Tetris története, avagy miből lesz a cserebogár Egy félelemmel rettegéssel küzdő kis corso leányként került hozzánk, nem sok jó történhetett eddigi életében, rossz annál inkább. Nem kommunikált, elképesztő félelemmel nézett az emberekre, soványan és kiszolgáltatottan. 2013.03.16-án meglógott a Noé Állatotthonból, de egy héten belül sikerült befogni és szökésbiztos kennelbe elhelyezni. Ezután egy intenzív rehabilitáció kezdődött. Nyitni, bátorítani, jó élményekkel, finom falatokkal az ember közelében való biztonságérzetét megadni, ez volt a feladatunk. A pórázra vétellel megküzdöttünk, bevackolta magát a házba és onnan kellet kivarázsolni vagy fogócskáztunk a kennelben. Agressziót nem mutatott, de igyekeztünk minden alkalommal türelemmel, nyugalommal közeledni felé. Szépen lassan indult egy jobb élet felé, tapasztalva, hogy az emberek között vannak jók is, akik nem bántják őt, akiktől csak jót kap, rengeteg simogatást szeretet. Minden alkalom után bizakodóbb és nyitottabb lett. Előbb csak az udvaron építgettük, majd megpróbálkoztunk a sétával, mind sikeresek voltak. Ha már mentünk messziről kiszúrt minket és figyelt és amikor teljes volt számára a bizonyosság jött ki a házából, s jött a kennel falához kétlábon üdvözölve élvezte a találkozást, a félelem eltűnt a szeméből egy egészen más dolog volt ott a rajongás és a viszontlátás öröme sugárzott Tetrisből. Hihetetlen, hogy pár találkozás után ekkora változáson ment át. Ha nem hozzá mentünk elsőre akkor balhézott, hiszen annyira várt és látta, hogy jövünk. Egyre magabiztosabb lett, s ennek a legbiztosabb jele, hogy aki nem szimpi mint egy hős amazon két lábon és harciasan ugatja. Csak néztem a távolból, ez egy újabb előrelépés. Teljes a bizonyosság jó kutya lesz tuti! Úgy gondolom sikerült újra egy corsot megmentenünk és nem csak a testét, hanem a sérült lelkét is. A teljes cikk fényképekkel, videóval itt: canecorsomentes.hu/index.php?pid=2&cid=145
Posted on: Wed, 31 Jul 2013 16:08:21 +0000