Sokadszor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „történelemmagyarázásáról” Semjén Zsolt – Gereben Ágnes elfogultan kommunistaellenes, Megtorlások a Szovjetunióban c. könyve bemutatóján – a minap gyalázta a Harmadik Birodalmat leverő Szovjetuniót, mondván: mind a GULÁG-, mind a holokauszt-tagadók félőrültek (sic!). Azonban nem kevés mértékadó történész, illetve társadalomfilozófus szerint a holokauszt és a GULAG közé nem tehető egyenlőségjel. A holokauszt a zsidóság teljes kiirtását célozta, iparszerűen kivitelezett „folyamatában” dolgoztatták azokat a zsidókat, akiket végkimerülésükkor gyilkoltak meg (a többi deportáltat már a táborba érkezésükkor vagy munkavégzésük „menetében”). A GULAG – hiába állít mást Gereben Ágnes – alapvetően tömegek rabszolgamunkára történő kényszerítése volt, rengeteg áldozattal. A holokauszt „strukturális részét” és kikerülhetetlen végállomását képezték a megsemmisítő táborok, a GULAG-nál ez nem állapítható meg. Deportált zsidót a nácik nem engedtek szabadon (egészen speciális és igen-igen csekély számú esettől eltekintve), a GULAG-ot milliók élték túl, nem keveset rehabilitáltak (jogi formaságok nélkül már a Nagy Honvédő Háborúban - lásd a Vörös Hadsereg számos tábornoka). A két borzalomrendszer közötti különbségek számokban is megnyilvánulnak. A GULAG áldozatainak száma – előzményeivel együtt, vagyis bő három évtized alatt – kettő millió körülire tehető (ettől érdemben eltérő végszám Lendvai L. Ferenc filozófus monumentális, adat- és gondolatgazdag, ám sajnos tagadhatatlanul relativizáló, tehát az itt bírált történelmietlen azonosítást tudományos igénnyel képviselő művéből se jön ki: A Gonosz birodalmai. Áron Kiadó. Budapest, 2011. 212., 215-216., 232., 235., 501. old.), a holokauszté – néhány év alatt – hat millió zsidó, és további több millió nem zsidó is elpusztult (nem keveset leöltek, például: szovjet hadifoglyokat használtak a gázkamrák „kifejlesztésekor”). Amennyiben a hitleri Németország győz a világháborúban, zsidó nem marad életben a Földön. A GULAG felszámolása nem igényelte a sztálini Szovjetunió más államok általi szétzúzását. A holokauszt és a GULAG történelmi-társadalmi minőségükben is összeegyeztethetetlenek. Az előbbi az emberi civilizáció mint olyan ellen irányult, az utóbbi a modernizációt szolgálta egy hatalmas félperifériás-perifériás országban (régióban). A holokauszt a kapitalizmus terméke, a GULAG a kapitalizmuson túlmutató haladás történelmileg meghatározódott zsákutcás rettenete. Hogyan lehetne – akár a GULAG és a holokauszt metszetében – azonos a nácizmus az államszocializmussal, amikor az előbbi felgyújtotta szinte az egész világot, romba döntötte – kevés országtól eltekintve – teljes Európát, míg az utóbbi hagyott kiutat önnön magából, megteremtve a modern kapitalizmus történelmi előfeltételeit Kelet- és Közép-Európában, úgymint: az eredeti tőkefelhalmozás kiteljesítése, az iparosítás és az urbanizáció végig vitele, a feudalizmusból örökölt kötöttségek radikális feltépése, a falu civilizálása, a társadalmi mobilitás meglódítása, a tömegoktatás létrehozása, a társadalmi struktúra megváltoztatása (vö. a „take off” szakasz az amerikai közgazda tudós Rostownál és az állami szerepvállalás angol kollégájánál, Gerschenkronnál). >Gereben Ágnes és Kun Miklós életműve misszió, történelmi, kulturális, erkölcsi, bizonyos tekintetben politikai értelemben is – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: életművük megkerülhetetlen jelentőségű. Olyan speciális történészi tudásuk, helyismeretük, személyes kapcsolatrendszerük van, hogy pontosan tudják, „hová kell nyúlni” a dokumentumok között, illetve milyen élő szereplőket lehet megkérdezni. Munkásságukkal kinyitják a magyar értelmiség és a társadalom szemét – hangsúlyozta Semjén Zsolt.< – olvasható a híradás médiaszerte. E laudációhoz csupán annyit hadd jegyezzünk meg, hogy Gereben Ágnes a magyar kommün vezetője, Kun Béla unokájának, Kun Miklósnak a felesége. Kun Miklós pedig a Kádár-rendszer közismert hajbókolója volt. Emlegetett erkölcstelenségeinek egyikét úgy követte el, hogy följelentette történész kollégáját a szovjet nagykövetségen és az MSZMP titkárságán, mert a szovjet-orosz fejlődés árnyoldalaira rámutatva és Kun Bélát valósághűen bemutatva merészelt tudományos munkát írni (Borsányi György: Kun Béla. Politikai életrajz. Kossuth Könyvkiadó, 1979.) Megjelenés után a már boltokba kiszállított több ezer példányt visszavonták, hogy zömét megsemmisítsék. Néhány száz kötet szigorúan őrzött raktárban maradt meg a rendszerváltásig. Történelmi tapasztalat, hogy a fasizmus/nácizmus ellen vereségre ítélt próbálkozás antikommunizmussal fellépni. Churchill tudta. Semjén Zsolt, Gereben Ágnes és Kun Miklós – nem. A szerző történelemtanár
Posted on: Thu, 21 Nov 2013 15:56:56 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015