Szeptember 4, Csütörtök Ma a doki utasítására otthon maradtam és bár szerencsére nem tört el a bokám, kificamodott és ezért egy hétig még itthon kell pihentetni, amolyan fekvőgipszet kaptam. Ha letelik az egy hét, akkor vissza kell mennem és megkapom az 5 hetes járógipszem.(Az orvos javasolta, hogy gipszeljük be, mert így gyorsabban és jobban gyógyul be.) Ez így elég rosszul hangzik meg fáj is a bokám, de van egy pozitívuma is: tesi felmentés! Yeah! Reggel úgy döntöttem, hogy megcsinálom a matek leckét. A matek az egyetlen, ahol komolyabb leckét kapunk és ahol a szakszavak tanulásán kívül dolgoznunk is kell. Ráadásul a szaknyelven kívül van egy úgynevezett szinten tartó is, hetente egyszer, kedden, amikor haladunk a kilencedikes anyaggal. Természetesen a végére nem jutunk, de ez azért jó, hogy ne essünk ki a gyakorlatból a sok angol mellett. Ezután átnéztem, hogy a többieknek milyen szavakat kell megtanulniuk. Amikor Anya hazaért a délelőtti műszakból, (recepciós egy szállodában) át kellett néznem vele a nyelvtant, vagyis mondatelemzéssel szenvedtünk vagy három órán át. Élvezetes volt, mit ne mondjak. De legalább nem egyedül kellett a leckével szenvednem. Mikor végeztünk, anya kijelentette, hogy van még egy dobásom, de a következő nyelvtan vagy irodalom egyes után tanárt fog keresni mellém. Szuper. Mivel ezután nem nagyon tudtam mit kezdeni magammal, felmentem Facebookra. Fura, de az iskola kezdete óta nem is voltam fent. Láttam, hogy van 6 jelölésem. Meglepődve olvastam, hogy Csillán és Pannin kívül Peti és Máté és kapaszkodj meg, Kristóf is bejelölt! Na, most akkor mi van? Csillát és Pannit gondolkodás nélkül visszajelöltem, de a három fiú előtt elgondolkoztam. Na, nézzük csak sorjában. Kristóf már az első nap kikezdett velem, többször kiröhögött Ivettékkel együtt, valamint fapofával végignézte, hogy rám borul egy szekrény. Peti? Még semmit nem beszélt velem, nagyon úgy tűnik, egyáltalán nem kíváncsi rám, nem akar megismerni, annak ellenére, hogy osztálytársak vagyunk. Ja, és egy kis aggodalomtól eltekintve ő is végignézte az esésem. Máté? Dettó. Végül úgy döntöttem, hogy Mátét és Petit visszajelölöm, hisz lehet, hogy mégis meg akarnak ismerni és ezért jelöltek be. Vagy csak még több ismerőst akarnak facebookon? Nem, nem! Mielőtt bebizonyosodik, mindenkiről a jobbik verziót feltételezzük. Mondjuk Máté elég nagy facebook függő… Kristófot végül is nem jelöltem vissza. Lehet, hogy az osztálytársam és lehet, hogy ez nem jó döntés, de akkor is kikezdett velem! Ha már személyesen bocsánatot kért, esetleg elgondolkozom azon, hogy visszajelöljem. Miután meguntam az internetet, elakadtam. Zenéhez, könyvhöz, de még filmhez sem volt kedvem. Végül is előkotortam az angolkönyvem, és azt röhögtem ki. Na, jó, ez tényleg furán hangzik, de nekem ez tényleg vicces. A lenni meg a birtokolni ige? Please. Miután ezt is meguntam, úgy döntöttem, hogy lemásolom az órarendemet ide is. Igen, ennyire unatkoztam. És még itt van a holnap, a hétvége és a jövő hét eleje is, egészen szerdáig, amikor is megkapom a járógipszem. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Angol Beszéd Angol Nyelvtan Matematika szaknyelv Fizika szaknyelv Történelem szaknyelv Angol Nyelvtan Angol Nyelvtan Nyelvtan Történelem szaknyelv Kémia szaknyelv Irodalom Matematika szinten tartó Földrajz szaknyelv Angol Nyelvtan Kémia szaknyelv Biológia Szaknyelv Testnevelés Biológia szaknyelv Angol Nyelvtan Testnevelés Földrajz szaknyelv Angol Beszéd Matematika szaknyelv Testnevelés Angol Beszéd Fizika szaknyelv Angol Beszéd Testnevelés Nyelvtan Angol Nyelvtan Testnevelés Angol Beszéd Irodalom Elég kemény órarend, még nekem is, csak nekem máshogy. Nekem kemény a tesi, a nyelvtan és az irodalom valamint szerintem a kémia és a fizika sem lesz túl könnyű, hisz azok kint sem mentek. A többieknek kemény az angol és a többi szaknyelv. És bár nekem ezekkel nincs gondom, mégis úgy érzem, hogy nyelvtanból és irodalomból ugyanannyit fogok tanulni, mint a többiek összesen angolból. Főleg ha tanárom is lesz. Délután Csilla és Panni átjöttek a leckével, ami nekem csak a nyelvtan és az irodalom úgy igazából, ma ráadásul egyik se volt, de rendesek voltak, mert mindent felírtak azért, biztos, ami biztos. Továbbá meséltek a mai órákról, engem főleg a fizika és a töri érdekelt. A fizikáról csak annyit tudtak mondani, hogy egy szigorú, 50 év körüli pasi tanítja, és hogy magyarázat és tanítás nélkül egész egyszerűen leadta az anyagot. Nagyon sajnáltam viszont, hogy lemaradtam az első töri óráról, hisz kint az volt a kedvenc tárgyam. Egyszerűen érdekelt és érdekel most is. Ez volt az egyetlen dolog, amihez nem kellett mellém tanárt fogadni a nyáron, és amit tényleg szívesen tanultam. Mert a történelem érdekes. Szinte tanulni sem kell, mert olyan, mintha történeteket jegyeznél meg. A miértje és a következménye a dolgoknak is általában logikus. Maximum az évszámokat kell megtanulni. „Ha szereted a törit, nagyon élvezted volna a mai órát. Nekem egyáltalán nem a szívem csücske, de nekem is nagyon tetszett a stílusa a tanárnak és amilyen élvezettel mesélte a dolgokat. Nem is nagyon tanultunk ma, csupán híres történelmi dolgok miértjéről és következményeiről valamint előzményeiről beszéltünk. Nagyon jó volt, csak sajnos Kristóf eléggé elhülyéskedte, szépen szólva.” – mesélte Csilla. „Hogyan?” – kérdeztem. „Mikor a tanár kérdezett valamit, mindig bekiáltotta, hogy ’Szabadság, egyenlőség, testvériség’! És miután elkezdte óra közben a himnuszt énekelni, a tanár kiküldte. Amúgy Ivett tökre kiakadt rá, műveletlen tuskónak nevezte és a nap további részében nem is szólt hozzá.” „Érthető, hogy az ’enciklopédia’ miért akadt ki emiatt. De ha senkit nem érdekelte a műsora, akkor Kristóf miért folytatta?” – kérdeztem. „Hát, igazság szerint úgy tűnt, hogy Alexa élvezi. Röhögött rajta és a töri óra után is beszélgetett vele, tehát most elég nagy a harag Ivett és közte.” – mondta Csilla. „Hát, gondolom beleesett Kristófba.” – mondtam. „Ez egyértelmű. És amúgy előtte Ivett is tökre körberajongta, ergo neki is bejön, ha nem éppen ’műveletlen tuskó’. Tehát ebből nagy botrány lesz.” – vázolta a helyzetet Panni. „Nem fair, hogy pont akkor történik valami, ha én nem vagyok.” „Hát, ja. De majd mindig informálunk.”’ „Figyuztok- váltottam hirtelen témát- Mit tudtok Petiről és Mátéról?” „Továbbra is semmi.” – mondta Panni. „Várjatok! Miről van szó? Én lemaradtam!” Látszólag ez nagyon idegesítette Csillát, szóval beavattuk, hogy mi történt múltkor az ebédlőben. „Miért nem mondtátok előbb?” – szomorkodott és én komolyan megsajnáltam. „Mert Sophie-nak közben eltört a lába?” – mondta kissé szarkasztikusan Panni. „Jó, okés.” – szontyolodott el Csilla. „Na, semmi baj! Mindenképp elmondtuk volna.” – nyugtattam, mire Csilla felvidult és megigazgatta a hatalmas fehér szalagot a dereka körül. Ma is érdekesen festett. Egy elég sötétzöld színű ruhát viselt, dereka körül ugye a masni, szoknya részére pedig rózsák voltak hímezve. „Jó, bocs. Nem akartam gonosz lenni.” – kérte bocsánatot Panni, mire Csilla egyszerűen a nyakába ugrott és engem is odahúzott. Ott ültünk az ágyamon, mind a hárman, ölelkezve és boldogan. Egy egész éve nem éreztem ilyet. És még magamnak is fura bevallani, de a kinti barátnőimmel nem éreztem akkor köteléket, mint most ezzel a két lánnyal, akiket még egy hete sem ismerek. Fura dolgok ezek. „Na, figyuztok. Fontos dolgot akarok mondani.” – kezdtem, mire Csilla elengedett minket. Mindketten fürkészve és érdeklődve néztek engem. „Peti és Máté bejelölt Facebookon.” „Ja, csak ennyi?” – szomorodott el Csilla azonnal. „Ez igenis nagy dolog! – ellenkeztem- Hisz két szót nem beszéltünk egész héten!” „Minket is bejelöltek.” – mondta Panni. „Ja. De nem fura akkor is, hogy mennyire nem beszélnek velünk?” „De. Az. Én azt hittem először, hogy kíváncsiak rám és azért elölnek be. De most már tudom, hogy csak az ismerőseik számát akarják növelni.” Jó, ezt értem, Mátéról el is tudom képzelni, de Peti? Nem tudom, egyszerűen nem gondoltam ilyen felszínesnek. De miért is gondoltam bármilyennek? Hisz nem is ismerem. Ez az én nagy problémám, mindenkiről jót gondolok és nagy csalódás, ha kiderül az ellenkezője, bárkiről is legyen szó. „A bunkók.” – ennyi jött ki a számon. „Ja.” – értett egyet Csilla is. „És képzeljétek, Kristóf is bejelölt!” – jutott eszembe hirtelen a mai nap másik legnagyobb meglepetése. „Nézd meg a dátumot.” Panni csak ennyit mondott. Ezt nem tudtam mire vélni, ezért csak meglepetten bámultam rá. Szó nélkül odaült az íróasztalomhoz és bekapcsolta a gépemet. belépett Facebookra és egy pár kattintás után odahívott minket. „Augusztus 30.– olvastam fel. És akkor leesett. – Ő is csak ismerősöket akart!” „Megvárta, amíg megvan a pontos osztálynévsor, tehát a többieket és Csillát már augusztus elején bejelölte. Téged előbb nem tudott, mert nem voltál táborban, de aztán valahogy mégis hozzájutott a nevedhez és hogy ne tűnjön annyira bunkónak, csak iskolakezdés előtt egy nappal jelölt be.” – magyarázta Panni. „És vajon miért volt olyan fontos neki, hogy ne tűnjön bunkónak?” – gondolkoztam hangosan. „Tetszettél neki és szerintem még most is tetszel neki.” – mondta Csilla, mire hozzávágtam egy párnát. Miután ki párnacsatáztuk magunkat, rájuk néztem és ezt mondtam: „Hát, lányok. Ha ilyen felszínesek a fiúk az osztályból, más vizekre kell eveznünk.” Csilla felvisított röhögés közben, mire Panni és én is elkezdtünk nevetni. Egészen vacsoráig maradtak és végigbeszélgettük az időt. Vacsora előtt sajnos el kellett menniük, ami azért kár, mert Anya tojásos nokedlit csinált és isteni volt. De menniük kellett, mondván nekik attól még iskola van holnap és nem henyélhetnek otthon, különben lemaradnak valamiről. A mai nap pozitívuma: Panni és Csilla
Posted on: Tue, 02 Jul 2013 00:03:40 +0000