ÁRFOLYAMRÉS - Beszéljünk róla! Tamas Demeter 3 nappal azután, hogy Horvátország csatlakozott az EU-hoz, Brüsszelt riadóztatták amiatt, hogy számos eurozóna-béli bankot egy bírósági határozat arra kötelezett, hogy CHF-es jelzáloghiteleket kunába számítsanak át. Az elemzők szerint ez az átváltás a bankoknak közel 1 milliárd euroba kerülhet, és az országbéli euro tartozások nagy volumene miatt is aggódnak. A Reuters szerint a Zágrábi Kereskedelmi Bíróság nyolc, külföldi bankok tulajdonában álló leánybank ellen döntött egy fogyasztóvédelmi csoport, a Potrosac által indított perben, aki 100,000 olyan polgárt képvisel, akik CHF-alapon vagy CHF-nal indexálva vettek fel hitelt az elmúlt évtizedben. A bankokat bűnösnek találták abban, hogy nem adtak kimerítő információt az ügyfeleiknek arról, hogy milyen kockázatok társulnak a devizában és változó kamatláb mellett felvett hitelekhez. Ha az ítéletet helyben hagyják – a bankoknak fellebbezési lehetőségük van –, a bankoknak át kell számolniuk minden kölcsön tőkéjét kunára, és fix kamatozású törlesztést kell az ügyfelekek ajánlaniuk. Sem az átváltási arányt, sem pedig a fix kamat nagyságát nem határozta meg a bíróság, ezzel kapcsolatban állítólag ügyfelenként kell megállapodniuk. Ez hatalmas kockázatot jelent az ügyletben részt vett bankok, így a Zagrebacka Banka és Privredna Banka (az olasz Unicredit ill. Intesa Sanpaolo tagjai), az osztrák Erste, Raiffeisen és Hypo Bank, a magyar OTP, a francia Societe Generale-hoz tartozó Splitska Bank, és az orosz állami nagybank, a Sberbank számára. Egyik bank sem kívánta kommentálni a döntést, akárcsak a banki szabályozásért felelős Horvát Nemzeti Bank. Az ítélet kihirdetése során Radovan Dobronic bíró azt mondta, hogy a bankok megsértették az ügyfelek érdekeit azzal, hogy „a banki kamatokat nem átlátható módon változtatták” – számolt be a Reuters. „Ez a fogyasztóvédelmi törvénybe ütközött …. a bankok ilyen jellegű viselkedését a jövőben el kell felejteni”, tette hozzá. A történet egész Közép- és Kelet-Európában ismert, hasonlóval néz szembe Lengyelország és Mo. is, ahol jelentős devizahiteleket helyeztek ki a válság előtti időben, a boom idején. A CHF-alapú vagy CHF-indexált kölcsönök nagysága Horvátországban jelenleg kb. 25 milliárd HRK (3,3 milliárd euro) az IHS Global Insight szerint – amely valamivel több, mint a teljes bankszektor hitelállományának 10 %-a. 2007-8-ban ez a részarány 20 %-hoz volt közel, mivel a háztartások igyekeztek kihasználni a CHF csökkenő árfolyamát és az emelkedő piaci devizák boom-ját. Amikor a válság beütött, a CHF árfolyama az egekbe szökött, és 2008-2011 között a kuna kb. 40 %-ot vesztett az értékéből a CHF-hez képest. Nagyobb pénzpiaci tőkeköltségekre és kamatlábakra hivatkozva a bankok szintén emelték a kamataikat. Emiatt a fedezetlen horvát adósok havi törlesztőrészlete leértékelődött – átlagosan 50 %-kal -, és ez számos problémához vezetett. Nincs azon semmi csodálkozni való, hogy a helyi sajtó üdvözölte a döntést. Azonban a hatalmas eurozóna-beli csoportok tulajdonolta bankok nyilvánvalóan azonnal rohannak az EU-s politikacsinálókhoz, hogy rámutassanak arra, hogy micsoda durva bánásmódban részesültek, ahhoz hasonlóan, ahogyan Mo-n kénytelenek voltak veszteségeket elszenvedni amiatt, hogy a kormány a devizahitelek átváltására kényszerítette őket. Budapest, akinek az utóbbi két évben majdnem folyamatosan konfliktusa volt Brüsszellel, nagy adókkal is megterhelte a bankokat. Ezenközben a hitelezés csaknem megállt, mivel a bankok lecsökkentették a pénzpiaci kihelyezéseiket a kiszámíthatatlan politika kockázatai miatt. Ez az a kockázat, amellyel Horvátországnak is nyilvánvalóan szembe kell néznie. „Annak ellenére, hogy az ítéletből hiányzik az új kamatlábak megállapításának részletezése, egyik lehetőség az, hogy ezeket a kölcsönöket az eredeti átváltási kurzuson fizetik vissza”- figyelmeztet Oliveira da Silva az IHS Global Insight-től. „Ha ez így lesz, az ügyben érintett bankok jelentős veszteségek elé néznek – ez a veszteség számításaink szerint akár kb. 7 milliárd HEK (ö33 millió euro), amely a teljes szektor vagyonának kb. 1,7 %-a. A helyzet jelentősen költségesebb lehet a szektor számára, ha ezt az esetet az euro alapú vagy euro indexált kölcsönökre is kiterjesztik.” bne.eu/story5153/Croatian_banks_face_1bn_losses_on_court_order
Posted on: Fri, 12 Jul 2013 09:09:41 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015