Simó Endre Kilakoltatások: az európai bírók elítélték a spanyol bankok tisztességtelen feltételeit Írta: Jean Quatremer 2013. július 07. Az eladósodás ellen fellépő legnagyobb európai civil szervezet, a CADTM (Összefogás a harmadik világ adósságának eltörléséért) június 28-30 között tartotta meg a nyári egyetemét. Jó alkalom volt ez arra, hogy találkozzunk és személyesen is megismerkedjünk azokkal az aktivistákkal, akik küzdenek a kilátástalan adósságcsapdában vergődő országok, önkormányzatok vagy magánemberek érdekében. Európában, a lakosság eladósítását nem sok ország hatóságai engedték meg, így Nyugat-Európában kizárólag Spanyolországban kritikus a helyzet. A hozzánk közelebb eső országok közül, pedig a Balkánon – Horvátországban és Szerbiában. A nyári egyetemen kötött ismeretségeknek köszönhetően, több cikket is közlünk majd ezekről az országokról Miközben a jelzáloghiteleit törleszteni nem tudó és ezért kilakoltatott spanyolok közül többen öngyilkosok lettek az utóbbi hónapokban, az Európai Bíróság, úgy döntött, hogy véget vet a spanyol bankok visszaéléseinek, akik nem átallottak több százezer embert az utcára tenni. Egy 2013. március 14-i ítélet szerint a spanyol jogszabályok – mivel nem teszik lehetővé, hogy a bankok által kezdeményezett kilakoltatásokat a bíróságok felfüggesszék – ellentétes az európai joggal. Történelmet írunk – mondta Ruben Sanchez, a FACUA fogyasztóvédelmi egyesület szóvivője – a jelzálog-tulajdonos bankok és az adósok közötti kapcsolat gyökeresen meg fog változni. A spanyol kivételnek vége, ezentúl képesek leszünk megakadályozni a kilakoltatásokat - tette hozzá Ada Colau, a jelzáloghitel-áldozatok egyesületének szóvivője. A spanyol jog ugyanis erősen korlátozza azokat az eseteket, amikor egy adós megakadályozhatja a kilakoltatást, ha az ingatlana jelzáloggal terhelt. A tisztességtelen szerződéses kikötések nem elégséges alapok a kilakoltatás megakadályozására. Ez azt jelenti, hogy amikor egy bank beindítja a kilakoltatást, akkor az visszafordíthatatlan eljárás még bírói döntéssel sem lehet felfüggeszteni. Ha egy bíró a szerződést semmisnek nyilvánítja, akkor is csak kártérítésre számíthat az adós, de az ingatlanát elveszíti. Így érthető meg, hogy Spanyolországban az ingatlanválság hatása ugyanaz mint az USA-ban, vagyis az embereket brutálisan kirakják a lakásukból. 2008 óta, a hivatalos adatok szerint több mint 415.000 kilakoltatási döntést hoztak meg és több mint 60 %-ban végre is hajtották... Na de most kiderült hogy ez a spanyol törvény az Európai Bíróság szerint megszegi az európai jogot. Az Európai Bíróság ítélete szerint az 1993 április 5-diki rendelkezés, amely a fogyasztókkal kötött szerződésekben található visszaélésekre és tisztességtelen kikötésekre vonatkozik «ellentétes a spanyol nemzeti szabályzással, például amikor nem teszi lehetővé, hogy a bíró amely az ügyet alapjaiban vizsgálja – vagyis az a célja, hogy nyilatkozzon arról, hogy van-e tisztességtelen kitétel és visszaélés a szerződésben – ne hozhasson ideiglenes hatályú döntést, mint a kilakoltatás felfüggesztése, amelyre azért lenne szükség, hogy bíró végleges döntése valóban elérje a célját». Az Európai Bíróság bírái szerint egy egyszerű kártérítés – amit a spanyol jogban írnak elő – nem megfelelő eszköz arra, hogy a hitelszerződésben előírt visszaéléseket hatékonyan megakadályozza. A kártérítés nem elég visszatartó erő ahhoz, hogy a bankok a jelzálogjog alkalmazásával véglegesen és visszavonhatatlanul kilakoltassák az adóst és családját a lakásukból. «Mától, minden bíró, aki észreveszi, hogy egy szerződésben tisztességtelen feltételek vannak, képes lesz elővigyázatosságból is megakadályozni a fogyasztó kilakoltatását» - magyarázza José Maria Fernandez Seijo, az a barcelonai bíró, aki az Európai Bírósághoz fordult. Ráadásul az Európai bíróság megkérdőjelezett egy sor a spanyol jelzálogszerződésekben alkalmazott kikötést. Így például a késve fizetés esetén alkalmazott 18,75%-os büntető kamat mértékét, amelyet automatikusan alkalmaznak : az Európai bíróság azt kérte a spanyol bírótól, hogy győződjön meg arról, hogy nem uzsorakamatról van-e szó?... Vagy amikor a banknak lehetősége van arra hogy egyetlen késve fizetés esetén is lejárttá tegye a hitel teljes összegét (tőkét és kamatait) : a Bíróság szerint ez egyértelműen tisztességtelen kitétel. Vagy amikor a banknak lehetősége van közvetlenül kérni a végrehajtást és kilakoltatást, így a Bíróság szerint akadályozzák az adós védekezési jogát. Ennek az ítéletnek a kapcsán egyértelműen észrevehetjük, hogy a spanyol állam mennyire védte a bankok érdekeit a lakossággal szembe: az európai bíróság kellett hogy beavatkozzon ahhoz, hogy a kormány nekiálljon módosítani a vitatott törvényt. Az is kiderül, hogy a megszorítások jó ürügyül szolgáltak a rengetek kilakoltatáshoz: pedig egy teljesen megbolondult rendszerrel állunk szembe, amely lassan kezd összeomlani. Azt is megkérdezhetjük, vajon az Európai Bizottság miért nem lép fel közvetlenül Spanyolország ellen, ha ott megszegték az európai jogot, miközben tegnap elismerte – már a Bizottság – hogy tudott arról, hogy nem mennek rendben a dolgok. Az ítélet kapcsán jól látszik, hogy a Bizottság elnöke José Manuel Durao Barroso egyértelműen döntött: a bankok érdeke előrébb való, mint a több százezer nyomorba döntött spanyol polgár élete. Libération – 2013. március 15. Az Európai Bíróság ítéletei magyarul is elérhetőek (a nyelvet balra fent lehet beállítani): curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text&docid=135024&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir&occ=first&part=1&cid=551846 curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text&docid=129481&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir&occ=first&part=1&cid=551846 curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=113909&mode=lst&pageIndex=1&dir&occ=first&part=1&text&doclang=HU&cid=551846 curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=136924&mode=lst&pageIndex=1&dir&occ=first&part=1&text&doclang=HU&cid=551846
Posted on: Mon, 08 Jul 2013 14:53:11 +0000