Elmentem februárban egy matekversenyre. Nagy nehezen megtaláltam a termet és elfoglaltam a helyemet. A verseny 2-kor kezdődött, előtte kb 10 perccel mondták, h a telefonjainkat kapcsoljuk ki, tegyük a táskáinkba, a táskáinkat pedig tegyük egy helyre a fal mellé. Mint mindenki más, én is így tettem. 2 óra előtt kb 2 perccel jutott eszembe, h nem kapcsoltam ki a telefonomon a 3 órási riasztást (gondolom tudjátok, h attól, h a telefonotokat kikapcsoljátok, még a riasztás szól), ami arra emlékeztet, h be kell vennem a vitaminjaimat. Ráadásul a riasztásom hangja az a régi zenés kukorékolás volt. Hát a táskámat már nem mertem visszakérni, pedig lett volna rá időm, mert késve lehetett hozzákezdeni a feladatokhoz. Miután mérlegeltem a lehetőségeimet, arra jutottam, h megpróbálom 55 perc alatt megírni az amúgy 2 órásra tervezett versenyt, mert lehet, h a fali óra késik, és akkor előbb fog kukorékolni a telefonom. Gyorsan végigszaladtam a feladatokon, még 55-ig volt 2 percem, ekkor megszólalt a telefonom. Én hallottam meg elsőként, mivel folyamatosan erősödőre volt beállítva a hangereje. Amikor már hangosan kukorékolt, mindenki röhögött, a felügyelő tanár meg odament a táskákhoz és hallgatózni kezdett, mikor is megtalálta a táskámat, kiemelte a többi közül és feltartotta magasra, miközben azt kérdezgette, h kié a táska. A barátnőm a hátam mögött meg majd megfulladt a röhögéstől, mivel ő már tudta, h az enyém, mert már többször megszólalt az utcán, amikor beszélgettünk. Végre elhallgatott a telefonom, de nem maradhattam ott, mert 9 perc múlva újra szólt volna a riasztás, így fölnyújtottam a kezem, a tanár odajött, megkérdeztem, h aki végzett, elmehet-e, és feltűnésmentesen (vagy legalábbis reméltem) odasúgtam neki, h az én telefonom kukorékolt. Miután beadtam a feladatlapomat, amit valószínűleg jól elrontottam, gyorsan felkaptam a táskámat és kimentem a teremből. Még a folyosón kikapcsoltam a riasztást, mielőtt újra elkezdett volna szólni. #Ly / 5 /
Posted on: Fri, 02 Aug 2013 09:20:26 +0000