Rothschild 3.rész Szuezi csatorna 1875. november 14.-én, egy vasárnapi napon, Londonban, vacsora közben hozta az inas a hÃrt a Rothschild-ok párizsi besúgójától, hogy az adósságoktól fuldokló egyiptomi uralkodó felajánlotta a franciáknak a birtokában lévÅ‘ Szuezi-csatorna részvényeket, de elégedetlen a felkÃnált összeggel. A csatornára már régen rá szerették volna tenni a kezüket az angolok, de nem tudták tárgyalásra kényszerÃteni a másik felet. Az informátortól származó hÃr jelezte, most jött el az idÅ‘ ! Az egyik korabeli feljegyzés szerint a két fivér csak ennyit mondott egymásnak: "Vajon mennyit akarnak ?" Mindketten felálltak, és visszamentek Párizsba. Mire ott felszolgálták a vacsora utáni konyakot, már tudták a választ. Az eladó, akkori értéken 44 millió amerikai dollárt, azaz 4 millió fontot akart kapni, ami elképzelhetetlenül nagy összegnek számÃtott akkor. Már megint hamarabb értesültek a történtekrÅ‘l... Másnap, csikorogva beindult a politikai gépezet is. De a parlament éppen szabadságon volt, és egy törvény megtiltotta, a Bank of Englandnak, hogy a parlament ülésszünetében kölcsönt bocsásson a brit kormány rendelkezésére. Egyébként is, a bank vezetÅ‘i közölték, hogy ekkora összeget, a londoni pénzpiac megrendÃtése nélkül, nem tudnak azonnal, és egy összegben rendelkezésre bocsátani. De az angolok tudták, hogy minden a gyorsaságon múlik. Megbeszélték Viktória királynÅ‘vel, és összehÃvták a minisztertanácsot. Fél óra múlva meghozták a döntést. Nem a Bank of Englandtól vesznek fel kölcsönt, hanem a Rothschild-októl Amikor közölték Lionel Rothschild-dal, hogy az angol kormány nagyon szeretne holnap négy millió font kölcsönt kapni, éppen szÅ‘lÅ‘t evett. Két másodpercig némán rágta, és azt mondta, hogy "Meg fogják kapni." A nácik Ekkora üzletek, amiket eddig emlÃtettem, ezután már nem voltak, de csupán a londoni bankház, különbözÅ‘ országokban 18 kormányfÅ‘t finanszÃrozott. Kölcsöneinek értéke mai pénzben számolva elérte a 30 milliárd dollárt. A végére már csak egyetlen történet, ami érzékelteti, hogy valójában mekkora hatalmat jelentett, és jelent még ma is a Rothschild név. Bár azt hiszem ez az eddigi történetekbÅ‘l is sejthetÅ‘ 1938. március 10.-én, Ausztria náci megszállása (az Anschluss) elÅ‘tti napon, a francia Rothschild ház riadóztatta Louis Rothschild -ot, hogy sürgÅ‘sen hagyja el Ausztriát. A báró azonban kényelmes volt, és csak másnap jelent meg a bécsi repülÅ‘téren. (Természetesen inasa kÃséretében). MielÅ‘tt felszállhatott volna a zürichi gépre, két SS Å‘r felismerte, és elkobozta útlevelét. Két nappal késÅ‘bb SS-ek jelentek meg a báró palotájában, és felszólÃtották, hogy kövesse Å‘ket. Ezzel a felszólÃtással kezdÅ‘dött meg a nácik, és a bécsi Rothschild-ok tragikomédiája. Az SS embereit a báró azzal fogadta, hogy örömmel követi Å‘ket, de elÅ‘bb vacsorázni óhajt A rohamosztagosok, akik általában nem méltányolták az efféle kÃvánságokat, ezúttal, úgy látszik különleges utasÃtásokat kaptak, mert engedelmesen álltak a damasztabrosszal terÃtett asztal mellett, mÃg a báró (három inas segédletével) kényelmesen megvacsorázott, és illatos vÃzzel leöblÃtette ujjait, elszÃvta vacsora utáni cigarettáját, s bevette megszokott gyógyszerét. Ezután elment az SS legényekkel. ElÅ‘ször a nácik által vezetett új osztrák rendÅ‘rség egyik vezetÅ‘je elé vitték, ahol a feljegyzések szerint a következÅ‘ párbeszéd zajlott le: "Szóval maga Rothschild. És pontosan milyen gazdag ? A báró erre azt válaszolta, hogy néhány napig tartana, amÃg ezt a könyvelÅ‘i meg tudnák mondani. No jól van, - mondta a rendÅ‘rfÅ‘nök - akkor legalább azt mondja meg, hogy mennyit ér a bécsi palotája, a bennlévÅ‘ műkincsekkel együtt ? A válasz Ãgy hangzott: Mennyit ér a Szent István katedrális ?" A rendÅ‘rfÅ‘nök ezen a ponton abbahagyta a kihallgatást, és a bárót belökték egy cellába. Nem volt ott sokáig, hamarosan átszállÃtották a Gestapo bécsi fÅ‘hadiszállására. Szó sem volt arról, hogy a bárót bárminemű fizikai veszély fenyegette volna. GÅ‘ring ugyanis Svájcba küldette külön megbÃzottját, hogy közölje a Rothschild-okkal a feltételeket. Elengedik Louis bárót, ha GÅ‘ring marsall kap ezért a szÃvességért 200.000 dollárt (persze nem márkában, hanem dollárban, egy svájci bank trezorjába téve). A hitleri birodalom pedig megkapja az osztrák Rothschild ház vagyonát, beleértve a csehszlovákiai Vitkovicében lévÅ‘ acélművet is. A Rothschild megbÃzottak Zürichben keményen alkudoztak. Közölték GÅ‘ring, csodálkozó megbÃzottjával, hogy két évvel korábban már titokban átjátszották egy angol érdekeltség kezére a Vitkovicei részvények többségét. Louis báró távozásáért hajlandók átengedni az ausztriai ház vagyonát, de Vitkovice csak akkor kapható, ha a báró úr már megérkezett külföldre, és akkor is csak úgy, hogy a nácik FIZETNEK hárommillió fontot. Az alku húzódott, közben a nácik megszállták Csehszlovákiát, de az angol kézben lévÅ‘ Vitkovicei acélmű, még nem volt a hatalmukban. A vita csúcspontján, a bécsi Gestapo " Rothschild szobájában" kinyÃlt az ajtó, és maga a véreb: Heinrich Himmler, az SS rettegett fÅ‘nöke jelent meg. Egy óráig alkudoztak a feltételekrÅ‘l, de a báró nem engedett. Himmler távozása után SS szállÃtómunkások jelentek meg, és egy XIV. Lajos korabeli állóórát, és egy hozzá nem illÅ‘, hatalmas kÃnai vázát cipeltek be a szobába, az ágyat pedig narancsszÃnű bársonnyal terÃtették le. Himmler nyÃlván Ãgy akarta jelezni, hogy a bárónak még sokáig kell maradnia. Rothschild azonban rákiáltott az SS-ekre: "Vigyék ki ezt a sok Ãzléstelen vacakot ! Egyébként is úgy fest ez a szoba, mint a krakkói bordélyház !" Másnap közölték Himmler megbÃzottai, hogy elfogadták a Rothschild-ok feltételeit, a báró távozhat ! Louis Rothschild erre azt válaszolta, hogy most már este 11 óra van, és igazán nem várhatja el bécsi barátaitól, hogy ilyen késÅ‘n is a rendelkezésére álljanak, és még ezt az éjszakát a Gestapo fÅ‘hadiszállásán óhajtja eltölteni... A Gestapo történetében erre még nem volt példa, ezért BerlinbÅ‘l telefonon kellett külön felhatalmazást kérni. Ezen az estén, mint vendég még a Gestapo fÅ‘hadiszállásán maradt, és két nap múlva átlépte a svájci határt. A németek 1939 júliusában közölték, hogy a megállapodás értelmében átutalnak a londoni Rothschild-oknak hárommillió fontot, Vitkovice részvényeiért. A brit kormány azonban belépett a háborúba, mielÅ‘tt a pénz megérkezett volna Londonba. A bécsi tragikomédia Párizsban nem ismétlÅ‘dött meg, mer a francia Rothschild-ok idÅ‘ben távoztak. Ha a Rothschild-okat nem is, de a vagyonukat "elkapták" a nácik. A háború után különvonaton szállÃtották vissza a Rothschild kincseket. A teherpályaudvaron a család bizalmas megbÃzottai válogatták ki a festményeket, szobrokat, gobelineket, aszerint, hogy a család melyik tagjának, melyik palotájából vitték el azokat.
Posted on: Thu, 26 Sep 2013 18:00:00 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015