Mindig az első lépés a legnehezebb,mindenben.Meg fogalmazni,vagy kimondani valamit.Bocsánatot kérni,vagy megbocsátani.Változni,vagy változtatni.Elengedni,vagy magunkhoz ölelni.Dönteni arról,h valaki barátod vagy szerelmed legyen. Mindig az első lépés a legnehezebb.Talán mert nem szeretünk változni,vagy változtatni. Ha már valamit megszoktunk az általában úgy is marad. Hiszen MINDEN változás fájdalmas!!! Hangsúlyozom MINDIG konfliktussal jár!! Éppen ezért az ember szeret a kis biztonság zónájában maradni,ahol a jól ismert szokásokkal le lehet élni egy életet. A biztonsági zónánkból ki lépni a legnehezebb ezen a világon. Megtenni az első lépést, ott hagyni a biztosat,még ha rossz is, a bizonytalanért. Talán ennél csak az a nehezebb,amikor azt az első lépést nem azért kell meg tenni mert rossz helyen vagy! Hanem azért mert VALAKI ENNÉL IS JOBBAT TERVEZETT NEKED! Könnyen hozzá szokunk ahhoz,hogy megbántunk,vagy megbántanak. Hogy meg alázunk és meg aláznak.Hogy kihasználunk, és kihasználnak. Tényleg sok mindent képesek vagyunk megszokni: -fájdalmat, megaláztatást, közönyt, kitaszítottságot. Még sincs erőnk meg tenni az első lépést,mert félünk az ismeretlentől.Szépen lassan fogyunk el, a türelmünk, az erőnk, időnk, a szeretetünk.Így lesz belőlünk a mai modern ember,távol mindentől,és mindenkitől. Furcsa!!! Mert a megoldást mindig a közelünkbe volt. Mondhatnám a lehető legközelebb volt hozzád!
Posted on: Fri, 26 Jul 2013 21:39:47 +0000
Trending Topics
Recently Viewed Topics
© 2015