ÉRDEMES ELOLVASNI ,FIGYELMESEN ,,MERT ÉRDEKES DOLGOK ,ÉS FONTOSAK VANNAK BENNE ,,, Főoldal / Tagországok / Beutazás/ tartózkodás Utazás/ közlekedés Munkavállalás Társadalombiztosítás Családi támogatások Adózás Vállalkozásalapítás Szolgáltatásnyújtás Oktatás Politikai rendszer Választási rendszer Jogrendszer Németország Alapító tagállam Hivatalos név: Német Szövetségi Köztársaság Főváros: Berlin Államforma: szövetségi köztársaság Határos: Dániával, Hollandiával, Belgiummal, Luxemburggal, Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával, Csehországgal és Lengyelországgal Terület: 357 023 km2 Népesség: 81 799 600 (2010) Népsűrűség: 230,7 fő/km2 Népesség összetétel: 0-14 év: 13,8 % 15-64 év: 66,2 % 65 év felett: 20 % Népességnövekedés: -0,044 %/év Születéskor várható élettartam: Teljes lakosság: 79,26 év (nők: 82,42 év; férfiak: 76,26 év) Éghajlat: Az ország klímáját erőteljesen befolyásolják a nyugati légáramlatok és a gyakori esők. Az ország észak-nyugati területeit az óceáni éghajlat jellemzi, míg a dél-keleti területek kontinentális éghajlatúak. A Berlinben mért átlagos hőmérséklet júliusban 23 Celsius fok, februárban 3 Celsius fok. Idő: Greenwichi középidő (GMT) +1 óra, nyáron GMT +2 óra Fizetőeszköz: euró Nyelv: német; a különböző tartományokban gyakran használnak dialektusokat Vallás: protestáns: 34 %, katolikus: 34 %, muszlim: 3,7 %, egyéb vagy nem vallásos 28,3 % Fő régiók: Az ország 16 szövetségi tartományra oszlik. A lakosság 85%-a városokban, illetve azok vonzáskörzetében él. Németországban 79, 100 ezernél nagyobb lélekszámú város található. Németország fővárosa Berlin, 3,8 millió lakossal. Jelentősebb városok: Hamburg (1,607,000), München (1,218,000) és Frankfurt, az ország üzleti és kereskedelmi központja. A legnagyobb ipari régió a Ruhr-vidék, ahol a népsűrűség eléri az 5500 fő/km2-et. Gazdaság: A második világháború óta Németország a világ egyik leggazdagabb országává fejlődött. A munkavállalók fele saját házában, illetve lakásában él. A bérek fokozatosan növekednek. A legmagasabb jövedelemmel a vállalkozók rendelkeznek, őket követik a köztisztviselők, a szellemi munkát végzők, a fizikai munkát végzők és a mezőgazdaságból élők. Természeti kincsek: vasérc, szén, barnaszén, fa, uránium, réz, földgáz, só, nikkel Beutazás/ tartózkodás A személyek szabad mozgása alapelvének fontos részjogosítványa, hogy a magyar állampolgárok (és tekintet nélkül állampolgárságukra családtagjaik is) szabadon mozoghatnak, illetve tartózkodhatnak az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izland, Liechtenstein és Norvégia (EGT tagállamok) területén. A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38/EK irányelv értelmében az uniós polgárok három hónapig engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban (természetesen személyazonosító igazolvány vagy útlevél szükséges). Az uniós polgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási (letelepedési) engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. Három hónapot meghaladó tartózkodásra azonban csak az jogosult, aki elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet az adott ország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről maga gondoskodik. A három hónapot meghaladó tartózkodást regisztráltatni kell az illetékes tagállami hatóságnál, amely szerv igazolást állít ki. A német jogszabályok szerint a németországi letelepedéshez (három hónapot meghaladó tartózkodáshoz) be kell jelentkezni a lakóhely szerint illetékes közigazgatási/lakcímbejelentő hivatalban (Bürgerbüro/Meldestelle), itt kell igényelni az ún. tartózkodási igazolást (Freizügigkeitsbescheinigung) is. Az országban történő huzamos tartózkodásra, letelepedésre az jogosult, aki elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet Németország szociális ellátórendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről maga gondoskodik. A lakcímbejelentő hivatal a Bevándorlási Hivatalhoz (Ausländerbehörde) továbbítja a tartózkodási igazolás iránti igényt, majd miután az igazolás elkészült, a Bevándorlási Hivatal postázza ki. A bejelentkezéshez szükséges nyomtatványok, okmányok listája általában megtalálható a települések, illetve az illetékes hivatal honlapján, a bejelentkezéssel kapcsolatban bővebb tájékoztatással is az illetékes hivatal szolgálhat. Utazás/ közlekedés Közúti közlekedés Németországban a személygépkocsik száma folyamatosan növekszik. Az úthálózat 650 800 km-t tesz ki, beleértve a 11 400 km autópályát is. Sebességhatárok Lakott területen: 50 km/h vagy 30 km/h Lakott területen kívül: 100 km/h Autópályán: általánosságban nincs sebességkorlátozás, az ajánlott sebesség 130 km/h. Személygépkocsi utánfutóval Lakott területen: 50 km/h vagy 30 km/h Lakott területen kívül: 80 km/h Autópályán: 100km/h 7,5 tonna össztömeget meghaladó járművek Lakott területen: 60 km/h Lakott területen kívül: 60 km/h Autópályán 80km/h Az ajánlott sebesség túllépése, avagy a sebesség nem megfelelő megválasztása egy közlekedési baleset esetén megalapozhatja szabálysértés vagy bűncselekmény megállapítását. Számos helyen 22 óra és 06 óra között ugyancsak sebességkorlátozással találkozhatnak zajvédelmi okokból. Autópályadíjak Németország az egyik legsűrűbb és a személyautók számára ingyenesen használható autópálya-hálózattal rendelkezik Európában. Az autósokat bővebb információkkal a Német Autóklub (ADAC) oldala látja el. Biztonsági előírások Németországban a biztonsági öv minden utasnak kötelező. A négy éven aluli gyermekeknek biztonsági gyermekülésben kell utazniuk, a 12 év alatti gyermekeknek kötelező az ülésmagasító használata. A motorbicikliken bukósisak használata kötelező. Az ittas, alkoholos állapotban való gépjárművezetés Németországban is tilos. Jóllehet szabálysértés megállapítására csak 0,5 mg/ml véralkoholszint felett kerül sor, baleset esetén azonban bármekkora véralkoholszint súlyos megítélés alá esik. A Németországban is érvényes kötelező biztosítással nem rendelkező vagy műszaki állapota miatt a közlekedésre veszélyes jármű Németországba nem léphet be. Ha mégis belépett, az országon belül a vezető kötelezhető a gépkocsi saját költségen történő javíttatására, de akár meg is tilthatják a gépjármű további használatát az országban. 40 euró pénzbírsággal sújtható az a gépjármű tulajdonos, aki gépjárművét nem az időjárási viszonyoknak megfelelő felszereléssel látja el. A nem megfelelő téli felszereltséggel ellátott gépjárművel okozott baleset kihatással lehet a gépjármű casco biztosítására is. Környezetvédelmi zónák Az Európai Unió Tanácsa 199/30/EK irányelvének végrehajtása keretében Németországban egyes nagyvárosokban behajtási tilalmat rendeltek el azon gépjárművekkel szemben, amelyek nem rendelkeznek a rendelet szerinti finompor-határérték betartását igazoló matricával. A behajtási tilalom ezen városok meghatározott területére, általában a szélesebb értelemben vett belvárosra terjed ki. A behajtási tilalom jelenleg az alábbi városokban van érvényben (2011): Berlin, Köln, Hannover, Ilsfeld, Leonberg, Ludwigsburg, Mannheim, Schwäbisch-Gmüd, Stuttgart, Tübingen, Bochum, München, Augsburg, Dortmund, Düsseldorf, Essen, Mühlacker, Pforzheim, Regensburg, Reutlingen, Nürnberg, Herrenberg, Freiburg (Breisgau). A Berlini Magyar Nagykövetség tájékoztatása szerint a rendelkezés vonatkozik a Németországba utazó, a fenti zónákba behajtani szándékozó külföldi turistákra is. A matricákat lehetőség szerint az utazás megkezdése, de mindenképpen a zónákba történő behajtás előtt kell beszerezni. Erre lehetőség van az interneten, illetve a zónával rendelkező városokban a forgalmi engedélyek kiadásával foglalkozó hivataloknál (Zulassungsstelle). A matrica kiállítási díja 5 euró, és korlátlan időre érvényes. A matricával nem rendelkező gépjármű-vezetők a német jogszabály értelmében 40 eurós bírsággal és 1 büntetőponttal sújthatók. Benzin Németországban a következő benzinfajták kaphatóak: 91-es oktánszámú ólmozatlan 95-ös oktánszámú ólmozatlan 95-ös oktánszámú ólmozatlan Ólmozatlan dízel Fontosabb segélyhívó telefonszámok Rendőrség: 110 Mentők, Tűzoltóság: 112 Belföldi tudakozó (Telekom): 118-33 Külföldi tudakozó (Telekom): 118-34 Vasúti közlekedés Németországban nagy hangsúlyt fektetnek a tömegközlekedés fejlesztésére. A vasúthálózat fejlesztése azért is égető probléma, mert a gépkocsik száma évről évre növekszik. Jelenleg 44 000 km vasútpálya áll rendelkezésre, amelyből kb. 20 300 km villamosított. A nemzeti vasúttársaságon a Deutsche Bahn AG- kívül 102 privát vasúttársaság működik az országban, melyek 3-4 ezer kilométernyi vasútpályát birtokolnak. Vonatjegyekről, kedvezményekről és az aktuális menetrendről a német vasúttársaság honlapján található információ. Légi közlekedés Átlagosan 113,3 millió utas és 2 millió tonna áru halad keresztül Németország repülőterein, melyek magáncégek birtokában vannak. Igen jelentős légikikötő a Frankfurt am Main-ban található. Németországban jelenleg több mint 50 repülőtér üzemel. A jelentősebb légikikötők a következők: Berlin (Schönefeld, Tegel, Tempelhof), Bréma, Drezda, Düsseldorf, Frankfurt/Main, Frankfurt/Hahn, Hamburg, Hannover, Köln/Bonn, Lipcse/Halle, München, Nürnberg, Saarbrücken, Stuttgart. A Németországban érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának összefoglalójában. Munkavállalás 2011. május 1-jétől megnyílt a német munkaerőpiac a magyar állampolgárok - valamint a 2004-ben csatlakozott további hét tagország állampolgárai - számára. Ettől az időponttól kezdve munkavállalási engedélyre, és más előzetes engedélyezési eljárásra nincs szükség a Németországban történő munkavállaláshoz. Továbbra is szükséges azonban a Németországban történő tartózkodáshoz, illetve a munkavállaláshoz szükséges hivatalos dokumentumok és igazolások kiváltása. Ezenkívül igazolni kell az állás betöltéséhez szükséges képesítés és végzettség meglétét is. A megszerzett képesítések és diplomák elismertetésével kapcsolatban a szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztériumhoz kell fordulni. További információ a német munkaügyi hatóság (Bundesagentur für Arbeit) honlapján és az EURES - Európai Foglalkoztatási Szolgálat adatbázisában található. Minimálbér Törvény által garantált minimálbér nincs Németországban, azonban egyes ágazatokban (pl. nyers építőipar, villanyszerelés, épülettakarítás stb.) a német jogszabályok kötelező minimális órabért állapíthatnak meg. A munkáltatók rendszerint a munkáltatói és munkavállalói szervezetek által közösen megállapított bértarifa-szerződések szerinti foglalkoztatási feltételeket (órabér, pótlékok, szabadnapok száma, egyéb juttatások) kötelesek alkalmazni. Abban az esetben, ha a munkáltató nem köteles a bértarifa-szerződések előírásait alkalmazni, a munkavégzés helyén és ágazatában átlagosan fizetett órabérek alapján kell megállapítani az órabért: ennél legfeljebb csak 30 százalékkal kaphat kevesebbet a munkavállaló. A németországi munkabérekről (kötelező minimális órabér, átlagfizetés ágazatok és terület szerint) részletes információ olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tájékoztató kiadványában. Társadalombiztosítás Amint a munkavállaló munkába áll, a munkáltató köteles a munkavállalót a társadalombiztosítási intézményekhez bejelenteni. A munkavállaló nevét bejegyzik a betegbiztosító irodánál, amely bejelenti a munkavállalót a nyugdíjbiztosítónál és a munkanélküli biztosító intézménynél. A munkavállaló regisztrációs számot kap, amely alapján a társadalombiztosító nyilvántartja a biztosítási időszakokat és fizetéseket. Ezen időszakok alapján kell a járulékokat befizetni. A nyugdíjbiztosító társadalombiztosítási kártyát küld a munkavállalónak, amelyet a munkáltatónak kell átadni. Ha a munkaviszony megszűnik, a biztosítási kártyát a munkáltató visszaadja a munkavállalónak. A munkavállalónak a következő társadalombiztosítási járulékokat kell befizetnie: Egészség és anyasági biztosítás Munkanélküli biztosítás Rokkant-, öregségi és özvegyi nyugdíj Betegbiztosítás A járulékok biztosítási alaptól függenek, de átlagosan a fizetések 12.5%-át teszik ki, amelyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. Ezt a járulékot a munkáltató és a munkavállaló közösen fizetik. A nyugdíjakból vont járulékok felét a nyugdíjbiztosító fizeti. Betegbiztosításra jogosult személyek: Munkavállalók és továbbképzésben résztvevők Munkanélküliek, akik egy munkaügyi irodától juttatásokat kapnak Diákok, gyakornokok, művészek és szabadúszó újságírók Nyugdíjasok és nyugdíjat igénylők Ezek családtagjai Betegbiztosítási juttatások Megelőző orvosi vizsgálatok Háziorvosi, fogorvosi kezelés és speciális kezelések (Olyan orvosok végezhetik, akiket a biztosító elismer - az orvosok 90%-a) Gyógyszerek (A betegbiztosító a gyógyszerek árát támogatja) Szemüvegek, protézisek (Egy bizonyos összeghatárig a biztosító fizeti) Fogászati kiadások (50-80%-át a biztosító fizeti) Kórházi kezelés Ápolási segítség otthon (bizonyos feltételek mellett) Nyugdíjasok Németországban A nyugdíjjárulékok általában a fizetés 18.6%-át teszik ki, melyet egy bizonyos összeghatárig vonnak a fizetésből. A nyugdíjjárulék felét a munkáltató, felét a munkavállaló fizeti. A munkanélküli szolgálat a munkanélküliek járulékát kifizeti. A közösségi szabályozások szerint ha a munkavállaló két vagy több EU tagállamban dolgozik, jogosult arra, hogy állami nyugdíját a tagállamokban befizetett nyugdíj hozzájárulásokat összevonva számolják ki. A németországi szabályok szerint minden jövedelemmel rendelkező alkalmazottat, illetve bérmunkást (beleértve a gyakornokokat, rokkant személyeket, katonákat és polgári szolgálatosokat) biztosítani kell. A biztosítási hozzájárulások a jövedelem nagyságától függnek. Nyugdíjra jogosultak Általánosságban mindenki, aki a kötelező nyugdíjbiztosítást fizeti Anyák és apák, akik gyermeküket nevelik az első három évben Fizetés helyett szociális juttatásokban részesülő személyek (munkanélküli segély, stb.) 65 éven felüliek, akik legalább öt év biztosítással rendelkeznek 63 éven felüliek, akik legalább 35 év biztosítással rendelkeznek 60 éven felüliek, akik legalább 35 év biztosítással rendelkeznek és képtelenek a munkavégzésre. 60 éven felüliek, akik legalább 15 év munkaviszonnyal rendelkeznek, munkanélküliek és a nyugdíj igénylése előtti 10 évben legalább 8 évi biztosítással rendelkeznek 60 éven felüli nők, abban az esetben, ha 40 éves koruk után 10 év biztosítással rendelkeznek 60 éven felüli bányászok, akik 25 év biztosítással rendelkeznek Feltételek 60 hónapig tartó biztosítási járulékfizetés Férfiaknak általában 65 év korhatár vagy 35 év munkaviszony Nőknek 60 év korhatár vagy 15 év munkaviszony (10 éves biztosítási járulékfizetés) Az öregségi nyugdíjakon kívül folyósíthatóak még özvegyi nyugdíjak, illetve árvasági nyugdíjak. A nyugdíj összegét pontokban számolják ki, beszámítva az évek számát és a fizetés értékét. Minden EU tagállam nyugdíjas állampolgára, aki kereső tevékenységet szeretne folytatni illetve le szeretne telepedni egy másik tagállamban, jogosult a letelepedési engedélyre abban az esetben, ha: Részesül rokkantsági, korkedvezményes, illetve öregkori nyugdíjban Rendelkezik betegbiztosítással Olyan anyagi háttérrel rendelkezik, amely garantálja, hogy ott tartózkodása alatt a vendéglátó ország társadalombiztosítási rendszerét a letelepedni kívánó személy nem terheli. Az EU tagállamok hatóságai a fenti feltételek teljesítése esetén általában öt éves tartózkodási engedély adnak a letelepedni kívánó személynek és családtagjainak. A letelepedni kívánó személy családtagjai munkát is vállalhatnak, még abban az esetben is, ha nem EU tagországok állampolgárai. Német nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az ONYF ezen oldalán található. Az ideiglenes németországi tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ. Családi támogatások A szülés előtti, illetve a szülés utáni családi ellátásoknak alapvetően két fajtája létezik: alanyi jogon járó, illetve biztosítási jogviszonytól függő pénzbeli ellátások. Az alanyi jogon járó juttatások biztosítási jogviszonytól függetlenül mindenkit megilletnek. A biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátások ezzel szemben csak akkor igényelhetőek, ha az igénylő a terhesség kezdetekor munkaviszonyban állt. Terhesség ideje alatt járó támogatások Anyasági biztosítás Jogosult rá minden németországi munkaviszonnyal rendelkező nő, beleértve a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is. Nem jogosultak a háztartásbeliek, egyéni vállalkozók, jogi személyek vagy társaságok tagjai, vezetői, továbbá diákok, illetve előírt gyakorlatukat töltők. A biztosítás fontos eleme, hogy kiköti: várandós és szoptató anyát nem szabad éjszakai műszakban (este 8 és reggel 6 óra között), vasárnap és munkaszüneti napokon foglalkoztatni, valamint túlmunkára kötelezni. A munkaidő vagy a munkakör megváltozása nem lehet hatással az anya fizetésére. Az anyasági biztosításban részesülő nők jogosultak ingyenes orvosi ellátásra, kórházi kezelésre, otthoni ápolásra és az ún. anyasági segélyre. A pontos szabályozás német nyelven ezen az oldalon olvasható. Anyasági segély (Mutterschaftsgeld) Németországban a terhesség ideje alatt úgynevezett anyasági segély igényelhető, amely biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátás. Az ellátást a legtöbb esetben a szülés előtti hat hétre és az utána következő nyolc hétre folyósítják. Az ellátás összegét azon németországi munkaviszonnyal rendelkező nők esetében, akik jogosultak az anyasági biztosításra és állami betegbiztosítással rendelkeznek, az édesanya bére vagy fizetése alapján állapítják meg, mely összeg nem haladhatja meg a napi 13 eurót. Azoknak, akik nem fizetnek betegbiztosítást, ám mégis az állami betegbiztosítási rendszer tagjai (pl.: tanulók) vagy a munkaviszonyuk a terhesség ideje alatt szűnt meg, napi 13 eurót folyósít az állami egészségbiztosító. Az állami betegbiztosítónál családi alapon biztosított, részmunkaidőben foglalkoztatottak az állami egészségbiztosítótól egy összegben 210 euróra jogosultak. Magán betegbiztosítással vagy betegbiztosítással nem rendelkezőknek szintén egy összegben 210 eurót utal ki az állami egészségbiztosító. Ezt a munkáltató hozzájárulása egészíti ki. A fenti szabályok csak az anyasági biztosítás hatálya alá tartozókra vonatkoznak. Tehát például magán betegbiztosítást fizető egyéni vállalkozó nő nem jogosult anyasági segélyre, költségeit magán betegbiztosításából kell fedeznie. A pontos szabályzásról ezen az oldalon olvashat (a 28. oldaltól). Az anyasági segélyről bővebben az alábbi oldalon található információ. A terhesség ideje alatt igényelhető családi ellátásokról az alábbi oldalon található bővebb információ. Családtámogatási juttatások Kindergeld (családi pótlék) A családi pótlékra a Németországban lakóhellyel rendelkező szülők jogosultak. A pótlék a gyermek 18. életévének betöltéséig, közép- és felsőoktatási tanulmányok folytatása esetén max. 25 éves korig, munkanélküli gyermek után 21 éves korig jár. Amennyiben a 18 évesnél idősebb gyermek saját jövedelme éves szinten meghaladja a 8004 eurót, a szülők nem jogosultak családi pótlékra. A családi pótlék összege (2012): egy és két gyermek esetén gyermekenként: havi 184 euró, harmadik gyermekre: havi 190 euró, a negyedik, illetve minden további gyermekekre: havi 215 euró. A családi pótlékot a német személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza. Az ellátást írásbeli igénylés alapján biztosítják. Az igénylési formanyomtatványt a Munkaügyi Hivatal (Arbeitsagentur) alá tartozó családtámogatási pénztárhoz (Familienkasse) kell benyújtani. Családi pótlékkal kapcsolatos további információ a Munkaügyi Hivatal alábbi oldalán található. Kiegészítő pótlék (Kinderzuschlag) A kiegészítő pótlékot a családi pótlék mellett folyósítják olyan alacsony jövedelmű családoknak, ahol kiskorú, illetve 25 év alatti, nem házas gyermek él. Minden a háztartásban elő 25 év alatti, nem házas gyermekre havonta legfeljebb 140 euró kiegészítő pótlék igényelhető, amelyet a családi pótlékkal egyidejűleg folyósítanak. A pótlékot a területileg illetékes Familienkasse-nél lehet igényelni. A kiegészítő pótlékkal kapcsolatos nyomtatványokat ezen az oldalon találhatja meg. Bármilyen változás következik be a család vagyoni és jövedelmi helyzetében, azt a Familienkasse illetékes kirendeltségénél be kell jelenteni. További információ a kiegészítő pótlékról itt olvasható. Szülői támogatás (Elterngeld) Az a szülő jogosult rá, aki németországi lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkezik, vele egy háztartásban élő gyermekét saját maga neveli, és legfeljebb heti 30 órában, részmunkaidőben foglalkoztatott. A juttatást a szülő minimum 2, maximum 12 hónapig veheti igénybe (A két szülő összesen 12 hónapra jogosult, ezt megoszthatják). A szülői támogatás maximum a gyermek 14 hónapos koráig vehető igénybe. Speciális esetekben a jogosultsági hónap 14 hónapra meghosszabbítható. A 12 hónapra járó összeg kifizetését lehet hosszabb időszakra elosztva (24 hónap) is kérni. A juttatás összege a szülési hónap előtti tizenkét naptári hónap munkavégzésből származó átlagkeresetének 67 százaléka, minimum 300, maximum 1800 euró havonta (munkanélküliek a minimum anyasági támogatást (300 euró) kapják). Amennyiben a munkavégzésből származó átlagos jövedelem nem éri el az 1000 eurót, a 67 százalékos érték 2 eurós „különbözetenként” 0,1 százalékponttal emelkedik. A szülői támogatás mértéke az alábbi online kalkulátorral számolható ki. A szülői támogatás anyasági támogatással párhuzamosan történő igénybevétele esetén, az anya a szülői támogatás anyasági támogatással csökkentett összegét kapja. Az ellátást írásban kell igényelni. Az igényléshez szükséges nyomtatványok erről az oldalról tölthetők le. Az alábbi oldalon a németországi lakóhely irányítószámának beírásával megkeresheti az illetékes hivatalt, ahol a szülői támogatás (Elterngeld) igényelhető. A szülői támogatással kapcsolatos további információ az alábbi oldalon található. Adózás A következő forrásokból szerzett jövedelem adóztatható: Mezőgazdaság és erdészet Kereskedelem Vállalkozások Fizetett alkalmazottak Tőkebefektetés Bérleti díjak Más jövedelemforrások Együttes elbírálás A Németországban élő házastársak adóját együttes jövedelmük alapján határozzák meg, hacsak nem kérik a külön elbírálást. A gyermekek jövedelme után fizetendő adót a szülők jövedelmétől függetlenül határozzák meg. Személyi jövedelemadó Németországban a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat a forrásból, azaz a fizetésből vonják le. A munkavállaló a munka megkezdésekor egy ún. adókártyát kap (Lohnsteuerkarte). A munkavállalónak annyi adókártyára van szüksége, ahány munkahelyen dolgozik. A munkáltató által a fizetésből levont személyi jövedelemadó összege a munkavállaló személyi jövedelemadójának előlegét képezi. A személyi jövedelemadó bevallását az adóévet követő év május 30-áig kell benyújtani. Németországban progresszív adózási rendszert vezettek be. Ennek lényege, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők magasabb adót fizetnek. Az adózás mértéke attól is függ, hogy az adóalany melyik adókategóriába tartozik. Az adókategóriák figyelembe veszik az adóalany családi állapotát és más tényezőket is. Adókategóriák 1. kategória: egyedülálló, illetve elvált 2. kategória: egyedülálló, illetve elvált legalább egy gyermekkel, aki a háztartásában lakik és aki után a munkavállaló gyermek után járó juttatásban részesül 3. kategória: házas munkavállalók, illetve özvegyek (utóbbiak csak 1 évig a házastárs halála után) 4. kategória: házas munkavállalók, akik mindketten rendelkeznek jövedelemmel 5. kategória: házas munkavállalók, akik közül az egyik házastárs dolgozik, a másik pedig a 3. kategóriába tartozik 6. kategória: több munkahelyen dolgozó munkavállalók, akik második illetve harmadik adókártyájukat használják A személyi jövedelemadó kiegészül az ún. szolidaritási adóval, amely a személyi jövedelemadó 5.5 %-át, és az egyházi adóval, amely a jövedelem 8-9%-át teszi ki. A fizetésből levont személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok mértéke a munkavállaló bruttó fizetésétől és családi állapotától függ. A teljes levonások a fizetés kb. 35%-át teszik ki. A német személyi jövedelemadó mértéke a német adóhatóság oldalán található bérkalkulátor segítségével számolható ki. További információ a Pénzügyminisztérium oldalán található. Az elektronikus adóbevallással kapcsolatban ezen az oldalon található információ. Általános forgalmi adó (ÁFA) Az ÁFA általában 19%-os, de a könyvek, az újságok, az antik áruk és az élelmiszerek után csak 7% Áfá-t kell fizetni. Ingatlanadó Az ingatlanadót évente kell fizetni a föld- illetve ingatlantulajdonosoknak a föld, illetve az ingatlan méretétől függően. Az adó mértéke területekként változó, de az összeg általában alacsony. Az új tulajdonú ingatlanokra 10 évig nem kell adót fizetni. Örökösödési adó Az örökösödési adót az öröklött tulajdon azon részére kell fizetni, amelyet az örökös örökölt. Az örökösödési adót az ajándékozási adó egészíti ki. Az örökösödési adó kikerülésének kizárása érdekében a tulajdon ajándékozásakor ugyanannyi adót kell fizetni, mint örökléskor. Egyházi adó Ezt az adófajtát akkor kell befizetni, ha az állampolgár kijelenti, hogy valamelyik egyházi közösséghez tartozik. Az egyházi adó mértéke tartománytól függ, de általában 8-9%. Ha az állampolgár regisztráltatja magát egy egyháznál, jövedelméből automatikusan levonják az egyházi adót. Ha valaki nem tartozik egy egyházhoz sem, nem kell adót fizetnie, de nem használhatja az egyházi épületeket, szolgáltatásokat. Gépkocsiadó A gépkocsiadót a gépkocsi motorjának kapacitása alapján kell befizetni. Vállalkozásalapítás A német vállalati jogot a Kereskedelmi Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv szabályozza, de külön szabályozás vonatkozik a részvénytársaságokra (AG) és a kft-kre (GmbH). A vállalkozások három csoportra oszthatók: Egyéni vállalkozás Személyegyesítő társaságok Tőkeegyesítő társaságok Németországban is követelmény a társasági szerződés ügyvédi ill. közjegyzői ellenjegyeztetése (notarielle Form). Egyéni vállalkozás Egyéni vállalkozás esetén egy természetes személy egyedül hoz létre vállalkozást. A vállalkozást fel kell vetetni a cégjegyzékbe. Az egyéni vállalkozó vállalkozásáért teljes vagyonával korlátlanul felelős. A vállalkozónak évente egyszer mérleget kell készítenie. Személyegyesítő társaságok o Közkereseti társaság A közkereseti társaság létrejöttéhez minimum két személy szükséges. A társaságo megalakulásakor fel kell vetetni a cégjegyzékbe. A bejegyzés feltételeiben valamint a tőkemennyiségben a tagok szabadon állapodhatnak meg. A tagok korlátlanul felelősek a társaság tartozásaiért. o Betéti társaság Létrehozásához szintén minimum két személy kell, amelyek közül legalább egy személy felelőssége korlátlan, míg a többié vagyoni betétük erejéig terjed. A betétek mértékét a tagok határozzák meg. Az összeget a betétesek nevével együtt fel kell tüntetni a cégbejegyzéskor. o Csendestárs A csendestárssal rendelkező társaság leginkább az egyéni vállalkozáshoz hasonlít, azzal a különbséggel, hogy a csendestárs csak tőkét szolgáltat és ennek kapcsán részesedik a nyereségből. Jogilag azonban nem jelenik meg a vállalkozásban. Nincs közös cégnév és vagyon, mindent a személyek közötti megállapodás szabályoz. o Polgári jogi társaság A polgári jogi társaságot szintén nem szükséges nyilvántartásba vetetni. A társaság két vagy több személy szóbeli megállapodása alapján jön létre. A polgári jogi társaság magánjogi társulás egy közös cél érdekében. A társaságnak nincs cégneve és szervezete sem, a felelősség ellenben korlátlan és minden tagra kiterjed. Tőkeegyesítő társaságok Részvénytársaság (AG) A tőkeegyesítő társaságokra jellemző a korlátozott felelősség, a bejegyzési kötelezettség és az előírt tőkeminimum. Az AG létrehozásához minimálisan egy részvényes kell, az előírt tőkeminimum 50.000 euró, a legkisebb jegyezhető részvény 1 €. A részvénytársaság jogi személy, létrehozásához alapszabály és közjegyző szükséges. A részvénytársaság közgyűlés, igazgatóság és fel-ügyelőbizottság is rendelkezik. Felelőssége a társaság vagyonáig terjed. Korlátolt felelősségű társaság (GmbH) 1 eurós GmbH, az ún. UG 2008. november 1-jén hatályba lépett új szabályok értelmében jelentősen egyszerűsödtek a Kft. alapításának költségei. Az alapító társasági tagok ugyanis szabadon határozhatják meg a törzsbetét nagyságát, aminek minimum 1 eurónak kell lennie. Ezért is hívják 1-eurós-kft-nek az ilyen típusú vállalkozást. Az 1 eurós társaságok, mint a GmbH variánsai, korlátolt felelősségű vállalkozói társaságok (UG - Unternehmergesellschaft), a GmbH keretei között működnek. Létrehozásához a német jog szerint egyetlen személy is elegendő. A társaságot fel kell vetetni a cégjegyzékbe. Két szerve (több is felállítható) a taggyűlés, amely az AG közgyűlésével egyezik meg és az ügyvezetők (igazgatók). Kötelező felügyelő-bizottságot választani, ha az alkalmazottak száma meghaladja az 500 főt. A Kft. alapításának első lépése a társasági szerződés megkötése. A társasági szerződést Németországban közjegyzővel kell okiratba foglaltatni. Ha a társasági szerződést a közjegyző jóváhagyta, a Kft. az úgynevezett előtársaság „alapítás folyamatban” kiegészítéssel folytathat üzleti tevékenységet. Ahhoz, hogy a Kft. cselekvőképessé váljon, közjegyzői hitelesítés mellett egy vagy több ügyvezetőt kell kinevezni. Az ügyvezetők kinevezése valamint visszahívása cégbejegyzési és bejelentési kötelezettségekkel jár. Jogilag a Kft. a Cégjegyzékbe történő bejegyzéssel (ex nunc) jön létre. A cégbejegyzéssel következik be a felelősség korlátozása is. Betéti részvénytársaság A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság elemit is tartalmazza. Létrehozásához minimum öt fő kell, akik közül legalább egy tag felelőssége korlátlan. A betéti részvénytársaságot szintén fel kell vetetni a cégjegyzékbe, és megalakításához alapszabályt kell készíteni. A betéti részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. A vállalatot nem az igazgató, hanem a korlátlanul felelős tag képviseli. A német Gazdasági és Technológiai Minisztérium oldalán a német vállalkozási formákról, valamint az alapításukról eTraining formájában található tájékoztató anyag. Magyar vállalkozások Magyar vállalkozók mindennemű korlátozás nélkül az adott tagország által szabályozott feltételekkel indíthatnak vállalkozást az EU tagországaiban. A vállalkozásokra vonatkozó letelepedési jog szabadságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. A tőke szabad áramlása biztosítja továbbá minden uniós polgár számára azt a jogot, hogy szabadon alapíthasson vállalkozást bármely tagállam területén. Jó tudni, hogy az egyes tagállamok vállalatalapítási szabályai eltérőek lehetnek. A vállalkozóval tarthatnak közvetlen családtagjai is, akik bár önállóan vállalhatnak munkát, de nem folytathatnak önálló vállalkozói tevékenységet. Az EU-ban jelenleg vállalkozást egyéni vállalkozóként vagy társaságok formájában az alábbiak szerint lehet indítani: Ha valaki egy másik tagországban egyéni vállalkozóként kíván letelepedni, regisztrációs igazolást kell igényelnie. Ezt a regisztrációs igazolást automatikusan megkapja, kiadását a tagország csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a letelepedni szándékozó belépése és ott-tartózkodása az adott ország közrendjét, közbiztonságát vagy közegészségügyi szabályait sérti. A közegészségügyre hivatkozva ugyanakkor a regisztrációs igazolás csak abban az esetben tagadható meg, ha a jelentkező meghatározott betegségekben szenved; ilyenek például a tuberkulózis, az elmeállapot kóros elváltozása, a szifilisz, a karantént igénylő betegségek. A regisztrációs igazolás igénylésekor igazolni kell még, hogy az üzletszerűen folytatni kívánt tevékenység nem esik nemzeti korlátozás alá. A regisztrációs igazolás megléte esetén ugyanolyan feltételeket kell viszont a jelentkezőnek biztosítani - például a vállalkozói igazolvány kiváltásakor - mint saját állampolgárainak, tehát többletkötelezettségek nem írhatók elő. A társaságok formájában történő letelepedés, a társaságalapítás szabadsága lehetővé teszi azt, hogy bármely cég leányvállalatot, kereskedelmi képviseletet, fiókot vagy ügynökséget hozzon létre bármely tagállamban. A társaságalapítási feltételek tagállamonként eltérőek, de egyik tagállam se tehet különbséget olyan cégek között, amelyeket saját állampolgárai, illetve más tagállamok állampolgárai jegyeztettek be. Ha a társaság tulajdonosai a társaság megalakításakor és bejegyzésekor teljesítik a tagállami szabályokat (amelyek a cégbejegyzés feltételeiben pl. azonosak), a társaságok egyforma jogokat élveznek és ugyanolyan kötelezettségek is terhelik őket, függetlenül az alapítók nemzetiségétől. A tagállamonkénti eltérő társaságalapítási feltételek természetesen szükségessé teszik azt, hogy a társaságot alapítók tájékozódjanak az idegen tagállam nemzeti jogáról. Ha magyarországi természetes vagy jogi személyek által létesített vállalat németországi telephellyel rendelkezik, a telephely működtetését a német törvényi előírásoknak és a német adózásnak rendelik alá. A határokat átlépő vállalkozási tevékenység kettős adóztatásának elkerülése érdekében Németország és Magyarország között létezik, fennáll egy kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Németországban iparűzési szabadság érvényesül, azaz a legtöbb önálló tevékenységre vonatkozóan különleges feltételeket, mint például szaktudást az iparűzőnek nem kell igazolnia. Adózás Jövedelemadó: Jövedelemadó fizetésére kötelezett minden természetes személy, akinek Németországban lakóhelye van, illetve általában ott tartózkodik. A személyi jövedelemadó bevallást a helyileg illetékes adóhivatalhoz általában május 31-ig kell benyújtani az előző évre vonatkozóan. Társasági adó: A társasági adót a tőketársaság (pl. Kft.) adóköteles jövedelmére vetítik ki, mértéke 29,8 % (2009). A tőketársaság bevételének megadóztatása után a tagok nyereség-kifizetésének csak a felét kell leadózni. Iparűzési adó: Az iparűzési adó alapja az elért jövedelem. Forgalmi adó: Az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik minden adózott termék és szolgáltatás; mértéke általában a nettó ár 16 %-a. Bizonyos termékek vonatkozásában (pl. élelmiszerek, könyvek és folyóiratok) alacsonyabb (7%-os) forgalmi adó- kötelezettség érvényesül. Németországi vállalkozásalapítással kapcsolatban további hasznos információ olvasható az Európai Bizottság uniós vállalkozások tájékoztatására létrehozott honlapján, melynek Németországra vonatkozó információit itt olvashatja. (német nyelven) További információ: Német kormányzati portál Pénzügyminisztérium Szolgáltatásnyújtás Az Európai Unió működésének alapját az egységes belső piac jelenti, ahol a személyek, az áruk és tőke mellett a szolgáltatások - korlátozások nélkül-szabadon áramlanak. Ennek biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy azok a vállalkozások, amelyeket valamely tagállam rendelkezései szerint alapítottak, és amelyek alapszabály szerinti székhelye az Unión belül van, szabadon végezzenek gazdasági tevékenységet bármely tagállamban. A belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós szabályozás garantálja a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét: az uniós tagországoknak nem szabad hátrányos megkülönböztetést megvalósító, felesleges vagy aránytalan terhet kirovó követelményekkel akadályozniuk a külföldi szolgáltatók működését. A szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében magyar vállalkozó németországi szolgáltatásnyújtás teljesítésére bármely megrendelővel köthet vállalkozási szerződést - magánszemélyekkel és Németországban vagy azon kívül bejegyzett cégekkel egyaránt. A szolgáltatásnyújtást a vállalkozó végezheti egyedül, illetve a magyarországi vállalkozás bejelentett munkavállalóival is. A határon átnyúló szolgáltatási tevékenységek megkönnyítése érdekében az EU egyablakos ügyintézési pontok létrehozására kötelezte a tagállamokat, ahol minden lényeges információ megszerezhető azokról az adminisztratív követelményekről, amelyeket előírhatnak a tagállamok, és ugyanott a szükséges alakiságokat is elvégezhetik. Magyar egyéni vállalkozók határon átnyúló szolgáltatásnyújtása a csatlakozás pillanatától kezdve nem esik korlátozás alá német munkajogi szempontból, a csatlakozási szerződésben rögzített, átmeneti, hétéves korlátozások lejártát követően (2011. május 1-től) pedig a magyar vállalkozásoknak a munkavállalók ideiglenes mozgásával (kiküldetés) járó szolgáltatásnyújtásait érintő korlátozások is megszűntek. 2011. május 1-től a korábban védettnek minősülő szolgáltatási szektorokban megszűnt a kiküldetésben dolgozó magyar munkavállalók esetén előírt engedélyeztetési eljárás valamint az engedélyek kiadásához szükséges feltételek (pl. a minimális nettó bér, a kiküldetési pótlék, szakmai végzettséggel rendelkezők kötelező aránya stb.) kötelező teljesítése. Szolgáltatásnyújtás bejelentése A szolgáltatásnyújtás bejelentéséhez a helyi önkormányzat iparűzési hivatalához (Gewerbeamt) kell fordulni. A bejelentéshez csatolni kell a magyarországi cégbejegyzés másolatát és hiteles fordítását, a nem önálló telephely vezetőjének személyes okmányait, a telephelyre vonatkozó bérleti szerződést, valamint - egyes tevékenységek esetén - a kézműves-kamarai bejegyzést. A tevékenység bejelentéséről szóló igazolást az illetékes hivatal minden esetben kiadja. A szolgáltatásnyújtáshoz a helyi adóhivatalhoz is be kell jelentkezni. A vállalkozási szerződéses cégeknek az adóhatóság (Bundeszentralamt für Steuern) telephelyük szerint illetékes kirendeltségénél adószámot kell kérniük. Szakmai képesítés igazolása Szakipari tevékenység csak a kézműveskamarába történő bejegyzést, illetve - egyes tevékenységek (pl. kőműves tevékenység, festés, fémfeldolgozás, fodrászat, hentesipari tevékenység, útépítés stb.) esetén - a kamarai engedély kiadását követően kezdhető meg. Az engedélyhez mestervizsga szükséges, azonban ez alól a magyarországi szakmai gyakorlat igazolásával felmentés kapható. (A felmentéshez legalább (1) 3 éves egyéni vállalkozói gyakorlat és legalább 3 éves szakmai tanulmány, vagy (2) legalább 3 éves egyéni vállalkozói gyakorlat és 5 éves szakmai munkaviszony, vagy (3) legalább 5 éves szakmai vezetői gyakorlat - ebből legalább 3 év műszaki üzemvezetőként - és legalább 3 éves szakmai tanulmány szükséges.) Vállalkozások esetén a kézműves-kamarai bejegyzéshez igazolni kell a tevékenység gyakorlásához szükséges ismeretekkel rendelkező vezető beosztású munkavállalók alkalmazását. A kiküldött munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges középfokú szakmai végzettséggel kell rendelkezniük. A szakmai képesítéssel nem rendelkező munkavállalók aránya nem haladhatja meg a 10 százalékot. Nem kézműves kamarai tevékenység esetén a Kereskedelmi és Iparkamarába való belépés szükséges. Kiküldetés A más tagállamban történő rövidtávú munkavégzés kiküldetés keretében történhet. A kiküldetés lényege, hogy a munkáltató a munkavállalót gazdasági érdekből, ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívül kötelezi munkavégzésre. Egyéni vállalkozó is “kiküldheti magát” külföldi munkavégzésre. A kiküldetéshez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár lakóhely szerint illetékes ügyfélszolgálatán kell kiváltani a munkavállalók számára az A1 (korábban E101) jelű nyomtatványt. A kiküldő cégnek a magyar és a német szabályozás értelmében Magyarországon “számottevő tevékenységet” kell végezni, amelynek a kiküldetés alatt is fenn kell állnia. A kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalók számára a munkáltatónak kötelező a német jogszabályok alapján járó feltételeket (bruttó bér, pótlékok, szabadnapok, egyéb juttatások) biztosítani. A kiküldött munkavállalókról szóló törvény értelmében az építőipari, hulladékgazdálkodási, takarítási és beteggondozási tevékenység esetén a a kiküldetés keretében foglalkoztatott külföldi munkavállalókat be kell jelenteni a kölni székhelyű Nyugati Szövetségi Pénzügyi Igazgatóságnál (Bundesfinanzdirektion West). Adózás Adózás terén az Európai Unió hatásköre a közvetett adóknak a belső piac működése szempontjából szükségszerű harmonizációjára terjed ki, a további adózási kérdésekben az egyes tagállamok közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben foglaltak szerint kell eljárni. A Németországban szolgáltatást nyújtó vállalkozások adózása szempontjából mindenek előtt azt kell tisztázni, hogy a cég rendelkezik-e telephellyel az országban, és ha igen, önálló telephelynek minősül-e az. A fenti egyezmény rendelkezései alapján általánosságban elmondhat, hogy a magyar cégeknek akkor keletkezik telephelyük Németországban, ha a cég cégvezetési helyet tart fenn, vagy olyan független képviselővel rendelkezik Németországban, aki szerződéseket köthet a vállalkozás nevében, vagy tartós és helyhez kötött tevékenységet (pl. 12 hónapot meghaladó építési munkát) végez Németországban. A fenti három feltétel bármelyikének teljesülése esetén a cégnek telephelye keletkezik Németországban, és ott elér nyeresége után adófizetési kötelezettsége keletkezik az országban. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján az alábbi adók vethetőek ki a magyar cégekre: iparűzési adó, társasági adó, szolidaritási pótlék. Ezen felül a cégeknek áfafizetési kötelezettsége is keletkezhet. A szolgáltatásnyújtás áfa-előírásairól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal alábbi kiadványában olvasható részletes tájékoztató. További információ A németországi szolgáltatásnyújtási előírásokról bővebb információ olvasható az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) kiadványában , az Európai Bizottság vállalkozási portálján, valamint a német egyablakos ügyintézési pont honlapján. Egyéni esetekben a magyar nagykövetség németországi külgazdasági irodái, az Európai Bizottság Enterprise Europe Hálózatának német tagjai, valamint a német egyablakos ügyintézési pont nyújthat segítséget. Oktatás Áttekintés Németországban az alkotmány 7. paragrafusa értelmében a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. A szövetségi struktúra szerint azonban az oktatás a tartományok hatáskörébe tartozik, így a szövetség viszonylag kevés feladatot vállal magára. A tartományok hatáskörébe tartozik például a tanterv, az iskolaév meghatározása, a tanárok fizetésének meghatározása, a vizsgák, illetve a követelményrendszer kidolgozása. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás - tartománytól függően 10-12 évig - a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik. Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. Esetenként a szülőknek is hozzá kell járulniuk az iskolai tankönyvek árához, de ez alól az iskola szociális helyzetre való tekintettel mentesítheti a tanulót. Ingyenes iskolabuszt biztosítanak azoknak a tanulóknak, akik messze laknak az iskolától. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik. A vallási oktatás része a tantervnek, kivéve a nem felekezeti iskolákat. A tanulók 14 éves koráig a szülők döntenek, 14 éves koruk után a gyerekek dönthetnek ebben a kérdésben. Az iskolák mindenhol - néhány vallási felekezet kivételével - koedukált rendszerűek. Óvoda és általános iskola Az iskola előtti időszak nem tartozik a német oktatási rendszerbe, azt az ifjúsági-szociális segélynyújtás körébe sorolják. Ezért az óvodákat önkéntes jóléti szervezetek vagy a helyi önkormányzatok működtetik. Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai előkészítésének hagyományos formája. Az óvoda nem kötelező. Az óvodák (a szülő szociális helyzete alapján megállapított) térítés ellenében fogadja a gyermekeket. Tanterv nincs, a német kisgyerekek kb. 7 %-a jár óvodába. Néhány tartományban iskolai-előkészítő osztályok működnek, melyek kapcsolatban állnak az általános iskolákkal. Feladatuk az óvodás, de még nem iskoláskorú gyermekek iskolai felkészítése, tanterv alapján. Kötelező oktatás: Általános iskola és középiskola alsó tagozata Az iskolai oktatás 6 éves korban kezdődik. A kötelező iskolai oktatás 10-12 évig tart, az első 9 évben, a gyermekek nappali tagozaton tanulnak, míg az utolsó három évben az oktatás a hétnek csak egy részét veszi igénybe. Kötelező oktatási intézmények Általános iskola (Grundschule): 6-tól 10 éves korig (4 osztály) - kivéve Berlinben és Brandenburgban, ahol 6 osztály) Középiskola alsó tagozata (Szekunder I. - 10-től 15 éves korig, beleértve a tizedik osztályt is 16 éves korban). Középiskolák: Hauptschule: alapvető általános oktatást biztosít a tanulóknak ötödik osztálytól a kilencedik osztályig. A tizedik osztály keretében a tanulók további képesítést szerezhetnek (középiskola felső osztályok, vagy szakiskola=Berufsschule) Realschule: a középiskola (Hauptschule) és a klasszikus gimnázium között áll. Szélesebb körű oktatást biztosít a tanulóknak, mint a Hauptschule, és általában az ötödik évtől a tizedik évig tart. A Realschule-ban megszerzett bizonyítvánnyal a diákok szakiskolában tanulhatnak tovább. Gymnasium: magasabb fokú középiskolai oktatást biztosít a tanulók számára, és általában az ötödik évtől a tizenharmadik évig terjedő időszakot foglalja magában. A tizenharmadik év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek (Abitur), amely egyetemi jelentkezésre jogosít. Gesamtschule: ugyanazokat a tantárgyakat oktatják, mint más középiskolákban, az ötödik évtől a kilencedik vagy a tizedik évig (Berlin 7-10). A Gesamtschule integrálja a három előbbi középiskola pedagógiai és szervezeti tartalmát, egyes tárgyakat azonban a 7. osztálytól kezdve kétféle szinten (magasabb-alacsonyabb) oktatnak, a későbbi orientáció szerint. A Gesamtschule-ból átjárható az összes többi középiskolai forma. Az érettségi vizsga ugyanazokkal a feltételekkel szerezhető meg, mint más hagyományos iskolában. Valamennyi német tartományban kötelező tantárgyak: német nyelv (irodalom), társadalomtudomány (történelem) és természettudományok valamint vallás és sport. Ezen belül az óraszámot és a tanrendet a tartományi oktatási minisztérium állapítja meg. Az elmúlt években, néhány tartományban új iskolatípusokat hoztak létre, melyek elnevezése tartományonként változó. Ezek az iskolatípusok a Hauptschule és a Realschule iskolarendszerét ötvözik (pl. Regelschule - Türingia, Mittelschule - Szászország, Sekundarschule - Sachsen-Anhalt stb.). Felvételi követelmények Minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A negyedik év végén a gyermekek automatikusan a középiskola alsó tagozatába kerülnek. Tandíj Az állami iskolák tandíjmentesek. A tanuláshoz szükséges eszközök ingyenesek, illetve az iskolától kölcsönözhetők. A tanulóknak az iskola biztosítja a kötelező olvasmányokat is. Nyelv Általános iskolában az első idegen nyelv tanítását a harmadik évtől javasolják. A Hauptschule-ban egy idegen nyelvet tanítanak, ami általában az angol. A Realschule-ban a kötelező idegen nyelven felül, ami általában a francia, lehetőség van egy másik idegen nyelvet tanulni. A Gymnasium-ban (és az Oberschule-ban) két idegen nyelv tanulása kötelező. Értékelés Az általános iskola első két osztályában a gyerekeket egy évben kétszer értékelik (teljesítményértékelés). Ebben a jelentésben részletesen beszámolnak arról, hogy a gyerekek mennyit haladtak, mely tantárgyakban tűntek ki vagy szerepeltek gyengébben. A második év végétől bizonyítványt kapnak, melyben már érdemjegyeket kapnak. Ahhoz, hogy a következő osztályba léphessenek, teljesíteniük kell a minimális követelményszintet a legfontosabb tantárgyakból. Ha ezt a szintet nem érik el, osztályt kell ismételniük. Képesítés a) Általános iskola A tanulók általános iskolából a középiskola alsó tagozatába kerülnek. A felsőbb osztályba kerülésről szóló döntést általában a szülők vagy a kiválasztott iskola hozza meg annak az iskolának az ajánlása alapján, ahová a tanuló korábban járt. b) Középiskola alsó tagozata Minden tartományban a kilencedik év végén a tanulóknak lehetőségük van vizsgát tenni. Az ún. „Hauptschulabschluß” vizsga az alapja a szakmai képzésnek. A tizedik év végén ún. „Realschulabschluß” vizsgát lehet letenni. A tizedik év végén a gimnáziumi tanulók a középiskola felső tagozatában tanulhatnak tovább. Anyagi támogatás A jelenlegi szövetségi törvénykezés szerint a diákok a tizedik évtől, mind az általános, mind a szakképesítést nyújtó iskolákban pénzügyi támogatást kaphatnak (BaföG=Szövetségi Képzési Támogatási Törvény), szüleik szociális helyzete szerint, és amennyiben más pénzügyi támogatásban nem részesülnek. Középiskola felső tagozat A középiskola felső tagozata nem kötelező. A 16-19 éves diákok a következő oktatási formákat vehetik igénybe: Középiskola felső tagozata (általános ismeretek bővítése) Szakmai képzést nyújtó kurzusok, melyek gyakorlati képzésben is részesítik a tanulókat, és záróvizsgával végződnek (betanított szakmunkás) Szakmai képzés (Szakmunkás bizonyítvány) Szakmai képzés nappali tagozaton a következő iskolatípusokban folyik Berufsfachschule (nappali tagozatos szakmunkásképző iskola) Berufsaufbauschule (szakközépiskola) Fachoberschule (műszaki középiskola), mely munkajogi szempontból felsőfokú, oktatási szempontból középfokú diplomát ad. Berufliches Gymnasium/Fachgymnasium (a gimnáziumnál magasabb képzést biztosító, technikai képesítést nyújtó szakiskola) az itt szerzett bizonyítvány jogosít a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Felvételi követelmények Ahhoz, hogy a középiskola felső tagozatába felvételt nyerjenek, a diákoknak a tizedik év végén vizsgát kell tenniük, vagy ezzel egyenértékű minősítést kell szerezniük valamely más középiskolában. Tandíj Az iskolák általában ingyenesek. A tanuláshoz szükséges eszközökhöz a tanulók ingyen juthatnak hozzá, illetve azok az iskolákból kölcsönözhetők. Nyelv Egy idegen nyelv tanulása kötelező. A felsőbb osztályokban további nyelvek javasoltak. Értékelés A tanulók értékelése pontrendszer alapján történik 1-től 6-ig terjedő skálán (1=legjobb). Bizonyítvány A gimnázium végén a diákok négy tantárgyból érettségi vizsgát tesznek, amely írásbeli és szóbeli részből áll. Azok a tanulók, akik sikeresen leteszik az Abitur vizsgát, tovább folytathatják tanulmányaikat bármely felsőoktatási intézményben. Felsőoktatás Németországban néhány privát (vallási) főiskola és a katonai valamint a szövetségi államigazgatási főiskola kivételével valamennyi felsőoktatási intézmény a tartományok felügyelete alá tartozik. Finanszírozásuk és tantervük azonban közös a Bund és a Länder-ek között. Az intézmény élén önálló, választott rektor vagy elnök áll. A hallgatói önkormányzatok erősek, a legtöbb tartományban maguk dönthetnek egyes kérdésekben. A felsőoktatás lehet egyetemi, illetve főiskolai. Felsőoktatási intézmények: Egyetemek és tudományegyetemek (Universitäten, Gesamthochschulen: csak Hessen-ben és Észak-Rajna-Vesztfáliában) Különböző típusú szakfőiskolák (Fachhochschulen) Tanárképző főiskolák (Pädagogische Hochschulen) Zene és művészeti főiskolák (Kunst- und Musikhochschulen) Tudományegyetemek (Gesamthochschulen): szélesebb körű ismereteket nyújtó egyetemek, melyek egy intézményen belül kínálják mindazt, amit az egyetemeken, szakfőiskolákon, zene és művészeti főiskolákon külön-külön tanítanak. Fachhochschulen: egyetemi szintű oktatást biztosít, elsősorban mérnöki, közgazdasági, mezőgazdasági, üzleti területen. Németországban található még szociológiai, könyvtár, informatikai és tervezési főiskola is. Az oktatásban a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt. Tanárképző főiskolák: általános iskolák és középiskolák alsó tagozata számára képeznek tanárokat, míg a felsőoktatásban oktató tanárok képzése az egyetemeken történik. Egyetemi év Az egyetemi év szemeszterekből áll. Az egyetemeken a téli szemeszter októbertől márciusig (szakfőiskolákon szeptembertől februárig), a nyári szemeszter pedig áprilistól szeptemberig tart (szakfőiskolákon márciustól augusztusig). Szakfőiskolákon 3 hónapból, míg más felsőoktatási intézményekben 5 hónapból áll a szorgalmi időszak. A legtöbb felsőoktatási intézményben szak-párosításokat ajánlanak, de számos felsőoktatási intézményben a hallgató maga válogathat a tárgyak és szakok között. Felvételi követelmény Azok a tanulók, akik általános vagy szakképesítést nyújtó középiskolába jártak, és megszerezték a szükséges vizsgát abból a tantárgyból, amit a későbbiekben tanulni szeretnének, jogosultak arra, hogy bekerüljenek az adott felsőoktatási intézménybe. Jelentkezni a téli szemeszterre az adott év július 15-ig lehet, a nyári szemeszterre pedig az adott év január 15-ig. A jelentkezés végső határideje intézményenként változó. Képesítés Különböző típusú képesítés szükséges a felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz: Allgemeine Hochschulreife: általános felsőoktatási felvételi vizsga, melynek megszerzése után bármelyik felsőoktatási intézményben folytathatók tanulmányok bármilyen területen. Fachgebundene Hochschulreife: bizonyos tantárgyakból tehető, és ezzel speciális egyetemi kurzusokra vagy ezekkel egyenértékű felsőoktatási intézményekbe nyerhet felvételt a tanuló. Fachhochschulreife: a képesítés megszerzésével különböző szakfőiskolákon, illetve az egyetemek kiegészítő kurzusain lehet továbbtanulni. A felvételi helyek számát központilag határozzák meg. Létszámkorlátozás Németországban néhány szak esetén létszámbeli korlátozást vezettek be. Ezek a szakok a következők: építészet, ügyvitel, biológia, erdőgazdálkodás, orvostudomány, gyógyszerészet, pszichológia, jog, állatorvostan, fogorvosi szak és közgazdaságtan. Nyelv Minden európai uniós állampolgárnak, aki Németországban kíván tanulmányokat folytatni, le kell tennie a Prüfung zum Nachweis deutscher Sprachkenntnis vizsgát. A vizsgáztatás a felsőoktatási intézményekben zajlik. Az Európai Unió tagállamainak diákjai a német állampolgárokkal azonos jogokkal rendelkeznek. Tandíj Német vagy külföldi diákoknak a felsőoktatásban való részvétel általában ingyenes, kivételt képeznek a magánfőiskolák. Tandíj helyett a diákoknak szociális hozzájárulást (Sozialbeitrag) kell fizetniük vagy az iskola működésének fenntartásához kell anyagilag hozzájárulniuk. Ennek összege intézményenként változik. Felvételihez szükséges minősítés elfogadásának kritériumai Németország az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val kötött kétoldalú szerződés alapján elismeri az európai országokban szerzett, a felvételihez szükséges minősítést. Ezenkívül elfogadja az európai főiskolai diplomát, valamint néhány kikötéssel a nemzetközi főiskolai diplomát. További információ a német oktatási rendszerről az Oktatásügyi Minisztérium honlapján (Bundesministerium für Bildung und Forschung) található.
Posted on: Sun, 17 Nov 2013 20:33:32 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015