Heti Lap jelleggel, a Pénteki, médiában kevésbé részletezett megemlékezésről -------------------------------------------------------------------------------------- „Múltunk nélkül, nincs jelenünk, jelenünk nélkül nincs jövőnk!” 2013. augusztus másodikán, a Nemzeti Roma Összefogás Szervezésében az Országos Cigány Önkormányzat épülete előtt, több tucat ember emlékezett meg a holokauszt roma és nem roma áldozatairól. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban, egy éjszaka meggyilkolt 3000 roma emberre. A rendezvény „háziasszonya” Menyhért Vivien, a Fővárosi Cigány Önkormányzat szépségnagykövete volt. Czipott Péter verselése, pedig segített átélni a közeli és távoli múlt tragédiáit. Elsőként, Daróczi Zsuzsa szólalt fel, a Nemzeti Roma Összefogás képviseletében. Hangsúlyozta fontos, hogy emlékezzünk azokra akiket eltérő kultúrájuk miatt megbélyegzett és elpusztított a társadalom; „az öreg pipázó nagypapákra, a mesteremberekre, muzsikosokra, hosszú hajú szép lányainkra, pólyásokra, karonülőkre...” Elmondta, ugyan úgy emlékeznünk kell a második világháború alatt meggyilkolt romák sokaságára( tizenkétezer szerb, negyvenezer romániai és 3-4 vagont kitevő lengyel áldozatokra,Dr. Mengele áldozataira etc.), mint a fasizmus modern áldozataira. Mint a 2008. november 13-án, álmukban megtámadott és megölt Nagy Tibornéra és Nagy Józsefre, a 2009. február 23-án, kegyetlen és brutális módszerekkel meggyilkolt Csorba Róbertre és kisfiára Robikára, az 2009. április 22-én, a hasonló sorsra jutó Kóka Jenőre, akit hajnalban, épp munkába menet lőttek agyon, Balogh Máriára és a többi megtámadott romára. Szóvá tette, az önkormányzat falán lévő, roma áldozatokra emlékező emléktábla eltávolítását. Bírálta a hivatalos cigány képviseletet és a kormányt, amelyek megengedték ennek eltávolítását. Bírálta a közmunka program jelenlegi helyzetét, amely elmondása szerint jelenlegi formájában munka helyett sokkal inkább robothoz hasonlítható. Tiltakozott a szegregált oktatás ellen. Daróczi Zsuzsa beszéde nem csak tiltakozás volt a holokauszt ellen, hanem- ahogy ő mondta- „felszólalás az életért”. Azzal az intelemmel zárta mondandóját, hogy fontos hogy tanuljunk az emberiség hibáiból, ellenkező esetben a történelem megismételheti önmagát. A következő felszólaló előtt Bach Szilvia adta elő, Háború c. versét. A képzeletbeli pódiumra ezt követően Zoltai Andrea lépett, a Radnóti-díjas Tolerancia Csoport alapítója. Szerinte a holokauszt az emberiség olyan közös tragédiája, amelyre nem lehet az elpusztított népcsoportok, kisebbségek szerint külön emlékezni. Chikán Kornélia, a Nemzeti Roma Összefogás Szószólója, folytatta a megemlékezést. Lakatos Menyhért gondolataival élve jellemezte az akkori helyzetet. Szerinte a cigányságot a haláltáborban látszólag emberek vették körül, de nevezhetjük e „embereknek” azokat, akik testben és lélekben porrá zúztak mindenkit aki a kezük alá került. Lélekben, a holtakkal való bánásmód törte meg leginkább, a halottait különösen tisztelő cigányságot. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy szolgáljanak intésül a jelen számára a múlt tragédiái! Együttes cselekvésre szólította a „legnagyobb tragédiában összekovácsolt nemzetet”, mert Orbán Viktort, hangzatos ígéretei ellenére, nem tett semmit, annak érdekében, hogy a társadalom ne lépjen rá újra a rasszizmus útjára. „Fogjuk meg egymás kezét!”- mondta, miközben megfogta a színpadra lépő Zoltai Andrea kezét. Sagát Lászlóné, a Családok a Családokért Polgári Egyesület Elnöke azt kívánta, hogy legyen közös a megemlékezés, és hogy a nemzeti felháborodást, váltsa fel a nemzeti gyász. Elmondta, ezt a célt, csak demokratikus összefogásban látja megvalósulni. Majd Patak Gábor teológus osztotta meg gondolatait a megemlékezőkkel. -Ruházatán antifasiszta jelképet, Dávid csillagot, és egyéb a romák és a melegek megjelölésére szánt jelképeket viselt.- Elmondta, a holokauszt nemzeti gyász „Nincs ilyen vagy olyan holokauszt egy holokauszt van, mely mindannyiunk fájdalmas múltjához tartozik. „ A megemlékezés célját ekképp írta le: „Azért vagyunk itt, hogy emlékezzünk őseinkre, ami nagyon fontos. Azért vagyunk itt, hogy politikusaink pedig vegyék figyelembe, hogy egy ezeréves keresztény hazában, mindannyian emberek vagyunk, egyforma jogokkal megáldva.” Beszédében végig a szeretet és a megértés szavain szólt az emberekhez: „Sokan vagyunk, legyen a missziónk a békére, szeretetre való törekvés és küzdjünk azért, hogy zsidóként, romaként, melegként ugyanolyan embernek tekintsenek minket, mint bárki mást, aki ez ország határán belül vagy a nagyvilágban él. „ Miután Patak Gábor békés, kegyeletben teljes megemlékezést kívánt a jelenlévőknek. Balog Artúr -MSZP Roma Tagozat- vette át a szót. Lendületes beszédének kulcsmomentuma volt, mikor kijelentette, az éjjel, titokban és aljasul meggyilkolt romák, és a bevagonírozott elpusztított zsidók, között, az áldozatok vérével megpecsételt szerződés jött létre. Ezt a szerződés meg kell újítani, közösen mindent meg kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy ilyesmi újra akárkivel megtörténhessen! Fel kell lépni a vérszomjas politikai elit ellen, és el kell ítélni a Jobbik alapítójával, Wittner Máriával, és Bayer Zsolttal egy pártban lévő, Farkas Flóriánt! „Sokvan, mi borzalmas, de az embernél nincs borzalmasabb.” Így kezdte Heisinger Jenő megemlékező szavait. Figyelmeztetett, hogy a XX. században 500 év békéjét néhány „bomlott elme” bontotta meg. Szerinte ha visszatekintünk arra, hogy már 1916-ban rendelet született a „kóborló cigányok összefogására”, hogy 1928-ban kezdődtek „cigány-razziák”, hogy 41-ben már a kevert házasságok ellen hoztak törvényt, és hogy 43-ban pedig-minden külső erőszak nélkül- megkezdődtek a szervezett deportálások, nem csodálkozunk, hogy 1944. augusztus 2-án nem marad az országban szépség. Azóta is szégyelljük magunkat néhány magát magyarnak nevező, bomlott elme döntései, cselekedetei miatt. Méltatta a roma kultúrát, mert számos kitűnő művészt (pl. Lakatos, Osztojkán; Dankó, Rácz;Szécsi Magda) adott az országnak. Leszögezte, hogy Magyarország nem létezhet cigányság nélkül, mint ahogy Európa sem, mert a cigányság mindkettő szerves része. Szerinte tűrhetetlen, hogy Magyarországon, a háborodottak szellemi utódai szórakozásból romákra vadásznak, tűrhetetlen hogy mindennaposak a rasszista atrocitások. A jelenlegei hazai állapotot úgy írta le: „itthon farkasflóriántörványek uralkodnak”. Emberek tűrik, hogy társaik fagy- és éhhalált halnak, tűrik a szegregációt, a terrort. Ezt pedig jóérzésű emberek nem tűrhetik! Kijelentette, hogy a terrort fel kell, hogy váltsa a jog- és szociális- biztonság, meg kell valósulnia a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjének. Úgy vélte, ebben a munkában részt vesznek mindazok, akik hiszik, hogy „Minden ember szabadnak, jogaikban egyenlőnek születik.” Együtt sikerülhet, mert „Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. „ Bangó Attila követte. Kifejtette, hogy szerinte, a megemlékezés lényege, a tisztelet adás, a történelmi összefogás, hiszen a múltunk közös, és az lesz a jövőnk is. Eztán Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke, az ellenálló antifasiszták nevében emelkedett szólásra. Lel kell is mernünk a holokauszt előzményeit és ellen kell állnunk a bűnös, fasiszta politikának- mondta. Elmondta, hogy az a MEASZ, amely egykor üdvözölte a FIDESZ-KDNP megalakulását, most úgy látja, hogy nagy szerepük volt az ország szélső jobbra sodrásában. Így hát ismét össze kell fognunk, fel kell ébreszteni a régi ellenálló szellemet, és meg kell mutatnunk, akinek a demokratikus gondolkodás nem sajátja, annak nincs helye közöttünk. Mivel a rendezvény igen hosszúra nyúlt, és mivel ezzel párhuzamosan a Nehru parkban már megkezdődött a másik megemlékezés, magára kellett hagynom a megemlékezőket, akik végezetül jelképesen újra felavatták az eltávolított emléktáblát.
Posted on: Mon, 05 Aug 2013 16:19:32 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015