Tegyük fel, hogy egy élő embert darabokra szabdalunk. Külön-külön megvizsgáljuk az egyes szerveket, majd a darabkákat összerakjuk, összeragasszuk s (látszólag) ugyanazt az embert nyerjük vissza. Csak egy valami hiányzik belőle: az élet, ami a felszabdalás során valahová tovatűnt. Így járunk mi is, amikor a világot fürkésszük, fogalmainkkal, gondolatainkkal fölszabdaljuk, hogy majd leírásokkal újfent összeragasszuk.. s a világ egy élettelen hullává válik. ervinkery.blogspot
Posted on: Mon, 08 Jul 2013 07:57:37 +0000
Recently Viewed Topics
© 2015