"A vegetáriánussá válás nem pusztán jelképes gesztus. Nem is csupán próbálkozás arra, hogy elhatároljuk magunkat a világ csúf valójától, hogy tiszták maradhassunk és mentesüljünk a mindenütt folyó kínzástól és vérontástól. A vegetáriánussá válás egy igen gyakorlatias és hatékony előrelépés afelé, hogy beszüntessük a nem-emberi állatok leölését, illetve a nekik okozott szenvedést. [...] "A vegetarianizmus egyfajta bojkott. Amíg nem vonjuk bojkott alá a húst és az állatgyárak más termékeit, addig mindannyian hozzájárulunk a nagyüzemi állattartás és az élelmezésre szánt állatok tenyésztésében használt egyéb kegyetlen módszerek létéhez, virágzásához és gyarapodásához." (Peter Singer: Állatfelszabadítás, 4. fejezet) - Aki húst avagy más állati eredetű táplálékot fogyaszt közvetve hozzájárul az állatok tárgyként, eszközként kezeléséhez, rossz, méltatlan körülmények között való tartásához, kínnal teli életéhez és kényszerű halálához. A húsevés nem más, mint az állatoknak okozott fájdalom igenlése. - Minél kevesebb ember eszik állati eredetű ételt, annál kisebb iránta a kereslet, s ezzel egyenesen arányosan csökken az élelmezési célra nevelt és levágott állatok száma. - Az ember eredendően nem húsevő, hanem mindenevő, így mivel nem élettani szükséglete a húsevés, van választási lehetősége. Akinek pedig van választása, az szabadsággal is rendelkezik.. - A növényevés minden vonatkozásban teljes értékű étrendet biztosíthat, sőt egészségügyi előnyei számos vonatkozásban jóval meghaladják a húsevését (pl. a koleszterinproblémák felszámolása, rák, daganatok stb. kockázatának csökkentése, életkor meghosszabbodás).A hús nélküli társadalom lehetőségét jól szemlélteti India több ezer éves kultúrája. - Azok az állatok, melyekből, mint arctalan masszából a húsevők ételei készülnek épp olyan idegrendszerrel rendelkező, érző, egyedi lények mint mi emberek, ezért elfogyasztásuk következetlenség saját erkölcsi normáinkkal szemben - durva antropocentrizmus, vagy mint R. D. Ryder mondaná fajizmus (speciesism) - , hiszen a velük azonos, vagy náluk alacsonyabb értelmi, érzelmi és kommunikációs szintű emberek (csecsemők, kisgyermekek, értelmi fogyatékosok, szenilis öregek) húsának felhasználását szigorúan elutasítjuk, őket mégis élelemnek tekintjük. Mi más alapja lehetne e megkülönböztetésnek, mint saját fajunk téves elveken nyugvó, önkényes előnyben részesítése más fajok rovására? A vegetarianizmus segít kiiktatni ezt a logikai önellentmondást. - Mai ismereteink szerint (Lamarck, Darwin és más újkori természettudósok munkája óta) az ember egy olyan állatfaj, amely a jelenleg létező többi állatfajjal egy családot alkot, velük közös ősöktől származik, ennélfogva különböző mértékű rokoni szálak kapcsolnak bennünket hozzájuk. Miféle lény az, amelyik bár nem szorul rá, felfalja saját "családtagjait"? Aki elfogadja az evolucionizmust és húsevő, az saját elveit tagadja meg. - A fejlődő országokban pusztító éhínség leküzdésében a könnyebben előállítható növényi fehérje alkalmazása valódi megoldást nyújthat, a kétszeres fehérjetermelést igénylő (ti. növényi takarmányból állati protein), így költségesebb és nehézkesebb állattartás helyett. A vegetarianizmus ennélfogva nemcsak állat-, hanem humán jólléti érdek is. - A húsevés mellet egyetlen komoly ok szól: a megszokás. Aki kellő felelősséggel és tudatossággal viseltetik az élővilág iránt, és nem kíván hozzájárulni az állati szenvedés előidézésében és fenntartásában, az képes lemondani ízlésbeli megrögzöttségéről.
Posted on: Fri, 02 Aug 2013 13:48:57 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015