Ha arcodat csillagfény melegíti, űr hidege szívedet nem dermeszti meg, s nem fáradsz el sohasem, mert az Út kiszabja életed a csillagok között, az emberek között, a sötétben, a Fényben, a szívekben, a Létben, s az Út vezet is, mert az lett a dolga, mit régen kiszabtak neki: lábad alá bársonyt tenni, lépéseid könnyen venni, nap-melegben árnyat lelni, s ha eljön az est a csillagok között, az emberek között, és meg akarsz pihenni, akkor bölcsőd lesz az Út, hol gyermekként ringva feleded a bút, s bűvös álomban homlokodra gyöngykoszorút teszek, gyengéden, szépen, mint régen, hogy bűvös álomban lásd, kit nem láthatsz napvilágnál, s előtte térdre omolj és erőt kérj tőle, Életet, hogy ha eljön a reggel, tovább vándorolj, mert utad szép és örök a Tündér-fényű csillagok között.
Posted on: Tue, 08 Oct 2013 12:32:39 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015