emlékek! ---------------------------------------------------------------- A virág tán szép, de mit ér, ha száráról levágjuk, Ha elhagyod a hazád, szívedben marad egy lyuk, Mint házat építeni, stabil, mély alapok nélkül, Úgy gyökeret verni idegenben, csak ritkán sikerül! Magyarország a hazám, az otthonom, maradok, Itt áll a váram, Pécs, melyet soha fel nem adok, Ha már látom is a jövőt, múltamat nem feledem, Itt születtem, ideköt minden fontos fényképem! Ha elmenekülsz gyáván, a gondjaid elől messze, Elveszik vele együtt, életed meghatározó része, Ha elhagyod a múltat, gyökértelen lesz a jelened, És bizonytalan ingoványra, a jövőd nem építheted! (H.L.F.)
Posted on: Thu, 18 Jul 2013 12:58:19 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015