SZÁSZ KÁROLY FIGYELMÉBE ! A szerződési szabadság semmiképpen nem korlátlan. A polgári jog nem fogadhatja el, a jogalkotás és a jogalkalmazás nem tolerálhatja azokat a szerződéseket, szerződési rendelkezéseket, melyek a tisztességesen gondolkodó jogalanyok értékrendjét, mint általános mércét sértik. A Ptk. 200.§ (2) bekezdésében megfogalmazott szabály tudatos értékválasztást tükröz, mikor polgári jogi parancs formájában a jogalkotó erkölcsi normára utal. Helyesen rögzíti Lábady: bármilyen morálról (bármilyen erkölcsről) legyen is szó, annak esszenciája mindig abban rejlik, hogy az egyén lépjen túl saját közvetlen érdekeinek kizárólagosságán (Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs, 1997. 197.o.). A másik fél érdekeinek szem előtt tartása a szerződési egyensúly megtalálása és megtartása szempontjából is elengedhetetlen. Ha az egyik fél (jellemzően a gazdasági fölényben lévő hitelező) erőpozícióját kihasználva egyértelműen a másik fél (pl. a szerződési feltételekbe beleszólási lehetőséggel nemigen rendelkező adós ,kezes) fölébe kerekedik, a szerződés korrekciója nem maradhat el. Ilyenkor – ha tehát a megállapodás erkölcsi normákat sért – a semmisség jogkövetkezményének alkalmazása feltétlenül szükséges. Tisztán kell látni azt is, hogy e kötelezettségek nem elvont , élettelen szabályok, ellenkezőleg : a tételes jog olyan alapelvi rendelkezéseiből merítik életerejüket, mint a jóhiszeműség és tisztesség (Ptk. 4.§(1)bek.) alapelve, az együttműködési kötelezettségnek a kódexben több helyen kifejezésre jutattott követelménye(Így pl. Ptk. 4. §(1) bek., 205.§(3) bek., 277.§(4) bek. stb.), az alanyi jogok és törvényes érdekek védelme (Ptk. 2.§(1) bek.) stb. Kelemen találó megfogalmazásában a védőkötelezettség „ karakterisztikonja a másik fél érdekében megkívántató cselekvő közbelépés abból a célból, hogy azt ne érje a kötelem erőmozgásai révén olyan károsodás , amely a jogviszony közvetlen tartalma szerint nem indokolt. Ebben rejlik a védelem jellege, s az oltalom, amit nyújt, a forgalmi jóhiszeműség és tisztesség vezérelvének egyik legszebb gyümölcse.” /Kelemen 51.o./ SZÁSZ KÁROLY FIGYELMÉBE ! A szerződési szabadság semmiképpen nem korlátlan. A polgári jog nem fogadhatja el, a jogalkotás és a jogalkalmazás nem tolerálhatja azokat a szerződéseket, szerződési rendelkezéseket, melyek a tisztességesen gondolkodó jogalanyok értékrendjét, mint általános mércét sértik. A Ptk. 200.§ (2) bekezdésében megfogalmazott szabály tudatos értékválasztást tükröz, mikor polgári jogi parancs formájában a jogalkotó erkölcsi normára utal. Helyesen rögzíti Lábady: bármilyen morálról (bármilyen erkölcsről) legyen is szó, annak esszenciája mindig abban rejlik, hogy az egyén lépjen túl saját közvetlen érdekeinek kizárólagosságán (Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része Dialóg Campus Kiadó Budapest-Pécs, 1997. 197.o.). A másik fél érdekeinek szem előtt tartása a szerződési egyensúly megtalálása és megtartása szempontjából is elengedhetetlen. Ha az egyik fél (jellemzően a gazdasági fölényben lévő hitelező) erőpozícióját kihasználva egyértelműen a másik fél (pl. a szerződési feltételekbe beleszólási lehetőséggel nemigen rendelkező adós ,kezes) fölébe kerekedik, a szerződés korrekciója nem maradhat el. Ilyenkor – ha tehát a megállapodás erkölcsi normákat sért – a semmisség jogkövetkezményének alkalmazása feltétlenül szükséges. Tisztán kell látni azt is, hogy e kötelezettségek nem elvont , élettelen szabályok, ellenkezőleg : a tételes jog olyan alapelvi rendelkezéseiből merítik életerejüket, mint a jóhiszeműség és tisztesség (Ptk. 4.§(1)bek.) alapelve, az együttműködési kötelezettségnek a kódexben több helyen kifejezésre jutattott követelménye(Így pl. Ptk. 4. §(1) bek., 205.§(3) bek., 277.§(4) bek. stb.), az alanyi jogok és törvényes érdekek védelme (Ptk. 2.§(1) bek.) stb. Kelemen találó megfogalmazásában a védőkötelezettség „ karakterisztikonja a másik fél érdekében megkívántató cselekvő közbelépés abból a célból, hogy azt ne érje a kötelem erőmozgásai révén olyan károsodás , amely a jogviszony közvetlen tartalma szerint nem indokolt. Ebben rejlik a védelem jellege, s az oltalom, amit nyújt, a forgalmi jóhiszeműség és tisztesség vezérelvének egyik legszebb gyümölcse.” /Kelemen 51.o./
Posted on: Wed, 19 Jun 2013 17:16:40 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015