Sikerült beszereznem két igen kövér, szépséges házi csirkét. Tényleg rég nem láttam húsban ilyen szépet. Tavasz óta ismét nem eszem húst, de annyira örültem neki, hogy nem tudom leírni. Amióta nem eszem húst, sokkal jobban tisztelem a levágott állatot. Míg régebb csak úgy kidobtam a szárnyat, most minden porcikáját átkutatom, és mint valami kincset adom húsevő fiamnak, társamnak. Azért, amikor megjelent előttem az egész csirke, a lapítón, nem voltam ilyen nagy hős, csak néztem, honnan fogjak hozzá. És anyám és nagyanyám mozdulatai vitték a kést a kezemben, s közben Attila Bakos szavai jártak az eszemben, akitől, amikor megkérdezték, hogy ha a nem vegetáriánus férj húst kér az időközben vegetáriánussá lett feleségtől, mit tegyen a feleség, azt felelte, ha szereti, megkészíti neki, mert, amikor összeházasodtak, nem arra esküdött, hogy nem fog enni húst, hanem másra :) és olyan szépen feldaraboltam a csirkét, hogy vihették volna kiállításra :) Olvassátok szeretettel ezt a cikket, nagyon jó, érdemes végigböngészni, ráérősen, elgondolkodni rajta. ízelítő:A Zen-buddhizmus óva int mindenféle túlkapástól, attól, hogy mindenáron erőszakoljunk valamit. A ”spirituális radikalizmus legveszélyesebb formája mégis az, amikor valaki minden kapcsolatot megszakít a mindennapi élettel és másokkal szembeni kötelezettségeit nem teljesíti.
Posted on: Fri, 18 Oct 2013 10:36:03 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015