Vivi Takács küldte egy sztori Zayn-ről:) mrs.niall 2013-at írunk. Én már vagy kér éve a pszichiátrián ülök. Gondolom sokan kíváncsiak vagytok , hogy mért kerültem ide , vagy hogy hogyan. Erre a válasz nehezebb mint gondolnátok. Pontosan ma három éve hogy a férjemet a szemem láttára ölték meg. Az én életemet is csak egy hajszálnyi választotta el a haláltól. De nem is bánnám ha most én feküdnék a temetőben egy fa koporsóban a föld alatt. Nem az a személy akivel le szerettem volna élni az életemet. Minden milyen más lenne ha azon a napon nem hisztizek , és nem vágom le az utat hazáig. Akkor minden más lenne. Most lehet , hogy együtt ülnénk a közös lakásunkban és a gyerekünket néznénk. És ő is nézhetné. Nem csak én . Minden egyes nap. Oly nehéz ránézni , mikro annyira hasonlít rá . Olyan sármos mint az apja. A szemei az enyémek , minden más az övé. Annyira fáj . Főleg mikor visszaemlékszem az utolsó szavaira. „ Vigyáz , vigyáz szerelmünk gyümölcsére , helyettem is. Szeresd úgy ahogy engem szerettél, tudom akkor mindene meglesz. Szeretlek titeket. Szeretlek Dóra. Mindig is szeretni foglak.” Mindig elkap a sírás mikor eszembe jut . De tudom , hogy figyel minket. És azt is figyeli hogy mit csinálok. És ezért próbáltam talpra állni. És sikeres volt . Ma kiengednek. És két év után meglátogathatom a sírját. Gondolom átfutott az agyatokon , hogy most ki vigyáz a gyermekünkre. A válasz pedig Réka a nővérem. És mért nem a szüleim , mert nincsenek. Nem kelletünk nekik mikor megszülettem. Rékával együtt aki akkor volt 13 éves . Ő nevelt fel. Neki köszönhetek mindent. De visszatérve a szabadulásomra , mert nem tudom máskép nevezni. Végre valahára kijutok innen és én nevelhetem a fiunkat . De amíg várakozom addig elmesélem azt a fájdalmas történetet. Hogy mi is történt . Jobb ha a legelején kezdem. A megismerkedésünknél. *Vissza emlékezés* - Réka muszáj ? - kérdeztem meg újra nővéremet . - Igen ! És többet nem akarom meghallani ez a kérdés. Öltözz tíz per és megyünk. - Remek.. - Tessék ? Mondtál valamit? - Nem ... nem mondtam semmit már megyek is. - Nevettem . Olyan jó , hogy bár mi van vele mindig tudok nevetni. Fel húztam valami csinost. Récs ( így becézem ) kitalálta , hogy menjünk el színházba. Nem vagyok oda érte de azért elkísérem. Volt amikor jó volt egy-egy darab , de az ritka esetnek számított. Én inkább az a mozis, bulizós csaj vagyok. Persze tudok komoly lenni ha kell , de jobban szeretek lazulni. Abból a tíz percből fél óra lett mert késett a taxi . Mire odaértünk addigra már elkezdődött. Fent ültünk a páholyban. Négy hely volt és mi csak ketten voltunk , furcsálltam is , hogy csak mi ültünk ott. De utánunk nem sokkal jött két srác. - Sziasztok ide szól a jegyünk. Leülhetünk. – kérdezte az idősebbik. Ekkor láttam meg először. - Persze . Hát hát ha ide szól. – mutattunk a mellettem levő két helyre . * Jelen* Hát igen. Zayn . Zayn Jawadd Malik. Így hívják azt a személyt aki örökre megváltoztatta az életemet. *Vissza emlékezés * Zayn leült mellém . Az egész előadást végig beszéltük . Megismertük egymást, meséltünk egymásról. Nagyon megkedveltük egymást. - Nincs kedved eljönni velem randizni ? - De szívesen . mikor és hol ? - Holnap . persze ha nem jó akkor… - De tökéletes. - Nálam . Majd csinálok valamit . - Te ? Tudsz főzni ? - Rosszul fejeztem ki magam . Majd rendelek valamit . – nevettünk. Olyan jól éreztem magam. - Rendben. És hogyan jutok oda ? - El megyek érted. És… elkérhetem a számod ? - Persze .06102233445. - Ez igen egyszerű. Hamar meg fogom jegyezni . Kocsival jöttetek ? - Nem . Mért ? - Elvihetünk ? - Ha nem baj elfogadjunk. Köszi. - Persze , hogy nem . A végéig beszéltünk . Utána haza dobtak minket. Zayn-nal megbeszéltük ,hogy délután három körül hív és eljön értem. Izgatottan feküdtem le éjjel. Másnap nagyon furcsán viselkedtem a Récs elmondása szerint. Nekem nem tűnt fel. Zayn hívása után elkészültem és vártam. Elég messze lakik tőlünk. Olyan jó volt vele . Finomat ettünk és jót beszélgettünk. És itt csattant el az első csók. Az első randi után sorra követték a többi randik. Fél év után összeköltöztünk. Állom lakásban életem egy állom baráttal. Sokszor mondtam neki hogy sosem szeretnék felkelni , és ő biztosított arról , hogy ez nem álom . De ha az is lenne , sosem keltene fel. Pár hónapra rá megkérte a kezemet. Olyan boldog voltam. Az esküvőnkön nem volt sok ember Csak a család és a szűk barátság. De így volt tökéletes. És hát a helyszín. Görögország tengerpartján , majd a nászút. A nászút még felejthetetlenebb volt. Akkor fogant meg közös gyermekünk, Krisztián. Mikor Zayn megtudta, örömében felemelt és pörgetett a levegőben. Olyan boldogok voltunk. A terhességem alatt mindentől védett. A 30 C fokban is rám adott volna egy téli kabátot, hogy nehogy megfagyjak. De jól tűrtem, tudtam , hogy csak segíteni akart. A szülésem hamarabb beindult. Majdnem három héttel. Sajnos császárral tudtam csak világra hozni a kisbabát. De boldogok voltunk. Nagyon boldogok. Kb 3-4 hónap után elkezdett fájni a méhem . Hányingerem volt és szédültem. Elmentünk orvoshoz aki azt mondta hogy megint terhes vagyok. Olyan boldogok voltunk. Pár hétre rá nagyon rosszul lettem , Zayn bevitt a korházba és megvizsgáltak. Aznap még haza engedtek , mondván hogy másnap megmondják az eredményeket. Másnap közölték velünk , hogy elvetéltem. És ha ez még nem lenne elég nem is leszek képes kihordani több gyereket. Azt is kész csodának tartották , hogy Kriszt kihordtam. Összetörtem. Nem bírtam elviselni. Annyira rosszul lettem , idegileg , hogy Zayn pár napra átvitte a fiúnkat Récs-hez. Másnap veszekedtünk. Sosem veszekedtünk még, sosem. Kisseb vitáink sem voltak. Persze nem értettünk mindenben egyet de egy hangos szó nem volt sosem. De aznap igen. Nagyon csúnyán összevesztünk. Én elrohantam otthonról. A telefonom kijelzőjén felváltva villogott Récs és Zayn arcképe. Nem beszéltem senkivel csak mentem. Zayn autója állt meg mellettem. Azt mondta , hogy sajnálja és , hogy menjek haza. De én nem én makacskodtam . Hisztiztem , hogy ő nem szeretne tőlem gyereket többet ezért ilyen higgadt . Olyan dolgokat vágtam a fejéhez amiket nem szabadott volna. Mint például, hogy nem szeret és a gyereket sem szereti. Meg hogy kihasznált és biztosan nem szeret azért nem bántja a dolog. Nem kellet volna azt mondanom. Mikor kimondtam azt , hogy ne szert minket , megütött. Nem erősen csak épp , hogy súrolta az arcomat a keze. Elrohantam. Haza felé vettem az irányt. Tudtam hogy ha a szokásos utat választom ott utánam jön autóval. És a másikat választottam. Sötét volt. Nagyon sötét. Féltem . Kiabáltam és sírtam. Észrevettem Zayn-t és felé rohantam. Olyan jó volt mellettem tudni. Mindent elfelejtettem pár percre. Ekkor zörgést hallottam. Megláttam egy alakot kirajzolódni a fák között. Nagyon megijedtem. A tarkómon éreztem egy tompa ütést és elestem , annyit még éreztem , hogy Zayn is mellém esik. A következő képem az annyi , hogy felébredek egy tömlöc szerűségben és a kezemnél fogva vagyok fel lógatva . Annyi ra hogy a térdem éppen leér a földre , így térdelni tudok. Zayn velem szemben, ugyan így. Ő még nem tért magához. Sokáig szólítottam mire észhez tért. Megpróbáltam közelebb menni , de amint előre léptem ő feljebb ment. Hátra léptem ő lejjebb esett. Nagyon rossz volt. Étlen szomjan. - Sajnálom. Én nagyon sajnálom. – kezdtem el sírni. . Nem haragszom. Te se haragudj a pofon miatt. Nem gondolkoztam . Tudod , hogy sosem ártanék neked. - Tudom. – küldtem neki egy lég puszit. Amit elfogadott és vissza is küldte. Abban a pillanatban egy fickó lépett be a cellába. Röhögni kezdett rajtunk . Közelebb jött hozzám és a fejemet felemelte , hogy őt nézzem. Simogatta a hajam , majd hátra rántotta. Mire én felszisszentem. - Enged el ! Dave ne nyúlj hozzá ! - kiáltotta el magát Zayn . - Zayn, Zayn, Zayn. Maradj csendben vagy kivágom a nyelved. - Vágott le neki egy nagy pofont az az alak . - Zayn! Te ismered ezt az alakot ? . kérdeztem meglepődve. Honnan ismer ilyen embereket. - Hé kislány mint halottad , van nevem . Dave . Dave McLine. – nem brtam tovább, már hányingerem volt ettől az alaktól. Szembe köptem. - Ez hatalmas hiba volt , kislány. Megfogta a kést és a hajamat majdnem tőből levágta . Olyan szép majdnem fenékig érő volt a haja. Az még hagyja ám de meg fogta és beletömte Zayn szájába, aki fulladni kezdett. - Kérem ne !!! Kérem. Mondja mit szeretne. Csak hagyja abba. – sírtam - Na végre megjött a kisasszony esze. – nevetett. Kivette Zayn szájából a hajamat és felém indult. Zayn nagyon szaporán vette a levegőt. De legalább élt. Felálltam és nyújtózkodni kezdtem hogy le tudjon feküdni egy kicsit. Sikeres volt Zayn egyre ki egyensúlyozottabban vette a levegőt. Dave csak állt és röhögött. - Még visszajövök érted Zayn . ne feled még megkapod a büntetésed azért amit tettél. – Kimentek . Megint kettesben voltam Zayn-nel . Nem tudtam elképzelni , hogy mit tehetett azért , hogy ezt csinálják. - Mi történik itt Zayn ? Kik ezek ? Honnan ismered őket ? - tettem fel pár kérdést , pedig ezer meg ezer kérdésem lenne. - Nem tudom , mit akarnak . De ők rosszak. Nagyon régről ismerem őket. - Szerinted elég ha tő mondatokat mondasz ? Bassza meg Zayn ,fogva tartanak és meg akarnak ölni. Nekem ne tő mondatokat mondj hanem mond el mi van. - Te.. csúnyán beszélsz. - Igen. De ha nm mondod le akkor cifrábbat is mondok, de az megkeserülöd. Gyerünk Malik . Mond ! - Oké. Mielött téged megismertelek rendőr voltam. - Igen ezt tudom. És…? - Várj , had fejezzem be. És Dave bátya Zack drogot és nőkkel kereskedett. Mikor elkaptuk őket Zack dulakodni kezdett velem . Fegyvert rántott de én gyorsabb voltam. Lelőttem. Dave még csak 15 éves volt. Végig nézte ahogy az egyetlen élő rokona előtte hal meg. És megmondta , hogy ezt velem is megfogja tenni. De mivel nekem nem volt testvérem a szüleim meg már nem élnek. Így…. - Így maradtam én. Meg akar ölni a szemed láttára. - Igen. Sajnálom. - Nem kell. Boldogan halnék meg érted. – ekkor megint ki nyílt az ajtó. - Milyen romantikus. Majd el sírom magam. - Mit akarsz ? Megölni előtte ? Ez a nagy terv ? Gratulálok eredeti ötlet. – csak úgy köptem ki a fogaim közül a szavakat. - Nem. - Nem ? - kérdeztük egyszerre Zayn-nel. - Nem. Zayn-t fogom megölni. Úgy hogy te nézd végig. Úgy fog meghalni , hogy tudja , hogy nem tehet semmit az ellen hogy lásd szenvedni. És nem láthat se téged se a fiatokat , soha többe. És neked ezzel egyűt kell élned , hogy a szemed láttára halt meg és nem segítettél. Lehet hogy ez neki rövidebb ideig fogy fájni de sokkal jobban. - Nem !!!!! Ezt nem teheti . Engedjen el minket!!! Halja ?! - ordítottam. De felesleges volt. Csak röhögött. Zayn-t elkezdték ütni , verni. Utána durvább eszközökhöz folyamodtak. Rossz volt nézni , hogy szenved . Próbált erős maradni , hogy ne lássam a félelmét és a fájdalmát. De nem ment neki olyan jól . - Dóra….én sajnálom. – mondta sírva. - Ne Zayn. Ne sajnáld. Tudod , hogy szeretlek. - Olyan megható. Hagyjátok abba a nyálzást. Zayn. Az utolsó megszólalásod jön el most használd ki. - Vigyáz , vigyáz szerelmünk gyümölcsére , helyettem is. Szeresd úgy ahogy engem szerettél, tudom akkor mindene meglesz. Szeretlek titeket. Szeretlek Dóra. Mindig is szeretni foglak. – sírt , keservesen sírt. Úgy mint én. - Én is szeretlek . Nagyon . Mindig is szeretni foglak. – mikor ezt kimondtam Dave felemelt egy kardot és levágta Zayn fejét. Egy világ omlott bennem össze. A szerelmem feje a lábam előtt hevert. Sírtam keservesen sírtam. Nem bírtam feldolgozni. - Zayn!! Zayn!! - ordítottam a nevét. - Szerintem fölösleges nem halja. – röhögőt az a szemét disznó. Mindenkit kiküldött . Csak mi ketten és Z…Z…Zayn holteset maradt a cellában. - Szemét disznó . Megölte . Maga megölte őt !! Ne merjen hozzám érni. - Kismadaram . Muszáj lesz tűrnöd. A bosszúba bele tartozik az is hogy a szeme láttára foglak megerőszakolni. Még ha nem is fogja fel. - Ne . Ne merészelje. Vegye le rólam a kezeit. – mikor hozzám simult el tudtam kapni a fegyvert. A kezemet simán tudtam mozgatni mert az őrültek leszedték Zayn kezéről a láncot. A Fegyvert meghúztam egyből a fejére céloztam. Meghalt . Hang tompítós volt. Ennek a helyzethez képest örültem. Legalább volt időm kitalálni valamit. Sírva és remegő kézzel megfogtam Zayn fejét és a teste mellé raktam. Oda ahol lennie kéne , mikor él. De nincs ott és nem él. Elbúcsúztam . Búcsú képen még egy puszit nyomtam a szájára és levettem a nyakláncát. Hogy mindig velem legyen. Dave-től elvettem a kulcsokat és szökésnek eredtem. Nem volt túl nehéz megszöknöm csak két embert kellet kicseleznem akik kártyáztak. Mikor kijutottam és elég mesze kerültem tőlük még jobban rohanásba kezdtem. Kiértem az erdőből és Récs háza felé vettem az irányt. Hamar odaértem. Mikor megláttam össze estem csak zokogtam . Bent a házban ültem a kanapén kezemben Krisztiánnal és sírtam. Keservesen sírtam. - Dóra , mi történt ? Hol van Zayn? - Zayn … Meghalt. Megölte az az őrül. - Mi ? Hogyan ? mikor ? Te megmenekültél. De hogyan ? - Hagyjál . Nem látod , hogy nem akarok róla beszélni ? - Bocs . Tényleg nem voltam tapintatos. Add oda Krist . Menj és mosakodj meg. - Nem adom oda. Vedd el a kezed a fiamtól. Kicsikém nem hagyom hogy bántsanak . de nem ám. Hallod Zayn vigyázok rá , ahogy kérted. Nm engedem hogy bántódása essen. – kezdtem érezni , hogy becsavarodok. - Dóra . Én a nővéred vagyok . Ne félj mellettem biztonságban vagy. – mondta , de nem érdekelt . Fogytam magam a fiammal és felmentem a vendég szobába. - Gyere ki. Nyisd ki az ajtót Dóra. - Nem . Menj el . – ordítottam . Vagy két óra telhetett el mikor berugták az ajtót és két fehér ruhás férfi és egy nő felém jött. A nő elvette tőlem a fiam. A két férfi pedig kényszer zubbonyt adtak rám. - Ez mind a te hibád. Miattad veszik el a fiam. Nem veszíthetem el őt is. Nem egyszerűen nem. - Ne mond ezt kérlek . Ezt miattad teszem. Mert szeretlek. – mondta a könnyeivel küszködve. - Nem !!! Te nem szerethetsz az csak Zayn teheti meg és a kisfiam. Más nem megértetted ?! - ordítottam Récs-el. A férfiak elvittek a nő pedig Récs kezébe adta a fiam. Az én kisfiam. És a pszichiátriára vittek. *Jelen* Hát igen két évig voltam itt. Közben rájöttem hogy Récs tényleg miattam csinálta. Miután javult az állapotom Récs sokszor jöttek be látogatni . Az utóbbi időben minden nap voltak. Azt sajnálom hogy lemaradtam arról , hogy mászott hogy ült és hogy ment először , és még az első szaváról is lemaradtam . De legalább az anya szó volt az. És tudja , hogy én vagyok az . Csak nekem mondja. Olyan büszke vagyok rá. Nehéz lesz neki apa nélkül felnőnie , mert nekem nem kell más csak Zayn. Hát eltelt az idő . Megjött Récs és most már a kezemben fogom a fiam. A fiunkat . ÉS tartok kifelé . Hogy felneveljem a gyermekünket. Nehéz lesz egyedülálló anyaként . De nem kell nekem apa pótlék. Nem udnék mást szeretni Zayn-en kívül. Nekem a mindenem volt az a srác. Az életem. De most , hogy ő nincs , már csak a fiamért élek. Hányszor gondolkodtam, azon hogy feladom az életem és utána megyek, de mindig megalított az a tudat , hogy faim kint vár és szeret. Kiértünk a kapun végre valahára. - Anya. – mosolygott. - Igen kisfiam? - mosolyogtam vissza rá . - Anya szeretjek. – Adott egy puszit az arcomra. Az első mondata . És nekem . Ezt. Nem bírtam leplezni örömömet. Pár könnycsepp gurult végig az arcomon. - Én is kisfiam én is. – adtam egy puszit neki. - Hallod Zayn . A fiunk első mondat. Ígérem a fiad tudni fogja milyen jó ember volt az apja. Szeretlek és örökké szeretni foglak! - kiáltottam felnézve az égre mintha hallaná és nézne minket. De én tudom , hogy így van . Érzem , é amennyire lehet boldog vagyok és a fiamnak is megadom azt a boldogságot amit én kaptam az apukájától az én Nagy Ő-m töl. A jövő ? Az bizony egy nagyon jó kérdés. Ahogy Zayn mondaná az már a jövő zenéje. * VÉGE*
Posted on: Sun, 21 Jul 2013 20:26:51 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015