Mesék a férfiak nyughatatlanságáról Garaczi László: Odüsszeusz Papp Tímea a Budapest Bábszínház elõadásáról A Budapest Bábszínház előadásának logója egy farmermárkát idéz, amelynek szlogenje ez volt: Only the brave (az antik férfifejet mintázó rajz alatt ezúttal a „lótusz", „kalandok", „nimfák", „bábok" szavak állnak). Odüsszeusz azonban nem egyszerűen bátor, hanem – ahogy Zeusz mondja – bonyolult jellem. Terepszínű öltözékében László Zsolt ha akarom, katona, ha akarom, túlélőtúra résztvevője, de hangsúlyozottan korunk hőse. Ösztönei hajtják, leginkább a nőkhöz, mondhatni, viszi a vére. Aztán persze jól összetöri a szívüket, és elhagyja őket. Sehol, senki mellett nem jó neki. Néha eluralkodik rajta a spleen, ám olyankor is képes (ön)iróniára. Garaczi László az eposz huszonnégy énekét hetven percbe sűrítette. Nincsenek kitérők, két szálat látunk, Odüsszeusz utazását és az istenek vitáit, kimarad minden, ami Telemakhosszal kapcsolatos; azaz megmarad a történeti és a fülnek oly kedves homéroszi nyelvi mag. A Játszó-tér színpadából az előadás első perceiben nem látunk semmit, ugyanis leeresztett fehér vitorla takarja. Felhúzása után ugyanezt a vakító színt látjuk a vízzel borított, gyakorlatilag üres térben. Egyetlen hangsúlyos, többfunkciós díszletelem van csak: Odüszszeusz hajója, amely fenekével lefelé fordítva vízi alkalmatosság, felfelé pedig szárazföld. Ez a tér Ogügié szigete, a lótuszevők és a phaiákok földje, vagy épp az istenek birodalma, valamint az ithakai palota. László Zsolt partnerei báb(os)ok. Ellinger Edina mozgatja a nő bunrakut. Ha változik a karakter, a báb más, ó-színházihoz hasonlatos arckifejezésű maszkot kap, és változik a színésznő hangja. Az isteneket egy kivétellel maszkos színészek játsszák, tökéletességükre utalva testre simuló ruhájukat hússzín inak, izmok mintázzák, és magukon viselik attribútumaikat. Athéné (Semjén Nóra) sisakként megnyúló lándzsát hord magán, Hermésznek (Schneider Jankó) szárnyai vannak, Poszeidón (Teszárek Csaba) maszkja mint egy hidrával keresztezett medúza. Zeusz (Ács Norbert) Napként tekint le rájuk. Amikor négyen a színpadon állnak, olyan érzése van az embernek, mintha Gyulai Líviusz és Salvador Dalí világának találkozási pontját látná. A történet többi szereplőjét általában marionettnek tervezte Boráros Szilárd. Parszifál konkrétan a Grált keresi, Odüsszeusz általában a kalandokat. Szavaikban megnyugvásra vágynak, tetteikkel azonban rácáfolnak. Mintha menekülnének az önmagukkal való szembenézéstől. Meghoznak egy döntést, aztán kételkedni kezdenek annak helyességében. A világban addig nem is találhatják meg helyüket, amíg belső békéjüket meg nem kötik. Felnőttnyelven, sok iróniával erről szólnak a Budapest Bábszínház és a Kolibri Színház előadásai. Gyereknyelvi fordításuk: humorral teli, játékos, zenés történetek régmúlt időkről.
Posted on: Tue, 13 Aug 2013 08:04:38 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015