SZARVA KÖZT A TŐGYÉT!!! Fieztési felszólítást a prudens bankoknak! Meglátásom szerint az most huszadrangú kérdés, hogy az árrés költség-e vagy, vagy mifene, mert ennél sokkal de sokkal fontosabb mindannyiunk legféltettebb kincse a lakása, a kis fészke, amiért egy életen át dolgozott. Amikor kölcsön címén felvettük azt a bizonyos összeget, a prudens bankok első és legfontosabb intézkedése rögtön a Zálogjog bejegyeztetése, illetve Jelzálojog megkötése volt, melyet szinte pillanatok alatt – a törvényes 30 nap ellenében – nyélbe is ütöttek. Azonban ez csak a közepe annak, amely törvényes formuláknak meg kellettek volna előznie, és nem a vége, hogy erre jogot lehetnek alapítani. Mint jó múltkorában is említettem, mely szerint Dr. Róna Péter azt mondta, hogy se nem hitel, se nem kölcsön, finanszírozott összegről kell beszélnünk, és így teljesen más lesz a felállás. Mit jelent az, hogy finanszírozott? "Finanszírozás Valamilyen meghatározott célból (pl.: feladatellátás, beruházás megvalósítás, szolgáltatás-nyújtás, stb.) nyújtott közvetlen vagy közvetett eredménykötelmű pénzeszköz-ellátás, amely történhet pénzeszköz átadással, hitelnyújtással vagy egyéb bank-technikai eljárással." Többször olvassuk el ezt a mondatot. Az általános értelmezés szerint esetünkben a meghatározott célból pénzeszköz átadással, hitelnyújtásról beszélhetünk. És itt a hangsúly a „meghatározott célból” kifejezésen van. Vagyis ténylegesen finanszírozott összegek kapott mindenki Zálogjog fejében. De ezt majd olvashatjátok egy kicsit lejjebb. Most leginkább arról beszélnék, akiknek „csak pucér” OTP-s Közjegyzői Okirata van, melybe egy kalap alá vették a következőket. A 15-18 oldalas Közjegyzői Okiratban össze vannak zsúfolva a következők, melyekről elfeledkezett a prudens OTP: 1. Nincs Kölcsönszerződés! 2. Nincs Befektetői Szerződés! 3. Nincs befektetésre irányuló Megbízás! 4. Nincs ehhez tartozó Kockázatfeltáró Nyilatkozat! 5. Nincs Keretszerződés! 6. Nincs Vételi Szerződés! 7. Nincs ehhez tartozó Megbízás! 8. Nincs Eladási Szerződés! 9. Nincs ehhez tartozó Megbízás! 10. Nincs csatolva Földhivatali Bejegyzési Kérelem! 11. Nincs csatolva földhivatali Bejegyzési Engedély! 12. Nincs Tulajdoni lap másolat a bejegyzésről! 13. Nincs Jelzálogszerződés Ingatlanra! 14. Nincs a Földhivataltól Egyszerűsített Határozat jelzálog bejegyzésről! 15. Értékpapír Kölcsönszerződés! Nos, vegyük górcső alá a Zálogjogot, vagy Záloglevelet, lényegében ugyanarról beszélhetünk. Záloglevél: Olyan kamatozó értékpapír, amely hosszúlejáratú, telekkönyvileg bebiztosított jelzáloghitellel van fedezve. Kölcsönügyletről kiállított értékpapír, amelyben az adós a nagyközönséghez fordul, rendszerint jelentős összegű finanszírozási igényének kielégítésére. A kötvénnyel szemben itt az a különbség, hogy itt az adós tartozása fedezeteként a záloglevél ingatlanra vonatkozó zálogjogot testesít meg. Zálogleveleket csak erre feljogosított pénzintézetek (jelzálog-hitelintézetek, földhitelintézetek) bocsáthatnak ki. A záloglevélben megtestesülő követelés biztosítékát a lekötött ingatlanon kívül a pénzintézet garanciája adja. A folyamat lényege: a pénzintézet kölcsönt nyújt az adósnak; e kölcsön fedezete valamely ingatlan; a pénzintézet – hogy a jelzáloghitelek nyújtásához szükséges forrást megszerezze – záloglevelet bocsát ki, ezáltal maga is adóssá válik. Végső soron közvetítéssel a záloglevelek vásárlói nyújtanak kölcsönt az ingatlan tulajdonosának. Tehát megismétlem amely ebből a lényeg, a bank is adóssá válik: A folyamat lényege: a pénzintézet kölcsönt nyújt az adósnak; e kölcsön fedezete valamely ingatlan; a pénzintézet – hogy a jelzáloghitelek nyújtásához szükséges forrást megszerezze – záloglevelet bocsát ki, ezáltal maga is adóssá válik. Értékpapír kereskedés, elszámolás, kiegyenlítés és a letétkezelés összefüggései I. Kereskedés A kereskedés a felek kölcsönös megállapodása, melynek célja az értékpapír adásvétele, vagyis egy szerződéses megállapodás, melynek keretében az értékpapír egy meghatározott mennyiségét egy meghatározott pénzösszegre cserélik el. Az üzletkötés egy egyeztetési folyamat, mely során a felek egy szerződéses megállapodásban jóváhagyják az ügylet határidőit, illetve feltételeit: mint például az értékpapír típusát, az árat, a mennyiséget, a fizetést, a teljesítés napját és a szerződő felet. A kereskedési infrastruktúrát szolgáló intézmények: tőzsdék, OTC piacok, hitelintézetek saját platformjai. A kereskedési infrastruktúra csak kereskedési szolgáltatásokat nyújt, tehát szolgáltatásai addig terjednek, hogy biztosítja azt, hogy a vételi szándék az eladói szándékkal találkozhasson. az ügyletkötést követő lebonyolítás gyakorlatilag már nem a kereskedési infrastruktúra feladata és elvileg (és egyre inkább a gyakorlatban is) annak helye és kivitelezése a kereskedés helyétől független. II. Elszámolás Az üzletkötést követi a szerződő felek kötelezettségeinek elszámolása a pénzügyi eszközök adásvétele során „követel” és „tartozik” pozíciók keletkeznek. Ez azt jelenti, ha eladunk egy tulajdonunkban lévő értékpapírt, akkor egyrészt pénzoldali követelésünk keletkezik, az a pénzösszeg, amelyért az értékpapírt eladtuk, másrészt értékpapír-oldali tartozásunk keletkezik, vagyis kötelesek vagyunk a vevőnek átadni az értékpapírt. Az elszámolás a piaci szereplők kétoldalú vagy többoldalú kötelezettségeinek kiszámítását jelenti. A kötelezettségek kiszámítása történhet bruttó (ügyletről ügyletre), illetve nettó alapon (a kölcsönös kötelezettségek beszámításával). azaz ha a pénzügyi kötelezettségeket egyenként számolják el, akkor bruttó módon történő számításról beszélhetünk, míg ha csupán a követel és tartozik pozíciók közötti különbséget számítják ki, és továbbítják teljesítésre, akkor nettó kalkulációs módról beszélhetünk. a nettósítást vagy kétoldalúan, vagy többoldalúan lehet végrehajtani. Míg a kétoldalú nettósítás során 2 partner állapodik meg abban, hogy az egymással szemben fennálló (kétoldalú) kötelezettségeiket egymással szemben beszámítják, azaz nettósítják, addig a többoldalú nettósítás során minden egyes szereplő kötelezettségét szembe állítják a többi szereplő kötelezettségével, és az így kapott kétoldalú pozíciókat szereplőnként összegzik, ezáltal szereplőnként megkapják a többi szereplővel szembeni többoldalú nettó pozíciójukat. III. Kiegyenlítés Az elszámolás folyamatát a kiegyenlítés követi, amely során a szereplők kötelezettségei teljesülnek, vagyis az eladó és a vevő között megtörténik az értékpapír leszállítása, illetve kifizetése. a kiegyenlítés lehet átmeneti vagy végleges. Egy kiegyenlítést akkor tekintünk átmenetinek, ha az egyik fél törvény vagy megállapodás alapján fenntartja a jogot, hogy az eszköz átruházását visszavonja. a kiegyenlítés végleges, ha az átruházás feltétlen és visszavonhatatlan. A kiegyenlítés funkcióját az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek nyújtják, melyek többségét a központi értéktárak működtetik. Az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek azon informatikai rendszerek, amelyekben a kiegyenlítés ténylegesen lezajlik, míg a központi értéktárak az intézmények, amelyek a kiegyenlítési rendszereket működtetik. Egy központi értéktár jellemzően egy, de akár több értékpapír-kiegyenlítési rendszert is működtet. A kiegyenlítés pénzoldala teljesülhet egy közvetítő bankon vagy a kiegyenlítési rendszeren keresztül jegybankpénzben vagy kereskedelmi banki pénzben. az értékpapír kiegyenlítése általánosságban egyaránt magában foglalja az értékpapír leszállítását és kifizetését, azonban a kiegyenlítés történhet pénzáramlás nélkül is, úgy, hogy csak az értékpapírt szállítják le, vagy úgy, hogy a kiegyenlítés során különböző értékpapírokat szállítanak le egymással szemben. IV. Letétkezelés A letétkezelés egy összetett tevékenység, amely magában foglalja a kiegyenlítés utáni statikus teendőket: az értékpapír letéti őrzését, és az értékpapírral kapcsolatos szolgáltatások nyújtását. a letéti őrzés nemcsak az értékpapír tényleges tartását jelenti, hanem azon kívül az értékpapír egyes tulajdonosok közötti mozgatását is (okirati forma esetén fizikai mozgatás, dematerializált forma esetén a tulajdonosok értékpapírszámláján elektronikus jel formájában történő mozgatás). Bővebben itt: hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rt%C3%A9kpap%C3%ADr A letétkezelésbe értendő, értékpapírral kapcsolatos szolgáltatások lehetnek például a társasági események kezelése, vagyis a jövedelmek (kamat, tőketörlesztések) beszedése, a részvényfelosztások, tőkeemelések kezelése, a meghatalmazotti szavazás, az adó-visszaigénylés, valamint a jelentések rendszeres küldése. Mindez befektetés, melyhez nincsenek meg a következők egyikünk birtokában sem: 2. Nincs Befektetői Szerződés! 3. Nincs befektetésre irányuló Megbízás! 4. Nincs ehhez tartozó Kockázatfeltáró Nyilatkozat! 5. Nincs Keretszerződés! 6. Nincs Vételi Szerződés! 7. Nincs ehhez tartozó Megbízás! 8. Nincs Eladási Szerződés! 9. Nincs ehhez tartozó Megbízás! 10. Nincs csatolva Földhivatali Bejegyzési Kérelem! 11. Nincs csatolva földhivatali Bejegyzési Engedély! 12. Nincs Tulajdoni lap másolat a bejegyzésről! 13. Nincs Jelzálogszerződés Ingatlanra! 14. Nincs a Földhivataltól Egyszerűsített Határozat jelzálog bejegyzésről! 15. Értékpapír Kölcsönszerződés! A Jelzálogszerződések, vagy levelek ugyanezen elbírálás alá tartoznak. "Jelzáloglevelek: A forgalomba hozatal tárgyát képező dematerializált előállítású névre szóló, a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján kibocsátot, átruházható értékpapír. Fentiek alapján a jelzáloglevél egy befektetési forma." Mindkét esetben (Zálojog, Jelzáloglevél): Értékpapír Kölcsönszerződés nélkül pedig az OTP Bank illegálisan garázdálkodik ingatlanainkkal, melyekből hasznot húznak. Ennek az Értékpapír Kölcsönszerződésnek, mely nincs a birtokunkban, a 4. és 7. pontja így szól: 4. Felek megállapodnak, hogy az Üzletfelet az OTP Bank Nyrt. részére kölcsönadott értékpapírok után kölcsönzési díj illeti meg az alábbiak szerint: A kölcsönzési díj mértéke: [•], azaz [•] A kölcsönzési díj gyakorisága: [•] A kölcsönzési díj [előre / utólag] fizetendő. A kölcsönzési díj megfizetése: [•] A kölcsönzési díj elszámolása akként történik, hogy az OTP Bank Nyrt. jóváírja az Üzletfél OTP Bank Nyrt.-nél vezetett [•] számláján. 7. A Felek rögzítik, hogy az 1. pontban megjelölt kölcsönvett értékpapírok tekintetében a kölcsön futamideje alatt előreláthatólag a kibocsátó az alábbi kifizetéseket teljesíti: - kamat, - osztalék, - tőkeösszeg-visszafizetés és pénzösszeg kifizetése alaptőke-leszállítás esetén, - egyéb pénzösszeg, vagy más tulajdoni részesedés kifizetése. Az OTP Bank Nyrt. köteles megfizetni az Üzletfél részére a kölcsön tárgyát képező értékpapírokból a kölcsön futamideje alatt az OTP Bank Nyrt. részére igazolhatóan kifizetésre kerülő összegeket. Feketén fehéren a prudens bank tartozik mind elszámolással, mind pedig visszafizetéssel. Az OTP Bank Nyrt. köteles megfizetni az Üzletfél részére a kölcsön tárgyát képező értékpapírokból a kölcsön futamideje alatt az OTP Bank Nyrt. részére igazolhatóan kifizetésre kerülő összeget. Arról már nem is beszélve, hogy: PSZÁF vezér is alátámasztotta: Szász Károly szerint „amikor egy magánszemély vagy kisvállalkozás belföldi célú devizahitelt vett fel, akkor a hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét, és forintban is fizet egészen a futamidő végéig. Tehát nincs mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom. Ezekben az esetekben pedig a devizavételi és -eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok több százalékpontos, extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte sem valós költség, sem valós kockázat. Az ügyfelek ráadásul teljesen ki vannak szolgáltatva: nem rendelkeznek megfelelő pénzügyi műveltséggel, sem árfolyam-előrejelzési kapacitásokkal, elemzésekkel." Akkor miről is beszélünk? Mi következik abból, hogy a prudens bankok ezideig banktitokra hivatkozva nem számoltak el? Lényegében az, hogy Fizetési felszólítást kell küldeni a bankoknak. Számoljanak el! Aztán meg lehet nézni, hogy ki tartozik kinek! Összefoglalva és a lényeg: A Zálogjog, Jelzálogszerződés előzménye, amelyek szigorú szabályok alá tartoznak: 2. Nincs Befektetői Szerződés! 3. Nincs befektetésre irányuló Megbízás! 4. Nincs ehhez tartozó Kockázatfeltáró Nyilatkozat! 5. Nincs Keretszerződés! 6. Nincs Vételi Szerződés! 7. Nincs ehhez tartozó Megbízás! 8. Nincs Eladási Szerződés! 9. Nincs ehhez tartozó Megbízás! 10. Nincs csatolva Földhivatali Bejegyzési Kérelem! 11. Nincs csatolva földhivatali Bejegyzési Engedély! 12. Nincs Tulajdoni lapmásolat a bejegyzésről! 13. Nincs Jelzálogszerződés Ingatlanra! 14. Nincs a Földhivataltól Egyszerűsített Határozat jelzálog bejegyzésről! 15. Értékpapír Kölcsönszerződés! A következmény, amely szintén elmaradt, az Értékpapír Kölcsönszerződés, az elszámolás, valamint a kiegyenlítés, letétkezelés. Megállapítható, hogy egyrészt illegálisan (feketén) kereskedtek elszámolás nélkül, másrészt pedig, banktitokkal takaróznak, ha az ember ezt számonkéri. Most vagy ennyire homályökrök, vagy nagyon is tudják, hogy csak a prudens bankoknak van vesztenivalójuk, ezért maszatolnak, időt húznak. Eggyel azonban nem számolnak, a józan paraszti ésszel és azzal, hogy a jogszabályokat nem lehet megkerülni. Mindennek van határa. Nem tudom, hogy írásom azt tükrözi-e, amit ki akartam fejezni, de kérdezzetek. Ha nincs igazam, cáfoljátok meg.
Posted on: Sun, 07 Jul 2013 11:07:26 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015