Tökéletesebb pihenés, nagyobb teljesítőképesség Az edzésélettani szakértők tapasztalatai szerint a hetente többször, a nyugalmi állapot maximális oxigénfelvételét meghaladó oxigénigényű munkavégzés vezethet a teljesítőképesség növeléséhez. Az élettani hatások erőssége természetesen alapvetően az edzések számától és a végzett mozgásforma intenzitásától, minőségétől függ. A legtöbb edzésélettani vizsgálatot a szíven, illetve a vérkeringési rendszeren végezték. Az alkalmazkodási folyamat révén - a szívizomrostok megnyúlásából és megvastagodásából adódóan - megnő a szív teljesítőképessége, az egy perc alatt továbbított vér mennyisége, vagyis a perctérfogat. Nem edzett fiatal emberben a perctérfogat nyugalomban 4-5 liter, rövid ideig tartó, nagy erőfeszítéskor pedig maximum 20-24 liter lehet. Edzett egyéneken viszont a teljes erőbevetés idején 32-35 literes értékeket is mértek. Terhelés hatására tehát az edzett szív nagyobb teljesítményre képes. Nyugalomban viszont tökéletesebb az edzett szív pihenése is, ami a nyugalmi állapot alacsonyabb pulzusszámában mutatkozik meg. Más belső szervek alkalmazkodásáról a kutatók még nem tudnak annyit, mint a szívről, de a tapasztalataik szerint az edzettségi alkalmazkodás lényege: nyugalomban tökéletesebb pihenés, terhelésre nagyobb teljesítőképesség. Vastagodó izmok A rendszeres testedzés hatására az izmokban is jellemző változások figyelhetők meg - az izomtömeg megnövekedése, az izomrostok megvastagodása - az izom ugyanis egy olyan gép, amelyet a használat nem koptat, hanem gyarapít. Lényegesek azok az anyagcsere-változások, amelyek rendszeres dinamikus mozgás hatására az izomzatban megfigyelhetők. Például az első edzéseket követő, a későbbiekben megszűnő izomláz jelzi ezeket: az izom anyagcseréje átállt a nagyobb igénybevételre, az izommunka közben felszaporodó anyagcseretermékeket bontó enzimek működése fokozódott. Nagyobb aktivitással működnek az energiát szolgáltató folyamatok, ami jól mérhető az izom és a máj megnövekedett glikogénkészletén, a szervezet gyorsan mozgósítható energiakészletén. A sport több mint gyógyszer A nagyvárosban élő, civilizált embernek a rendszeres testedzés nyújtja az egyetlen lehetőséget a szervezet számára biológiai szükségletet jelentő mozgás elvégzésére. Elmulasztásával szabad utat kapnak a mozgás- és oxigénhiányból, az egyoldalú terhelésből (pl. ülőmunka) adódó elváltozások, betegségek. Egyre több betegségről, többek között a halálozási okok élén álló szív- és keringési betegségekről derül ki, hogy létrejöttükben a mozgáshiány is szerepet játszik. A sport minden életkorban az egészséges életmód fontos része, és betegségmegelőző hatása mellett egyre több betegség gyógyításában és utókezelésében is értékes eszköz. A stressz talaján kialakult neurózis és egyéb panaszok gyógyításában is fontos szerepet kap a rendszeres testedzés. A fizikai aktivitás jótékony hatása megmutatkozik számos, az életminőséget alapvetően befolyásoló tényezőn is az étvágy javításától kezdve a nyugodt alváson, a kiegyensúlyozott kedélyállapoton át a nagyobb teherbíró képességig. A sport több mint gyógyszer: számos közvetlen gyógyhatással is rendelkezik, de hat az egész emberre. Számos betegség gyógyításában értékes kiegészítője a gyógyszeres és egyéb terápiás eljárásoknak. A mozgás az agyat is karban tartja A mozgás, a fizikai munka idős korban hozzájárul a szellemi képességek megőrzéséhez. Minél hosszabb ideig tart és minél intenzívebb a mozgás, annál jelentősebb pozitív hatást gyakorol az agyra, állítja egy hosszabb időn át végzett európai felmérés. Holland, olasz és finn kutatók 295 olyan ember adatait értékelték ki, akik 1900 és 1920 között születtek. Összegezték és tanulmányozták, hogy az illetők 1990 és 2000 között milyen tevékenységi formákat végeztek (séta, kerékpározás, sport, kertészkedés), és ezt egybevetették az érintettek szellemi képességeinek állapotával. Önmagában is jó Azoknál a férfiaknál, akik fizikai tevékenységüket e tíz év alatt egy vagy annál több órával csökkentették, 2,6-szor nagyobb mértékben esett vissza az agyi tevékenység, mint azoknál, akik fenntartották a korábbi napi "penzumot". "Tanulmányaink eredményeként közel járunk annak kimondásához, hogy a fizikai aktivitás öregkorban önmagában jó karban tartja az agyat" - jelentette ki a Neurology című amerikai szaklapban Boukje van Gelder holland kutatási programvezető. Úgy véli, hogy a mozgás javítja az agyi vérkeringést és általában az agy vérellátását, ezáltal pedig csökken az aggkori elmegyengeség és a szélhűdés kockázata. Ezenkívül nagyon valószínű, hogy a fizikai tevékenység jó hatással van az idegsejtek állapotára az agy hippocampus részében, vagyis azon az agyi területen, amely igen lényeges szerepet játszik az emlékezőképesség szempontjából. Gyerünk mozogjon!
Posted on: Thu, 05 Sep 2013 08:55:24 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015