Érdekes megtapasztalás, megosztom: Reggeli ébredés. Egy újabb, fárasztó nap kezdete. Feladatok, munka, stressz…Álmos szemek, visszahúz az ágy. Ma sem várható semmi új, semmi érdekes…Egy kávé nem is elég. Hogy jutottam idáig? A „muszáj” rabságában Miközben mindent megteszünk azért, amiről úgy gondoljuk, elvárja tőlünk a család, a munkahely, az ismerősök, stb., elfeledkezünk valami nagyon lényegesről: saját szükségleteinkről, energiánk utánpótlásáról. Olyan terheket vállalunk, olyan kényszereket tartunk fenn, amelyek extrém mértékű befektetést kívánnak tőlünk, s mindezt úgy, hogy legtöbbször észre sem vesszük. Csak tesszük a dolgunkat, „robotolunk” rendületlenül. Meg sem kérdezzük magunktól: lehetne másképp, lehetne mást? Eleve feltételezzük, hogy csak így lehet, „muszáj”. Árulkodó előjelek Ha a lélek hangját nem halljuk, akkor beszél a test. Először halkan szól: egyre gyakrabban érzünk fáradtságot, ingerültséget, kedvetlenséget. Nem ízlenek az ételek, nem pihentető az alvás. Erősebb jelzés, ha már immunrendszerünk is gyengül: könnyebben leterítenek a fertőzések, sőt visszatérően vagy tartósan társunkul szegődik valamilyen fájdalom. A rendszeres gyomor-, fej-, vagy hátfájás egyértelműen komoly stresszre, megoldatlan feszültségek meglétére utal. Ébresztő! Vigyünk színt az életünkbe! Mielőtt eljutnánk a kiégés, depresszió vagy krónikus betegség állapotához, megtehetünk néhány fontos ellenlépést. Testi-lelki regenerációnk alapvető lépései a következők: • aktív testmozgás, lehetőleg friss levegőn • rendszeres táplálkozás, vitamin-, ásványi anyag utánpótlás • stresszt fenntartó helyzetek felismerése, alternatív megoldások átgondolása (Hogyan csökkenthetném a terheket?) • új, a megszokottól eltérő élmények, kihívások keresése • társas kapcsolatok felelevenítése, társas támogatás igénybevétele • örömforrások keresése (megtalálni, hogy mitől érzem jobban magam) A jól bejáratott útról való letérés, változtatás nem egyszerű, külső és belső ellenállásra egyaránt számíthatunk. A megszokott dolgok biztonságot jelentenek, még akkor is, ha megterhelőek vagy kifejezetten ártalmasak. A változás szándéka az első lépés, de a kitartáshoz kezdetben szükségünk lesz olyan társ(ak)ra, aki(k)támogatják az új irányt, maguk is életteli, színes személyiségek. Bátorság, sohasem késő! P.
Posted on: Wed, 31 Jul 2013 16:41:03 +0000