Pilinszky János: Egy életen keresztűl Sógorom emlékezetére 1 Mi törjük el, repesztjük ketté, mi egyedűl és mi magunk azt, ami egy és oszthatatlan. 2 Utána azután egy hosszú-hosszú életen keresztűl próbáljuk vakon, süketen, hiába összefércelni a világ makulátlan és eredendő szövetét. 3 Gyerekkorunkban meg kellene halnunk, tudásunk csúcsán, alázatunk magasán, de tovább élünk, foltozgatva és tóldozgatva a jóvátehetetlent. 4 Még jó, hogy elalhatunk közbe-közbe és utóljára.
Posted on: Fri, 02 Aug 2013 20:35:30 +0000