Tévhitek az izomlázról Aki sportolt már keményen, akár egyszer is életében, annak ismerős az érzés, amit másnap, vagy inkább harmadnap érezhetünk. A megdolgoztatott testrész duzzadt (bedurrant), feszes, merev, időnként emelkedett hőmérsékletű, és fájdalmas. A fájdalom kifejezetten mozgatásra jelentkezik, különösen a nyújtó hatású gyakorlatoknál. Ezt a nem éppen kellemes érzést az izomláz okozza. Bevallom őszintén, hogy én nagyon szeretem, ha egy kicsit érzem edzés utáni nap az izmaimat. Tudom, hogy az edzésem valóban hasznos volt, és a fittségi szintem fejlődését szolgálta. A túl könnyű edzés nem vált ki a szervezetben kellő ingereket az adaptációs folyamatok megindulásához, tehát a fittségi szint az edzés után változatlan marad. Függetlenül attól, hogy edzett vagy-e, vagy edzetlen, az izomláz senkit sem kímél. Ha új gyakorlatokat tanulunk, jobban koncentrálunk a már ismert feladatra, vagy megváltoztatjuk a terhelés valamelyik összetevőjét (emeljük az ismétlésszámot, a sorozatszámot vagy az ellenállás nagyságát, esetleg csökkentjük a pihenő időt) könnyen megeshet, hogy másnap szinte moccanni sem tudunk az izomláztól. Edzetlenek könnyebben, edzettek, vagy élsportolók nehezebben esnek áldozatául. Ha az edzés összetevőit és a gyakorlatokat nem változtatjuk, nem lesz izomláz ugyan, de az edzettségi állapotunkban sem történik fejlődés. Ez nem feltétlen jelenti azt, hogy izomláz nélkül nincs fejlődés! Meg kell találni azt az optimális edzésterhelést, ami még nem okoz kínzó fájdalmakat, de elég erős ahhoz, hogy az adaptációs folyamatok létrejöjjenek. De mi is valójában az izomláz? Régebben azt gondolták, hogy az anaerob laktacid anyagcsere folyamatok végtermékeként keletkező tejsav a ludas, de ezt mára teljesen felülírták a modern kutatási eredmények. (Bővebben a tejsavról korábbi cikkemben olvashatsz: ftcorner.hu/kozerthetoen-tejsavrol/ ) A fent említett, szokatlan edzésingerek hatására az izmokban mikroszakadások keletkeznek. Ilyenkor tulajdonképpen az izomsejtek fala nyílik meg, hogy befogadja a sejtek közötti térben tétlenül kóválygó őssejteket (satellit sejt), ami a zárt sejtfalon képtelen lenne áthatolni. Az izomsejt belsejébe belépő őssejt egy újabb sejtmaggá alakul. Az izomsejtek (az idegsejtekkel egyetemben) képtelenek az osztódásra, ezért az izomtömeg növelése az izomsejtek méretének növelésével érhető el. A megnövekedett méretű sejt ellátásához a sejtmagok számát is növelni kell. Az új sejtmag a belépő satellit sejtből alakul át. Így lehetséges az, hogy vázizmaink több sejtmagos sejtekből állnak. Ezek az őssejtek minden ember vázizomzatában megtalálhatóak, de míg születéskor izomzatunknak kb. 30%-át teszi ki, ez a szám 2 hónapos korunkra már csak 5% lesz, és számuk a kor előre haladtával egyre csökken, és aktivitásuk is lassulni fog. A lassú rostokban (vörös rost) két-háromszor nagyobb arányban találhatók, mint a gyors (fehér) rostokban, és ott is az erek, valamint az ideg-izom kapcsolatok környékére koncentrálódnak. Ennek magyarázata, hogy az aerob energianyerő folyamatokhoz gazdagabb érhálózatra, és megfelelő oxigén ellátásra van szükség. Az őssejt aktivitását nitrogén monoxiddal (NO) lehet növelni. A sejtbe beépült és sejtmaggá alakult őssejt hatására tehát a sejt mérete növekszik (hipertrofia), az izom keresztmetszete nő. Izomsérülések esetén az osztódásra képtelen izomsejt az őssejtek osztódása által képes regenerálódni. Magát az izomlázat a nociceptor (fájdalomérzékelő receptor) érzékeli. Ezek a test minden részén megtalálhatóak. Az ilyen szabad idegvégződéseket több kémiai anyag is ingerelheti az izomban, amit fájdalom ingerként érzékelünk. Ilyen pl: a bradykinin, a NOS, a nitrogén-monoxid, a szövetközti folyadék nyomás változása. Ha a fájdalmat csökkentem, vagy az azt kiváltó ingert megszüntetem, növelhető a terhelés. Ezért szerepelnek dopping listán a fájdalomcsillapító készítmények. Ha az edzés után kínzó izomlázat tapasztalunk, segíthet a könnyű masszázs, a meleg fürdő, a szauna, a különféle illóolajak és fürdősók, az izomlazító készítmények, és természetesen a könnyű edzés. Ilyenkor hasznos a futás, kocogás, az úszás és a nyújtó, lazító hatású gimnasztikai gyakorlatok. Remélem meghoztam a kedveteket a kemény edzéshez, hiszen alibi gyakorlatokkal csak az idődet pocsékolod! Takács Kinga személyi edző, Folyondár
Posted on: Tue, 03 Dec 2013 08:47:06 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015