Sziasztok! Ígéretemhez híven akkor pár szót ejtenék a látszólag az érdekünkben bevezetett, és minket védeni akaró, a valóságban viszont keményen a mi pénztárcánkat sújtó adónemekről, mint a Robin Hood adó, a Chipsadó, a telekom-adó, amit az LMP frappánsan Matelcsinek nevezett el, és így tovább. Az első ilyen a chipsadó, ami mögött az a nemes cél áll, hogy a gyerekeink ne jussanak az amerikai gyerekek sorsára, ne hízzanak el, illetve szokjanak rá a rendes kajára. Ennek folyománya lenne, hogy csökkennek a népegészségügyi kiadások, ha ugyanis mindenki zöldséget rág nyersen, nem lesz ennyi beteg ember. Kis naivak. Az adó lényege, hogy azok a kereskedők, akik éves szinten például 50 kilónál több chipset, vagy ötven liternél több kólát értékesítenek, (a terméklista nem teljes :)) kénytelenek literenként illetve kilogrammonként úgynevezett "népegészségügyi termékadót" fizetni. Ráadásul nem is keveset, a chipsnek például 200 forint a kilogrammonkénti sarca. De ide sorolhatjuk a vegetát meg a sós mogyorót is. Sőt, az előrecsomagolt cukrozott készítmények is beleesnek ebbe a kategóriába, aminek egyik tipikus megjelenési formája a lekvár. Két alapvető dolog miatt sántít az egész. Az egyik, hogy ezekre a termékekre egyszer az ember (azaz a végfogyasztó - ti és én) megfizet 27 százalék áfát, chipsadó ide vagy oda. Mindezen felül ez az adó ugyancsak forgalmi jellegű, ugyanis az előállított és értékesített mennyiségekre számolják - itt már felmerül a kettős adóztatás gyanúja. Ezt ki tudták védeni, végül a jogi csűrés-csavarás megoldotta, hogy Brüsszel nem likvidálta ezt a dolgot, de azért mégiscsak még egyszer fizetünk. Ha a termék korábban 200 forint volt, és most 50 forint rá az adó (250 g-os kiszerelésnél), akkor az pont 25 százalék emelés, tehát olyan, mintha dupla áfát fizetnénk. Ráadásul ha én például lekvárfőző vállalkozó lennék, akkor meg meglátszik a másik probléma az ügyben. Az ugyanis, hogy nekem mennyibe kerül fenntartani a céget, jelentősen befolyásolja a termékem minőségét és árát is. Ez pedig kis hazánkban a bruttó bér 63 százalékát kitevő járulékokkal nem kevés pénzt jelent a termék önköltségén felül is. Ha mondjuk egy közép- vagy alsó kategóriás lekvárt főzök, mert erre van kapacitás, és van ugyan benne sok cukor, de gyümölcs is, és azért van kereslet a lekvárra, mert nem egy teszkógazdaságos a minősége, akkor engem kb. ki is nyírtak ezzel az adóval. A kilónkénti 200 Ft-os adótétel az 250 grammonként pont 50 forinttal drágítja meg a termékemet, ha nem vagyok annyira jótét lélek, hogy benyeljem a profitomból, amire egyébként az áruházlánc kényszeríteni próbál - tehát az ő adóját is nekem kell megfizetni. Na ez az 50 forint üvegenként pont az az árkülönbség, amivel a prémium kategóriás lekvároknál olcsóbb vagyok, nekem ugyanis polcpénzt, meg kitudja még mit kell fizetni, hogy árulják a lekváromat, azért kerül majdnem annyiba, mint egy magas gyümölcstartalmú import termék. A minőségem viszont lehet, hogy nem éri el pl. az import Schwartau lekvárok színvonalát. Mit tesz ilyenkor a vásárló? Ha úgyis csak 20 forinttal kerül többe a Schwartau, mert ennyit voltam kénytelen érvényesíteni az árban az adó miatt, akkor már úgyis mindegy, megveszi azt, mert nyilván nem 20 forinttal tart jobbnak egy márkás terméket - és ilyenkor sajnos nem a hazafias érzelmek dominálnak. Mi következik ebből? Én és a magyar, munkahelyeket teremtő, adófizető (az enyém fizetne adót :D) vállalkozásom megyünk a lecsóba, míg a német terméket forgalmazó multi egyre nagyobb forgalmat realizál. Az oké, hogy a Schwartau után is fizetni kéne, de mivel meg van adva, hogy mennyi cukortartalom után kell fizetni, lehet, hogy a termékösszetétel miatt épp megússzák. Ráadásul az import valahogy mindig olcsóbb ezeknek a nemzetközi áruházláncoknak - ha ügyesen szervezik a logisztikát, márpedig ügyesen szervezik, az áfa-kulcsok különbözetén egészen sok pénzt meg lehet spórolni. A slusszpoén pedig az, hogy ettől a magyarok nem kifejezetten esznek kevesebb chipset vagy isznak kevesebb kólát. A HVG nemrég arról cikkezett, hogy sem só sem cukor nem fogy kevesebb, de ezer munkahely megszűnt, és öngólt lőtt magának a kormány, ugyanis a megszűnt cégek iparűzési és társasági adója is kieső tétel. Nincsenek jó híreim, a többi adónem is hasonló hatással van a gazdaságra.
Posted on: Wed, 24 Jul 2013 15:00:59 +0000