Zűr a szerencsejáték-iparban A A A Pál Gábor - 2010. február 20., szombat Az érdek-képviseleti vezető szerint százmilliárdokkal károsították meg az embereket és az államot is Hirdetés Befolyásolhatók-e a játékgépek? Százmilliárdokkal károsították meg az embereket és az államot egy illegális trükk folytán? A szerencsejátékosok érdekvédelmi szervezete szerint minden kérdésre igen a válasz, amely miatt az ügyészséghez fordultak. A szerencsejáték-ipart körüllengő visszásságok a parlamentben is témát szolgáltattak az elmúlt hónapokban. Két ügyészségi feljelentést is tett a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Egyesülete amiatt, hogy a mintegy harmincezer nyilvántartásba vett játékautomata egy részét jogszerűtlenül befolyásolhatják különféle technikai eszközökkel. Ezáltal nemcsak a játékosokat verik át, hanem a magyar államnak is több százmilliárd forintos kárt okoznak. A civilszervezet szerint bizonyos játéktermekben és vendéglátó-ipari egységekben gátlástalanul átverték az embereket, s mindezt büntetlenül lehetett megtenni.Abházi József, az érdekvédő szervezet alapítója szerint a szerencsejáték-felügyelet nem képes ellátni feladatát, ahogyan az 1991-ben megalkotott, a szerencsejátékról szóló törvény is avulttá vált. A felügyelet 130 munkatársa a legjobb szándéka mellett sem képes ellátni ellenőrzési jogkörét, nem tudja kivizsgálni az egyre sűrűsödő panaszokat. „A Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság sem képes az ország legkisebb településein is megtalálható játékgépek folyamatos, rendeltetésszerű ellenőrzésére” – mondta a szerencsejátékosok jogvédője. Állítása szerint bizonyítani tudja, miként lehet beszerelni azt a pörinek nevezett kis szerkezetet, amely az egyes játékautomaták valós pénzforgalmáról szóló számokat visszapörgeti. A hatályos jogszabály alapján minden százezredik lepörgött játék után a feltett pénzek nyolcvan százalékát ki kell adni nyereményként a gépeknek. A pörgető ezt manipulálja. A pöriről feltáró filmet is készítettek, amelyről hírt adtak a Magyar Televízióban is. A tét nem kevés, hiszen egy félkarú rablóba havonta átlagosan nyolcszázezer forintot dobálnak be. A magyarországi szerencsejáték-rendszer visszásságaival Gulyás József független országgyűlési képviselő is többször foglalkozott az elmúlt fél évben a parlamentben. A politikus és a civil érdekvédők meggyőződése, hogy a kormányzat nem akar nagyobb bevételre szert tenni a játékadóból, nem akar fokozottabb ellenőrzést a tiszta játék érdekében. Gulyás József szerint sürgősen ki kell vizsgálni, hogyan manipulálják, illetve manipulálhatják ezeket a játékgépeket. A politikus azt is kezdeményezte – egy törvénymódosítás formájában –, hogy a pénznyelő gépek adóját emeljék meg 25 százalékkal, amely tízmilliárd forintos költségvetési többletet jelentene az államnak. Az Országgyűlés az indítványt leszavazta. A kormány részéről a Pénzügyminisztérium azzal hárította el a javaslatot, hogy az egyébként csekély mértékű adóemelést már nem bírná el az iparág, a nyerőgépeket üzemeltetőknek a mostani adóteher is nagyon súlyos.Gulyás József lapunknak elmondta, a nyerőgépekkel és a játékadóval kapcsolatos visszaélések nem mérhetők a BKV-botrány néhány milliárd forintjához, itt nagyságrendekkel több pénzről van szó.A játékgéppiac bevételének és játékadó-fizetési kötelezettségének harminc százaléka származott tavalyelőtt az első kategóriájú termekből, míg 2005-ben ez az arány még csak 22 százalékos volt. A szerencsejáték-szervezők tiszta játékbevétele 2008-ban 94,6 milliárd forint volt, amely öt százalékkal több, mint egy évvel korábban. Játékadó-befizetésük viszont két százalékkal csökkent 2008-ban a 2007-eshez képest.Magyarországon körülbelül nyolcszázezerre tehető azok száma, akik gyakran vagy időközönként élnek játékszenvedélyükkel. Százezren viszont függővé váltak, amely azt jelenti, hogy ugyanennyi a családjuk életét keserítették meg, vagy tették tönkre. A szenvedélybeteg szerencsejátékosok gyógykezelése és visszatérítése a normál életbe ugyanolyan megoldatlan kérdés, mint amilyen ezen betegség prevenciója. Egyikre sincs pénz és intézmény, sem szabályrendszer. A játékgépeken, a cigarettákkal ellentétben, nincs feltüntetve, hogy függőséget okoz, káros hatásairól nem tájékoztatják a lakosságot.Abházi szerint ezen is lehetne változtatni a játékadó megemelésével, és a többletbevételt megelőzésre és a szenvedélybetegek kezelésére fordíthatná az állam. Az érdekvédelmi egyesület szóvivője abban reménykedik, hogy az új Országgyűlés nem folytatja elődei gyakorlatát, és él jogalkotói lehetőségével: megemeli a játékadót, megerősíti a szerencsejáték-felügyeletet, megszigorítja a szerencsejátékról szóló törvényt. Abházi egyben vizsgálóbizottság felállítását is szorgalmazza – aláírásokat is kész gyűjteni – annak érdekében, hogy kiderüljön: valóban százmilliárdok tűntek el az embereket és az államot is átverő csalássorozatban. „Mindezért a pártokat, a hatalmon lévőket súlyos felelősség terheli” – mondta. Kijelentette: abban is bízik, hogy az ügyészség eljárást kezdeményez, s a szerencsejáték-lobbi a politikával ellentétben a hatóságokat már nem tudja megvezetni. Kevés a felügyelő a felügyeletnélMolnár Krisztián, az APEH szerencsejáték-felügyeleti főosztályának vezetője tavaly év végén az MTV-nek a nyerőgépekkel kapcsolatosan azt mondta, 2008-ban több száz játékgépről derült ki, hogy manipulálták, miközben Magyarországon 27 ezer automata működik. Molnár szerint a felügyelet el tudja látni a feladatát, bár azt is elismerte, hogy a rendelkezésükre álló 123 tagú állomány kevés ehhez. Arról, hogy nagyjából mekkora összeg kerüli el az államkasszát, nem volt elképzelése. A szerencsejáték-felügyelet ellenőrzésének túlnyomó része az okmányok vezetésével függött össze. Korábbi közleményük szerint a pénznyerő automatákhoz kötődő hibák aránya az utóbbi időszakban csökkent, az ágazat 98 százalékos adófizetési fegyelme pedig messze felülmúlja a vállalkozói szféra átlagát. - See more at: magyarhirlap.hu/belfold/zur_a_szerencsejatekiparban.html#sthash.YDofiALn.dpuf
Posted on: Mon, 15 Jul 2013 21:06:24 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015