Én, mint az oldal főszerkesztője, eltűnődve nézegettem a hozzászólásokat a posztok alatt. Őszintén bevallom, nem olvasom vissza, mindig az összes véleményt, de azért figyelemmel kísérem a megosztások sorsát. Többen sérelmezték egy nemrégiben megjelentetett képet, miáltal nem ízig-vérig-magyar megoldásokkal készült. Kérdem én: Miért mindig a hibát lássuk, és keressük mindenben és mindenkiben? Engem ez elszomorít, bárki bármit is mondjon. Nagyon ritkán osztok meg személyes véleményt az oldalon, de úgy gondolom, hogy ha mindenki más megteheti, hisz szabad jog van erre, akkor most én is megtehetem. Vajon hány ember gondolkodik el azon, hogy valóban érdemes-e belekötni egy édesanyába, aki ananásszal díszített tortát sütött, (mert ugye az ananász nem magyar!)… és a gesztus? Az már nem is számít? (Csak hogy egy régi példával éljek.) Érdemes olyan embert támadni, aki nem az Amerikából és keletről beáramló, sok esetben szemét árucikkeket támogatja, hanem inkább saját maga készít/ visel olyan ékszert/ ruhát, vagy bármilyen más holmit, ami kicsit magában hordoz valamit, belőlünk, magyarokból? Erre miért nem vagyunk büszkék? Sérelmezünk mindent, csak mert az nem 100%ban magyar? Régebben olvastam egy véleményt itt, miszerint az illető úgy határozta meg a 100%ban magyar terméket, hogy az csak akkor valósulhat meg ha: magyar ember, magyar földön, magyar eszközökkel, magyar hagyományok után, vagy magyar alapanyagokból készít bármit is. Ha a legapróbb hozzávalója is szín tiszta magyar. Ez rendben is lenne, de vajon ezt minden magyar ember tudja teljesíteni? Ha nem, akkor már nem is derék magyar ember? Én örülök, hogy sok olyan emberrel ismerkedhetek meg, akiknek legalább ennyire számít az, hogy hova tartozik, és ezt valamilyen formában megmutatja! Természetesen nem kötelező, és nem ettől lesz valaki jó ember, de ha már megtett egy lépést, ne rúgjuk ki a másik lábát… Főadmin.
Posted on: Mon, 22 Jul 2013 12:24:04 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015