ÁLLAM, IGAZGATÁS, POLITIKAI GONDOLKODÁS „A jól működő többpártrendszerben mindig sok az azonos célkitűzés, az azonos elképzelés és gyakran hasonló metodika. De a létező kis különbségek, hangsúlybeli eltolódások a kritika szabadságával és ellenőrző képességével elegendők ahhoz, hogy korrekt együttműködés alakulhasson ki akár koalícióban, akár ellenzékben.” Az MDF legyen középpárt! (1989. 03. 11.) In: Modell és valóság II. 9. o. „A nemzeti gondolatot mi élő kategóriának tekinthetjük a XX. század végén is, aminek semmi köze bármiféle nacionalizmushoz, bármely kisebbséget elnyomó, vagy ezt szándékozó törekvéshez.” Az MDF legyen középpárt! (1989. 03. 11.) In: Modell és valóság II. 9. o. „Mi a nemzeti gondolatot és a demokratikus szabadságjogokat, az emberi szabadságjogokat és a társadalmi megújulás vágyát egységben, egyensúlyban valljuk, nem pedig valamiféle prioritással az egyik vagy másik javára.” Az MDF legyen középpárt! (1989. 03. 11.) In: Modell és valóság II. 9-10.o. „A megbékélésnek a rációban, az értelemben kell fogannia, az érzelmi kiengesztelődés hosszú folyamat, nem történik meg azonnal.” Nagy Imre és mártírtársai emléktáblájánál. (1989. 06. 15.) In: Modell és valóság II. 13. o. „A nemzeti megújhodáshoz kiművelt emberfőkre van szükség, ami szinte közhely Széchenyi óta.” A nemzeti megújhodás útján. (1990. 05. 12.) In: Modell és valóság II. 51. o. „Történelmünk olyan szakaszát éljük, amelyben lehetővé vált, hogy a társadalom és tagjai visszaszerezzék alapvető jogaik gyakorlásának lehetőségét. Magyarországon az emberek ma már szabadon gyakorolhatják gyülekezési és egyesülési jogukat, pártokat alapíthatnak; szabadon, csak a lelkiismeretük által befolyásolva választhatják meg a hitükhöz legközelebb álló vallást; és szabad választások útján megválaszthatták azt a parlamentet, amely valódi népképviseleti szervként, a népakarat tényleges letéteményeseként működhet a jövőben.” A nemzeti megújhodás útján. (1990. 05. 12.) In: Modell és valóság II. 53-54. o. „A diktatúrák hasonlítanak egymásra. Mert nem számolnak az emberi jogokkal, nem számolnak az emberiességi kötelezettségekkel és törvényekkel.” Magyar zsidó mártírok emlékművénél. (1990. 07. 08.) In: Modell és valóság II. 82-83. o. „Egy többpárti, egy pluralista demokráciában az egyetértés azt kell jelentse, hogy vannak alapértékek, vannak alapeszmék, amelyek érdekében együtt kel küzdenünk, de nem a gyűlölet, nem az uszítás, nem a felelőtlenség jegyében, hanem azért, hogy ez a többféleség egyetértést jelentsen alapvető kérdésekben.” A Nemzeti Múzeum lépcsőjén. (1991. 03. 15.) In: Modell és valóság II. 103.o. „A politika nemcsak cél, nemcsak lehetőség, hanem feltételek is kellenek hozzá. Ezért mondta Kossuth, és annyian mások is, hogy a politika a lehetőségek tudománya és művészete.” A Nemzeti Múzeum lépcsőjén. (1991. 03. 15.) In: Modell és valóság II. 105. o. „A szociális államnak, a gondoskodó - paternalista - államnak a szerepe nélkülözhetetlen, de súlyát nem fokozhatja a jogállamiság rovására. Én úgy gondolom, hogy a kettő elválaszthatatlan egymástól. A jogállamiság és a szociális állam, a szociális gondoskodás egymástól nem függetleníthető, mert ha szociális államról beszélünk a jogállamiság nélkül, akkor az diktatúrát jelenthet; ha pedig jogállamiságról beszélünk a szociális gondoskodás megszervezése és a szociális gondoskodás, a szolidaritás eszméje nélkül, akkor az a jogállamiság nem képes a társadalmat stabilizálni.” A társadalombiztosítás korszerűsítéséért. (1991. 05. 27.) In: Modell és valóság II. 153-154. o. „Amit a francia forradalom eszmevilága megalkot, az nem értelmezhető külön. Ha szabadság nélkül érvényesül az egyenlőség és a testvériség, abból minden lehet, még kommunista diktatúra is. Ha a szabadságot vállaljuk, de elhanyagoljuk az egyenlőségi-testvériségi szolidaritás gondolatvilágát, akkor egy társadalmi bázis nélküli, akár egy összeomlás felé, akár anarchiába futó társadalmi kép alakul ki. Éppen ezért a lényege az, hogy a szabadság-egyenlőség-testvériség eszméje szintézisben és együttesen értelmezhető, csak ez jelenti a jogállamiságot, a szociális államot, ez jelenti a gondoskodást.” A társadalombiztosítás korszerűsítéséért. (1991. 05. 27.) In: Modell és valóság II. 154. o. „A kormányzat kezdeményező a jogalkotásban, szerepköre a keretek megjelölése, a törvényes sarokkövek lerakása. […] A törvényes keretek meghatározása igen lényeges, senki ne lehessen >>állam az állambannépi-nemzetiliberális-szocialista
Posted on: Wed, 03 Jul 2013 04:25:15 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015