Uniós büntetés Megkapta az újabb pofont Bukarest a schengeni csatlakozás ügyében: immár maga José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke ismerte be, hogy sem Románia, sem Bulgária nem csatlakozhat januárban a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött uniós övezethez, mivel túlságosan sokan ellenzik ezt a jelenlegi tagállamok közül. kronika.ro/kulfold/biztos-schengeni-kudarc A döntésnek vélhetően több oka is van. Minden bizonnyal az a Bukarest által mindig emlegetett vád is közrejátszott benne, hogy az ellenzők belpolitikai okokból, választási megfontolásból tesznek keresztbe a két balkáni ország felvételének. Ezzel akarják ugyanis olyan színben feltüntetni magukat az érintet kormányok a választók előtt, hogy megvédik őket a keleti irányból leselkedő bűnözőktől és koldusoktól, valamint a nem kívánatos vendégmunkásoktól. Nem lehet ugyanakkor kizárni azt sem, hogy a további ellenkezéssel a Ponta-kormány igazságszolgáltatás elleni támadásait kívánják büntetni. A kabinet épp hogy részben helyreállította megtépázott renoméját az államfő menesztése érdekében indított tavalyi akcióját követően, amelynek során megszállták az ezt megakadályozni képes állami intézményeket, és megpróbáltak nyomást gyakorolni az alkotmánybíróságra is. Akkor az EB elnöke kemény hangnemben bírálta Bukarestet, és kétségbe vonta a kormány jogállam iránti elkötelezettségét. Ponta meakulpázásai után úgy tűnt, megnyugszanak a kedélyek, néhány hete azonban kurtán-furcsán menesztették a korrupcióellenes ügyészség (DNA) korrupcióellenes osztályának vezetőjét, majd újabb sorozatos bírálatok érték az ügyészeket a kormány részéről – legutóbb maga Victor Ponta miniszterelnök nevezte részrehajlónak a DNA-t. Az ilyen lépések – megspékelve azzal, hogy továbbra is kormánytag maradhat az a miniszter, aki ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, illetve hogy a parlament nem járult hozzá több, honatyai mandátummal rendelkező exminiszter elleni bűnvádi eljáráshoz – ha másra nem is, ürügynek jók ahhoz, hogy a kedvezőtlen igazságügyi jelentésre hivatkozva tovább lehessen halogatni Románia schengeni csatlakozását. Ez ugyanakkor semmi esetre sem csökkenti Ponta és a kormány felelősségét. Az egyébként tény, hogy az EB is elismeri: Románia teljesíti a csatlakozás technikai követelményeit, és korábban sehol sem rögzítették, hogy a schengeni belépéshez kedvező igazságügyi jelentésre van szükség. Azonban a jelek szerint a régebbi uniós tagállamok mostanra elégelték meg, hogy az elhamarkodottan fölvett keleti tagok a biztos tagság tudatában megfeledkezni látszanak a jogállamiság kiteljesítéséről és a szociális, gazdasági és jogi lemaradások lefaragásáról szóló ígéreteikről. 2007-ben ugyanis Románia és Bulgária sem teljesítette maradéktalanul az uniós csatlakozási követelményeket, Brüsszel azonban úgy értékelte, hogy a kedvező döntés, és a többi tagállam jó példája majd ösztönzőleg hat az ország vezetőire. Nem így lett, mind a jogállamiság, mind a lemaradás behozását szolgáló uniós források felhasználása kívánni valót hagy maga után. Ez pedig – mivel ráadásul egybeesik a régebbi tagállamok szociális és gazdasági válságával – arra ösztönzi a nyugati tagokat, hogy, ha már az EU-ból kiakolbólítani nem lehet őket, legalább ilyen formában jelezzék az új tagoknak, hogy elégedetlenek eddigi uniós teljesítményükkel. Büntetőintézkedésről van szó, amelyet ugyan a politikai elit magatartása váltott ki, de az ország minden polgárát egyformán sújtja.
Posted on: Mon, 18 Nov 2013 20:41:54 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015